Bogár László (MDF)

1992. április 27.

DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A volt NDK területére beszállítandó borkontingensek kitöltésére, illetve a felhalmozott készletek külföldön történő értékesítési lehetőségeivel kapcsolatban a választ az alábbiakban foglalom össze. A borágazatban kialakult anomáliák nem újkeletűek, jó ideje foglalkoztatják a kormányzati szerveket. Az ágazat problémáinak alapvető oka nyilván a keleti piacok beszűküléséből származik. A problémák azonban nem kizárólag kereskedelmi jellegűek, ez az interpellációból, illetve a válaszból is kitűnt, hogy sok minden más egyéb kérdés is ide tartozna. Röviden utalnék itt a fajta, a minőség kérdésére és egyéb, igazándiból minden ágazatot, minden agrárágazatot érintő egyéb problémákra is. Azt azonban tudomásul kell vennünk, hogy a korábban rubelért értékesített, körülbelül másfél-kétmillió hektoliter bor, illetve pezsgő egyik évről a másikra nem értékesíthető a jóval igényesebb, másfajta keresleti struktúrával rendelkező nyugati piacokon. A korábbi nagy felvevő szovjet utódállamok pedig az ön által is jól ismert gazdasági nehézségek miatt ma nem elsősorban bort kívánnak vásárolni a világpiacon. Ami a kérdésbe foglalt, az NDK területére beszállítandó borkontingensek problémáját, ezen kontingensek kitöltésére vonatkozó kérdését illeti, 1992-ben, tehát ebben az évben valóban 470 ezer hektoliter bor vámmentes szállítására van lehetőségünk. Erről minden érdekelt fórumot minden lehetséges alkalommal tájékoztatni igyekeztünk, úgyhogy azt gondolom, hogy a probléma nem elsősorban a magyar exportőrökkel van, tehát azzal, hogy a magyar exportőrök nem tudják ezeket kitölteni. Sajnálatos módon ugyanis az elmúlt évben meglehetősen sok német importőr csak az importengedélyt váltja ki, de a későbbiek során mint hogyha jóval kisebb mértékben mutatnának aktivitást a magyar bor tényleges megvásárlása érdekében - hogy egészen finoman fejezzem ki magam. Ennek az okait az illetékes német kormányzati szervekkel együtt alaposan megvizsgáltuk, és részben a mi kezdeményezésünkre meg is változott a kontingensek kiadásának a rendszere. A német kormány változtatott az eddigi engedélyezési rendszerén, mégpedig úgy, hogy a német importőrök most már nem egész évre, hanem csak négy hónapra kapják meg ezt az importengedélyt, és amennyiben nem használják fel, a fel nem használt engedélyeket begyűjtik, illetve újra elosztják. A jelek azt mutatják, hogy talán ez némileg javít a helyzeten, ezzel növekedhet a kontingensek kihasználtsága. A Németországban működő kereskedelmi kirendeltségeink útján egyébként a továbbiakban is mindent elkövetünk annak érdekében, hogy segítségükkel minél inkább potenciálisan tényleg vásárló, tehát ebből a szempontból megbízható német átvevőkhöz, importőrökhöz kerüljenek ezek a kvóták. A fentiektől függetlenül viszonylag bíztató az, hogy az 1989-ben 23 millió, 1990-ben 27 millió és tavaly +91-ben már 47 millió dollár árbevételt sikerült ezen a piacon elérni - remélhetőleg ez a növekedés ebben az évben is folytatódik. A Kormánynak szőlő- és borágazat helyzetével foglalkozó határozatai számos, a készletek csökkentését célzó intézkedést tartalmaznak, ezek közül a legfontosabbakat igyekszem itt megemlíteni. Borkészítés céljára történő szőlőtermelés mérséklése, figyelemmel a gazdaságosan nem művelhető, a piacon rosszul értékesíthető fajták csökkentésére, a valódi borpárlatkészítés jogi és pénzügyi feltételrendszerének gyökeres javítására, fogyasztási adókedvezménye, a minőségi termékelőállítás ösztönzése, reklámtilalom feloldása, jelentős exportszubvenciók fenntartása, nemzetközi gyakorlattal megegyező importkorlátozás is, a kereskedelemfejlesztési alapból történő exportösztönzés, amelyre +91 decemberétől eddig több mint húszmillió forintot fordítottunk, s a szőlő- és bortermelés agrárpiaci elveken nyugvó szabályozásának átalakítása. A fentieken túl tárcánk minden gazdaságdiplomáciai eszközt is felhasznál annak érdekében, hogy korábbi piacaink minél nagyobb részét visszaszerezzük. Így például a Lengyel Köztársasággal és a Cseh és Szlovák Köztársasággal folytatott szabadkereskedelmi tárgyalásokon kiemelt szerepet kap az élelmiszergazdaság és ezen belül a borászati termékek ügye. A Közös Piacra történő jelentősebb beszállításunk érdekében pedig már most folynak a bor-eredetvédelmi megállapodás megkötésével kapcsolatos előzetes egyeztetések, amelyek eredményeként minden reményünk megvan arra, hogy itt is növelni tudjuk beszállításainkat. Meggyőződésem, hogy amennyiben az itt vázolt és csak vázlatosan felsorolt intézkedéseket sikerül következetesen végrehajtani, mindez összességében kedvezően befolyásolhatja borexportálási lehetőségeinket. Kérem válaszom elfogadását. (Taps.)