Pap János (Fidesz)

1992. május 11.

DR. PAP JÁNOS (FIDESZ): Elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter úr! Tud ön arról, hogy az elmúlt néhány évtizedben magyar és csehszlovák munkaerő- kooperáció keretében többen dolgoztak Csehszlovákiában? A foglalkoztatási törvény megalkotása során erre sajnálatos módon mi nem gondoltunk, így ők elesnek a munkanélküli-járadéktól. Igaz, mi joggal gondoltunk arra, hogy munkanélküli és munkanélküli között ilyen esetben nincs különbség. Az önkormányzatok - eseti támogatást kivéve - nem képesek a rászorultakat segíteni. Egyébként olyan dolgozókat is érint a munkanélküli-járadéktól való elutasítás, akik 20 éve dolgoztak mostoha körülmények között az említett országban. Nagyon méltánytalannak tartjuk, hogy ők nem jogosultak a munkanélküli-járadékra. Miniszter úr, helyesnek tartja ön ezt a megoldást? Ha nem, mit kíván tenni annak érdekében, hogy ezek az emberek is részesüljenek a járadékban? Azt pedig, miniszter úr, nagyon tanulságosnak tartom, ahogy az elutasító határozatot indokolták, mely a következőképpen szól: "Nem rendelkezik 360 nap munkaviszonnyal." Kérdezem én, miniszter úr, mi volt az, amit külföldön dolgoztak, minek minősül az, többeknél a 15-20 év? Ez a munkaviszony, megjegyzem, olyan csereformában történt, amikor a cseh és szlovák lakosok annyit dolgozhattak Magyarországon, mint a magyar dolgozók a másik oldalon. Tisztelt Miniszter úr! Elfogadhatónak tartja-e azt a diszkriminációt, hogy államközi szerződésben külföldön dolgozó magyar állampolgárok ne részesüljenek munkanélküli ellátásból, miközben minden feltételnek megfelelnek? (15.50) Kíván-e intézkedni ön a helyzet méltányos és igazságos rendezése érdekében? Várjuk válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)