Hack Péter (SZDSZ)

1992. április 12.

DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az előterjesztéssel kapcsolatban elöljáróban szeretném elmondani, hogy a képviselőcsoportunk megvitatta az előterjesztést, és végül úgy döntött, hogy a képviselőcsoporton belül egységes szavazási álláspontot nem alakít ki, tehát a szavazásnál a képviselőcsoport minden tagja önállóan alakítja ki szavazati véleményét, szavazati álláspontját. Ezzel együtt a képviselőcsoport támogatja azt a módosító javaslatot, amelyet a törvényjavaslathoz benyújtottam, és amely tulajdonképpen egy korábban már előterjesztett önálló törvényjavaslat szellemét követi, ennek az önálló törvényjavaslatnak, amelyről a Ház már korábban tárgyalt, bizonyos módosítással a rendelkezéseit vezetné be. Szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat arra, hogy 1990 novemberében, tehát még az első kisbéri, most már elhíresült kisbéri választás előtt az SZDSZ képviselőcsoportja nevében egy törvényjavaslatot nyújtottam be, amely azt szolgálta, amire miniszter úr is utalt - nem egy interpellációban hangzott el, hanem volt erre egy önálló törvényjavaslat, bár utána egy interpelláció erre visszatért - azt szolgálta, hogy az álláspontunk szerint rossz választási törvényt módosítsunk. A választási törvény több tekintetben szenved hiányosságokban, utalt erre a miniszter úr is most, a beszéde végén, hogy vannak módosítások. De nem ettől rossz a törvény, ezek csak hiányosságok, amelyeket ki kell küszöbölni, és vannak olyan hiányosságok, amelyek a választások után váltak nyilvánvalóvá. Gondolok például a nemzeti, etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletét biztosító szabályokra, amelyekre valamennyi parlamenti párt elkötelezte magát, hogy a következő választásokon olyan pozitív diszkriminációt tartalmazó szabályokat fogunk a választási törvénybe beépíteni, amely lehetővé teszi, hogy képviselethez jussanak a kisebbségek. Ezzel kapcsolatban a szocialista frakció be is terjesztett egy törvényjavaslatot, ami véleményem szerint nem megnyugtatóan rendezi ezt a kérdést, de utal arra, hogy ez a probléma létezik, és ezt a következő választások előtt meg kell oldani. Ebben az ügyben a pártokat köti a szavuk, az az ígéret, hogy amikor a 8 delegált nemzetiségi képviselő intézményét az Alkotmányból kivettük, akkor megígértük, hogy a következő választásoknál lehetővé tesszük, hogy a választási szabályokkal könnyen bejuthassanak a nemzetiségi képviselők. Meg kellene változtatni az SZDSZ véleménye szerint az országgyűlési képviselők választására vonatkozó törvényt sok fontos elemben, így szeretnénk már most előre jelezni azt az elszántságunkat, hogy szeretnénk megnyerni a Házat arra, hogy a következő választásokon már egy alacsonyabb létszámú Parlament megválasztására kerüljön sor. A mostani, 380 főt meghaladó létszám nem igazán indokolható, több szempont, több érv szólna amellett, hogy ennél egy kisebb, álláspontunk szerint egy körülbelül 250 fő körüli Parlament lenne az, amely a hatékonyan működés és a demokratizmus követelményeinek is megfelelne. Ezek még nem aktuális kérdések, ezekről tárgyalni kell, álláspontunk szerint viszont nem 1994 közelében, hanem minél előbb, annál jobb, hiszen a választásokhoz közelítve nagyon csekély a valószínűsége annak, hogy a választások hevében élő pártok megegyezést tudnak kötni egy kétharmados törvényről, és hogy ez a megegyezés valóban az aktuális politikai pozícióktól független eredménnyel járna és nem befolyásolná az éppen aktuális politikai esélylatolgatás. Ezért mi tisztelettel javasoljuk, hogy minél hamarabb, ha lehet még ebben az évben kerüljön sor arra az átfogó felülvizsgálatra, amire a miniszter úr is utalt. Ebben kerüljön sor azokra a kérdésekre, amelyekre miniszter úr is utalt és kerüljön sor azoknak a kérdéseknek a megvitatására is, amelyekre az imént utaltam. De ez a kérdés független attól, hogy rossz-e az időközi választások szabályozása a törvényben vagy sem. Meggyőződésünk szerint egy olyan választási szabály, amelynek alapján nem lehet érvényes választást tartani, az rossz szabály. És ez a szabály már a megalkotás pillanatában rossz volt, ugyanis