Áder János (Fidesz)
DR. ÁDER JÁNOS (FIDESZ): Lehetséges, hogy Torgyán József magas mércéjét le fogom verni persze (Derültség.), de néhány mondatot szeretnék én is mondani az egyébként nyúlfarknyi törvényjavaslattal kapcsolatban. Az egyik az Boross miniszter úrnak a megjegyzésére vonatkozik, miszerint nem egyenlőek, mármint nem egyenlő szavazattal bíróak a mandátumok, az időközi választás során, különösen akkor, hogyha megváltoztatjuk ezt a rendszert olyan módon, ahogyan azt az SZDSZ javasolja vagy más formában. Szeretném mondani, hogy ez ma sem így van, tehát ma sem egyenlő szavazattal kerülnek be a képviselők, az itt ülők sem egyenlő szavazattal kerültek be. Lényegesen alacsonyabb szavazatszámmal lehetett bekerülni az egyéni kerületekből, ennél valamivel többel a területi listáról és még többel az országos listáról. Tehát ha így méricskélünk, akkor ez a jelenlegi rendszer is aránytalan. A másik pedig, én azt hiszem, akkor, amikor egy törvényjavaslatot tárgyalunk, különösen ha egy ilyen jelentős kétharmados törvényt, akkor a megközelítés nem nagyon lehet más, mint az, hogy vagy egy hosszú távú reformot készítünk elő, vagy pedig napi ad hoc ügyeket tűzoltó módon megpróbálunk orvosolni. Én azt hiszem, miután meglehetősen sok idő eltelt már a választójogi törvény hatálybalépése óta, és vannak gyakorlati tapasztalatok is a működésével kapcsolatban, ezért mindenképpen indokolt lenne az, amit itt már többen is elmondtak, hogy magát a választási rendszert, illetve a választási törvényt átfogóan felülvizsgáljuk. Ez ügyben született egy kezdeményezés tavaly egy hatpárti tárgyalásra a FIDESZ részéről, amely a választási rendszer újragondolására irányult, aminek az egyik célkitűzése a parlamenti létszám csökkentése volt. Ezt az álláspontot most az SZDSZ elfogadva szintén megemlítette, hogy ők is egy lényegesen kisebb létszámú parlamentet képzelnek el a jövőben. Hogyha ebben nincs is konszenzus, mint ahogy tavaly nem volt és úgy tűnik, hogy idén sincs, akkor még mindig lehet azon gondolkodni, hogy a jelenlegi választási rendszer keretén belül - igaz, ennél lényegesen szűkebb körben, mint amit az SZDSZ által felvetett 250 főre történő csökkentés javasol - a képviselői helyek számát csökkentjük. Akár olyan módon, hogy visszatérünk az eredeti Ellenzéki Kerekasztal-javaslathoz, amely nem jelent egy lényeges csökkentést, de azért mégis a képviselői helyek számát csökkenti. Ha még ebben sem tudunk konszenzust kialakítani, akkor azt hiszem, legalább odáig el kell jutnunk, hogy az általános választások és az időközi választások tapasztalatain okulva módosítjuk a választási törvényt, részben az eljárási kérdéseket, részben technikai szabályokat. Ugyanis ezek a tapasztalatok megvannak, az Országos Választási Bizottság ezeket összegezte, ezek jelentésében megjelentek. És mindenképpen szükség van arra, hogy ezeket a következő választások előtt, ha ez a rendszer marad, akkor is módosítsuk, és ezeket a szabályokat átdolgozzuk. Azt hiszem, mindenképpen, ha már hozzányúlunk ehhez a törvényhez, legalább ezen a szinten kellene megközelíteni a problémákat, tehát az Országos Választási Bizottság tapasztalatainak felhasználásával. Én nem vagyok híve és a frakciónk sem híve ennek a toldozgatásnak- foltozgatásnak, ami a választójogi törvény esetében is itt most történik, hogy az egyik héten az egyik pontjához, a másik héten aztán egy másik pontjához, a következő héten pedig egy harmadik pontjához nyúlunk hozzá a törvénynek. Ez nem szerencsés. Akkor, amikor a belügyminiszter úr is elismerte, hogy szükséges az átfogó felülvizsgálat néhány eljárási és egyéb technikai természetű kérdésben legalább, akkor azt hiszem, addig, amíg a Belügyminisztériumban megfelelően előkészítik ezeket a javaslatokat, addig ráér várni ennek a kérdésnek is a módosítása. Most konkrétan a törvényjavaslatról, ami mindössze két bekezdéssel kívánja kiegészíteni a törvényt, ezzel kapcsolatban is vannak azonban gondok. Ugyanis nem pontos a szóhasználata és nem világos, hogy az a terminológia, amit bevezet, ez az "ismételt időközi választás" azonos-e az időközi választással vagy ez egy új fogalomként használatos-e. Ez azért jelent problémát, mert más szabályt vezet be az ismételt időközi választás esetén a törvény, mint az időközi választással kapcsolatban. Ugyanis a javasolt (6) bekezdés úgy szól, hogy az ismételt időközi választásra az Országos Választási Bizottság egy éven belül köteles kitűzni a választás időpontját. De nem tartalmazza azt a rendelkezést, amit egyébként ugyanennek a paragrafusnak a (2) bekezdése tartalmaz, hogy milyen időn belül kell megtartani ezt a választást. Tehát én azt gondolom, hiányos, ebben a formájában mindenképpen félrevezető a törvényjavaslat. És ugyan lehet, hogy maga az aktus megszületik egy éven belül, tehát az Országos Választási Bizottság kitűzi a választások időpontját, de miután nincs meghatározva, hogy ez mikor is kell, hogy megtörténjen, innentől mondhatja azt, hogy két év múlva kerül csak sor vagy kerüljön sor az időközi választás lebonyolítására. Nem szerencsés, ha ilyen értelmezési vagy félreértelmezési lehetőségeket egy törvényjavaslatban benne hagyunk. Ugyanakkor az, ami elhangzott, hogy igazából a kisbéri tapasztalatok indokolják vagy igazolják csak azt, hogy ehhez a rendelkezéshez hozzá kell nyúlni, azt gondolom, ez is megfontolandó. Tehát nem annyira sürgető a kérdés, nem lehet azt mondani, hogy az időközi választások tömegesen sikertelenek lettek volna az utóbbi időben, ami sürgetővé tenné akár egy ilyen formában is a választási törvény módosítását. Én azt javaslom, hogy átfogó koncepció, illetőleg átfogó reform mentén gondoljuk újra a választójogi törvényt. Erről talán érdemes még egyszer hatpárti kezdeményezéssel előállni, és a hat pártnak végiggondolni, hogy milyen választási rendszert mentén képzeli el a 94-es választásokat. Ha pedig ebben nem sikerül konszenzust kialakítani, akkor is még azokat a technikai- eljárási természetű módosításokat mindenképpen meg kell tenni, amelyek, úgy gondolom, hogy elengedhetetlenek a +94-es választások előtt. Köszönöm szépen. (Taps.)