Siklós Csaba (MDF)
SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A hazai infrastruktúra egyik lényeges alkotóelemének, a közúthálózat fenntartásának, üzemeltetésének és fejlesztésének anyagi fedezetét megalapozó törvénytervezet vitáját zárjuk le a következő szavazással. Előtte azonban engedjék meg, hogy röviden szóljak a leglényegesebb kérdésekről is. Először is szeretném fölidézni azt a gondolatot, amelyet az előterjesztés kapcsán mondottam, azt, hogy elsősorban az elégtelen és rossz állapotú úthálózat miatt évente már több mint 70 milliárd forint a társadalmat érő kár mértéke akkor, amikor hazánk gépkocsiállománya nem éri el, jobban mondva csak a fele, mint a szomszédos Ausztriáé, amelynek 100 lakosra jutó gépkocsiállománya mindössze a nyugat-európai országok utolsó harmadába tartozik. Tisztelt Ház! A 10 éves közúthálózat-fejlesztési terv, amely önök előtt fekszik, és amely megyénként az önök részvételével is került vitára, majd elfogadásra, hatalmas előrelépést irányoz elő 250 milliárd forint fejlesztési célkitűzésével. De még ezzel az összeggel sem lehet felszámolni azt a lemaradást, amely gátja - és ez ma már mindenkinek nyilvánvaló - a társadalmi mobilitásnak, a gazdaság igényeinek. Tisztelt Képviselőtársaim! Szinte nem volt olyan hét az elmúlt hónapokban, hogy ne kaptam volna kérést, esetenként interpellációt önöktől, illetve az önkormányzatoktól vagy egyes szervezetektől arra nézve, hogy hol lehetne szükség egy-egy bekötőút, egy híd vagy települést elkerülő útszakasz építésére vagy legalább a meglévő úthálózat korszerűsítésére. Az esetek túlnyomó részében a válasz sajnos elutasítás volt. De épp e törvény lehet a segítség, ez adhatja azt a változtatást, amelynek segítségével 1993-ban az ország területén számos helyen az ott élők szempontjából szinte létkérdést jelentő munkákat elkezdhetjük. E céltól vezérelve, a fejlesztések gyorsítása érdekében, tekintettel arra is, hogy az útalapnak csak mintegy 50%-a áll rendelkezésünkre új beruházásokra, hiszen a másik 50%-a az üzemeltetés, a fenntartás költségeit kell, hogy fedezze, nem tudtuk, illetve nem tudjuk most sem támogatni azokat a javaslatokat, amelyek az autósok terhére nem a közúthálózat fejlesztését szolgálnák. Ezért is kellett elvetnünk a nemzeti közlekedési alap egyébként nagyon is hasznos gondolatát. De az abban megfogalmazott célok: a vasútfejlesztés, a víziutak, a kikötők fejlesztése vagy akár a kerékpárutak regionális, országos jelentőségű kerékpárutak építése is tulajdonképpen más alapokból kell, hogy fedeze- tet nyerjen, és nem pedig - még egyszer hangsúlyoznám - a gépkocsivezetők átlal vásárolt benzin, illetve gázolaj összegéből. Nem tudtuk támogatni továbbá az önkormányzatok részesedésének növelését sem, hiszen az az arány, ami az országos közúthálózat és az önkormányzati utak között van a forgalom szempontjából, a forgalom igénybevétele szempontjából, a 70-30%-os arány az tulajdonképpen a jelenlegi elosztási rendszerben, az útalap elosztási rendszerében egyértelműbben tükröződik. Egy igen fontos kérdéskört alkotnak - tulajdonképpen a környezetvédelemmel összefüggő módosító javaslatok. Ráday képviselőtársam, talán jól értettem, amikor azt mondotta volt a tegnapi nap, hogy a törvény nem környezetbarát. Szeretném nyomatékosan hangsúlyozni, és szeretném, hogyha belegondolnának, hogy ez a közúthálózat-fejlesztési törvény milyen jelentős mértékben szolgálja a környezet érdekeit, hiszen ennek az összegnek döntő hányada a városokat, településeket elkerülő utak építésére fordítódik. Így Győrtől kezdve Kecskemét, Vác, Sopron vagy akár Mezőkövesd példáját