esélyegyenlőtlenséget teremtett, nem a képviselők szempontjából - amire mostanában hivatkoznak -, hanem a választók szempontjából jelentett esélyegyenlőtlenséget. Hiszen mindannyiunk számára nyilvánvaló lehet az, hogy egy országos választási kampányban, amely a törvény értelmében két hónapig folyik és olyan kampányban, amikor az egész országos sajtó, a tömegkommunikáció ezzel a kampánnyal foglalkozik, sokkal könnyebb a választók mozgósítása, mint egyhelyben folyó, csak adott területre korlátozódó kampánnyal, és a tapasztalatok azt bizonyították, hogy amit az 1990 novemberében beterjesztett törvényjavaslatunk - ha jól emlékszem - 1991 januári tárgyalásánál elmondtuk, azok az előfeltevések igaznak bizonyultak. Igaznak bizonyult az az előfeltevés, hogy a jelenlegi politikai helyzetben Magyarországon rendkívül nehéz a polgárokat választásra mozgósítani. Ugye, három időközi választás volt, ebből kettő - tehát három helyen volt időközi választás, pontosan így kell fogalmazni - eredményes volt, de mind a kettő: mind a tokajhegyaljai, mint a VII. kerületi választás csak - ahogy mondani szokták - egy paraszthajszállal lépte át a második fordulóban az érvényességi küszöböt, néhány száz ember elszánásán múlott az, hogy be lehetett tölteni azt a mandátumot. Amikor annak idején érveltünk egy olyan megoldás mellett, hogy az időközi választásnál csökkentsük az érvényességi feltételt, tehát ne követeljük meg, hogy az első fordulóban 50, a második fordulóban a választásra jogosultak 25a jelenjen meg, akkor a Ház minden oldalán, pontosabban annyiban minden oldalán, hogy a szembenülő oldalról és a legbalszélén ülők oldaláról, konkrétan Dénes János oldaláról elhangzottak azok az érvek, hogy ezekkel a javaslatokkal az embereket arra ösztönözzük, hogy passzívak legyenek. Tisztelt Képviselőtársaim! Most, amikor tárgyaljuk ezt a törvényjavaslatot, éppen egy pár nappal vagyunk egy olyan választás után, ami ugyan nem Magyarországon történt, hanem tőlünk egy kicsit nyugatra, Angliában, ahol olyan a választási törvény, amilyet mi javasoltunk másfél évvel ezelőtt. Tehát nincsen érvényességi küszöb, mégis a szkeptikusok legnagyobb meglepetésére láthattuk, hogy ezen a választáson 80ban jelentek meg a választópolgárok, miközben a magyar választási törvénynek a szigorú feltételeivel sem lépte jelentősen túl a 600t. Ezt a tényt, ezt a szemünk előtt lejátszódó történelmi eseményt szeretném az önök figyelmébe ajánlani, hogy nem attól függ a választási aktivitás, hogy mi van a törvényben. De ugyanígy tudnám példaként mondani a francia választásokat, ahol 70volt a részvételi arány, Olaszországban 87volt a részvételi arány, függetlenül attól, hogy a törvényekben milyen előírások vannak. Ezért én szeretném újra azt kérni önöktől, hogy fontolják meg, hogy - kompromisszumos javaslatként terjesztem elő a módosító indítványt - ne az angol modellnek megfelelő teljes eltörlést, hanem a magyar önkormányzati választási törvényben bejáratott rendszert vezessük be az időközi választásokra. Hiszen tudjuk azt - önök is tudják -, hogy míg az országgyűlési választásoknál - Kisbéren például, ahogy miniszter úr is mondta - hetedszer írják ki a választást és egyre kisebb reménnyel futnak neki a résztvevők, addig az önkormányzati időközi választásoknál több tucat esetben - nem tudom most a pontos számot hirtelen fejből megmondani - előfordulhat időközi választás, és ezek, ugyan alacsony részvétellel, de azt eredményezték, hogy a mandátumok betöltésre kerültek. Most a mandátum betöltése mellett is szeretnék érvelni, amellett, hogy miért fontos, hogy a mandátumok be legyenek töltve. Holnap fogja tárgyalni a tisztelt Ház az önkormányzatoknak adott céltámogatás kérdését. Ebben a vitában nagyon sok képviselő, egyéni képviselő a körzetében lévő települések érdekében módosító indítványokat nyújtott be annak érdekében, hogy a körzetben hátrányos helyzetben vagy valamilyen szükségben lévő település megfelelő támogatást kapjon a költségvetésből. