Salamon László (MDF)
DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy valóban nem volt arról szó a bizottságban, hogy a többségi vagy a kisebbségi véleményt részletesen ismertetjük, ezért én az imént csak a legszükségesebb megjegyzésekre szorítkoztam, tájékoztattam a Házat a döntésről.Miután elhangzott a kisebbségi vélemény, szeretném a többség nevében akkor én is elmondani, hogy ezek az érvek miért nem teszik kétségessé egy törvényjavaslat megtárgyalását.
Először is tényszerűen hozzátartozik a bizottságon történtekhez, hogy az Igazságügyi Minisztérium képviselője egyértelmű utalást tett az Alkotmány vonatkozó passzusára hivatkozva, megjelölte tematikusan az Alkotmány szóhasználata szerint azokat a tárgyakat, amelyek ebben a törvényben kétharmados elemet képeznek, és nyilatkozott a tekintetben, hogy a törvény egésze - mert erre nézve is kérdést kapott igen tisztelt ellenzéki képviselőtársaimtól - nem kétharmados többségre szorul.
Ezek után a vita befejeződött és sor került a szavazásra. Olyan felvetés az ülésen, hogy ez a törvény az Alkotmánnyal bármilyen vonatkozásban is szemben állna, nem állna összhangban, semmilyen oldalról nem merült fel. Nekünk abban kellett állást foglalnunk, hogy ez a törvény alkalmas-e arra, hogy az Országgyűlés megvitassa, alkalmas-e arra, hogy az Országgyűlés majd mérlegelhesse azt, hogy elfogadja-e ezt a törvényt vagy elveti.
Egy ilyen döntés, az általános vitára való alkalmasság kérdésének a döntése, tehát nem azt jelenti feltétlenül, hogy egy adott bizottság azt a törvényt teljes egészében tartalmilag, úgy, ahogy van, magáévá teszi, hanem arról való véleménynyilvánítást jelent, hogy ez egy tárgyalható munkaanyag.
Namármost az a kérdés, hogy a törvény egésze kétharmados-e vagy csak részei, amelyek kétharmados szavazásra szorulnak, ezek nem befolyásolják azt, hogy az Országgyűlés ezt a törvényt megtárgyalhassa és most tárgyalásba vehesse.
Hadd hivatkozzam számos precedensre, mi nagyon sok esetben tárgyaltunk olyan törvényeket, amelyekben kétharmados rendelkezések szerepeltek, és még egyetlenegy esetben nem merült fel bármilyen oldalról - így ellenzéki oldalról sem - olyan igény, hogy előzetesen határozzuk meg, melyek lesznek majd azok a kétharmados rendelkezések, amelyek ilyen döntést igényelnek.
Úgyhogy mindezekre tekintettel úgy gondolom, a többség teljesen megnyugtató és megalapozott álláspontot foglalt el akkor, amikor ennek a kérdésnek ilyen szinten való érintése, de kétségtelenül nem tüzetes megvitatása mellett is és ellenére is úgy értékelte, hogy ez a törvény alkalmas az általános vitára bocsátásra. (Taps a jobb oldalon.)