említhetném, de hiszen ennek a közúthálózat-fejlesztési programnak a mellékletében szereplő térképekből látható, hogy hány és hány helyen kerül sor ilyen fejlesztésre, hány és hány helyen kerül sor tulajdonképpen olyan gyorsforgalmi út építésére vagy bekötőút építésére, amely mind-mind azt szolgálja, hogy az ember érdekei érvényesüljenek a környezet védelmén is keresztül. A másik ilyen jelentős kérdés tulajdonképpen e témakör kapcsán, hogy ma már közutakat fejleszteni, építeni, környezeti hatástanulmány nélkül nem lehet, és nem is szabad. Ennek során kerülnek előírásra azok a környezetvédelmi beruházások, melyek a kivitelezés kapcsán hanggátló falaktól, erdősávoktól kezdve mind-mind elvégzést kell, hogy nyerjenek. Utalok csak egyetlen egy számra az autópályák vonatkozásában, hiszen az autópálya-építési költségeknek - az európai gyakorlat szerint - mintegy 8-10%-a pontosan a környezetvédelmi káros hatások csökkentését szolgáló beruházásokat tartalmazza. Külön kell szólnom egy, talán mint a közlekedési tárca vezetője számára is tulajdonképpen eléggé pozitív javaslatról, hogy maga a gépjárműadóban lévő összeg ne két, hanem már egy esztendő alatt - 1993-ban - az útalap növelését szolgálja. A Pénzügyminisztériummal tartott megbeszélések és egyeztetések alapján a költségvetésre való tekintettel is azt kell mondjam, hogy azt a kompromisszumos javaslatot, amely az eredeti törvényjavaslatban fogalmazódott meg, javasoljuk elfogadásra, hiszen 1993-ban a költségvetésnek szüksége van még erre az összegre. Végezetül szólni szeretnék a kerékpárutakról, mint egy nagyon fontos és az utóbbi időben mind fontosabb kérdésről. Magából a javaslatból és a javaslat mellékletét képező országos közúthálózat-fejlesztési programból látható, hogy az utóbbi években a mindössze 500 km állami segítséggel épült kerékpárút-hálózatnak a következő 10 évben - mintegy 4,5 milliárd forint értékkel - 1600 km-es fejlesztésére kerül sor. Úgy érezzük, hogy ez tulajdonképpen a jelenlegi lehetőségeink közepette megfelelő fejlesztési ütemet ad, hiszen akkor, amikor - az Európai Fejlesztési Banktól, a Világbanktól kezdve - hitelekért kell fordulnunk annak érdekében, hogy egy minél gyorsabb ütemű közúthálózat-fejlesztési program kerülhessen végrehajtásra, akkor jelenleg az ország teherbíró képessége nem engedhet meg ennél az ütemnél gyorsabb, nagyobb ütemű fejlesztést. (17.40) Ahogy a helyzet javul, ahogy a gazdaság állapota javul, lehet tulajdonképpen ezeket a beruházásokat nagyobb mértékben folytatni. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyian, akik közlekedünk, tisztában vagyunk közúthálózatunk állapotával, és azokkal a veszteségekkel, amelyek időben, anyagiakban érnek bennünket. A csúcsforgalom, a forgalmi dugók lassan folyamatossá válnak, és nemcsak a nagyvárosokban és az idegenforgalomban jelentős szerepet játszó főútvonalainkon. Ez a szomorú helyzet áll fenn már ma is, és ez a jövőben még inkább romlik, hiszen a legvisszafogottabb prognózisok szerint is Magyarországon a következő 10 esztendőben közel megkétszereződik a gépkocsiállomány. Ezzel párhuzamosan növekszik majd Magyarország idegenforgalmi vonzása is, s a nyugat-európai fejlődésnek megfelelően mind többen jönnek Kelet-Európából is egyénileg személygépkocsikkal. Ezért is kell minél nagyobb, gyorsabb ütemben a modern közlekedés, a társadalmi mobilitás és a gazdaság követelményének megfelelő közúthálózat kiépítése. Tisztelt Ház! Kérem, hogy ezen törekvésünket a törvénytervezet Kormány által támogatott javaslatainak elfogadásával segítse. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)