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha egy körzetben nincs képviselő, ha abban a körzetben a települések önkormányzatai nem tudják, hogy ki az a képviselő, akinek a segítségét kérhetik, akinek a közreműködését kérhetik az ügyük rendezése érdekében, akkor ezt a körzetet, ezt a települést hátrány éri az ország többi választási körzetéhez képest. Ezért a hátrányért nem az ott élők a felelősek, nem az ott élő emberek tehetnek arról, hogy általában olyan a politikai közhangulat, mint amilyen. Tehát nagyon kívánatos lenne és nagyon fontos érdekek fűződnek szerintünk ahhoz, hogy be legyenek töltve ezek a képviselői helyek. Én azzal kezdtem a beszédemet, hogy a választási törvény rossz. Ezt egy évvel ezelőtt a kormánypárti többség nem fogadta el és a Kormány sem támogatta akkor a mi indítványunkat. Most abban már egyetértünk, hogy rossz ez a törvény és ezen módosítani kell, hiszen ha ez nem így lenne, akkor a miniszter úr most nem terjesztett volna elénk egy olyan javaslatot, ami a törvény megváltoztatását szolgálja. Ha a törvény tökéletes lenne, nem kellene hozzányúlni. Én most arra szeretném önöket rábeszélni, hogy ennek a hibának, ennek a diszfunkciónak, ennek a rossz szabályozásnak a kiküszöbölését ne egy másik hasonlóan rossz módon tegyük meg, hanem egy olyan módon amely - ugyan tisztában vagyunk azzal, hogy - egy kompromisszum, tekintettel arra, hogy változtatni kell a törvényt, és valóban jó lenne, ha nem kellene változtatni a törvényt, de a törvény változtatásának szükségessége a törvény alkotásában benne volt, mert nem gondolták végig a törvényalkotók, hogyan lehet ugyanolyan követelményeket támasztani egy időközi választásra, mint egy országos választásra. Ez irreális volt e törvény megalkotásakor és a tapasztalat ezt az irrealitást igazolta, ezt ma senki nem tagadhatja. Ezért én azt szeretném, hogy ne azt a javaslatot fogadják el, amit a Kormány eredetileg beterjesztett, mert ez a javaslat nem ad választ azokra a problémákra, amelyekre az előbb utaltam. Ezen a javaslaton keresztül nem lesz képviselője annak a körzetnek, ahol egy tragikus haláleset folytán megüresedett már a képviselői hely, és kockáztatjuk azt, hogy esetleg később megüresedő képviselői helyeket - nem kívánom, hogy megtörténjen, de nem zárhatjuk ki, hogy megüresedik valmilyen képviselői hely - be lehessen tölteni. Bízom benne, hogy Békéscsabán érvényes lesz a választás május 8-án, bízom benne, hogy ha később megüresedik valahol egy képviselői hely, ott is érvényes lesz a választás, de a tapasztalatok erre a bizalomra nem adnak okot, csak az optimizmusunk adhat erre okot, semmi más. A történelmi tapasztalatunkból erre nem lehet ok. Ezért a minisztérium által beterjesztett javaslat valószínűleg csak azt oldja meg, hogy ne kelljen három havonta ismételgetni, de nem oldja meg, hogy ne legyen képviselője annak a körzetnek. Immár több mint másfél éve nincs képviselője Oroszlány-Kisbér körzetének, és ez nem egy olyan körzet, amely problémamentes. Az oroszlányi polgárok és a kisbéri polgárok igen érdekeltek lennének abban, hogy fontos törvények vitájánál a képviselőjük képviselje az érdekeiket, megszólaltassa azokat a szempontokat, amelyeket ők fontosnak tartottak. Tehát ezért az a javaslatunk, hogy a törvény időközi választásra vonatkozó szabályait hozzuk összhangba az önkormányzati választásoknál már bejáratott szabályokkal, és ott is az első fordulóban 400s megjelenést, a második fordulóban viszont az önkormányzati törvénynek megfelelően küszöb nélküli érvényességi feltételt írjunk elő. Erre nézve módosító indítványt terjesztettünk be, bízva abban, hogy az elmúlt másfél év tapasztalatai a Ház többi részét is meggondolásra késztetik, és elfogadják a javaslatunkat, ami valóban létrehozna egy olyan változást, hogy a mandátumok között különbség van. De szeretnék arra is rámutatni, hogy ez egyáltalán nem szükségszerű. Küszöb nélkül is megjelenhet 80és küszöbbel is megjelenhet 5 Tehát lehet, hogy akik küszöb nélkül második fordulóban szavaznak, többen lesznek, vagy akár 400s küszöbbel első fordulóban, többen lesznek, mint az 5035156s küszöbbel az első fordulóban, vagy a 250s küszöbbel a második fordulóban. Tehát ezért én a mai javaslatunk támogatását kérem a tisztelt Ház valamennyi képviselőjétől. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)