Isépy Tamás (KDNP)
DR. ISÉPY TAMÁS igazságügy-minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy érzem, hogy egy mindenki által régen várt törvényjavaslat kerül most a tisztelt Országgyűlés elé megtárgyalásra. Ez a törvényjavaslat a Rádióról és a Televízióról szóló törvényjavaslat, amely úgy érzem, hogy egyedülálló jogszabály-előkészítő eljárás eredményeként, hogy úgy mondjam, a viták tüzében született meg a jelenlegi formájában.Önök előtt is ismeretes, hogy az Országgyűlés sajtóalbizottsága több mint egy éven át folyamatosan napirenden tartotta a törvényjavaslatot, és érdemben működött közre a javaslat előkészítésében. Ezt a ma még talán szokatlan jogszabály-előkészítő eljárást a törvényjavaslat kiemelkedő fontossága indokolta, amit mind a Kormány, mind a parlamenti pártok egyértelműen és egyezően felismertek.
Az intenzív sajtóalbizottsági viták a javaslat számos pontján létrehoztak e bizonyos albizottságban egy hatpárti konszenzust, ami jelentősen növeli - várakozásunk szerint - a javaslat Parlament általi elfogadásának az esélyét, és ezzel elegendő garanciát teremtene egy korszerű törvény elfogadására. A törvényjavaslat benyújtását megelőzően a törvényszöveg különböző változatait - szám szerint hat különböző változat készült a jogszabály-előkészítés során - számos szakmai szervezet is megvitatta. A véleményüket és javaslataikat a nyitottság jegyében felhasználtuk a törvényjavaslat önök előtt fekvő változatában.
Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaságban lezajlott politikai, társadalmi változások, és az úgynevezett elektronikus tömegtájékoztatás területén Európában és a hazánkban bekövetkezett változások egyaránt szükségessé teszik a korszerű törvényi szabályozást. A fejlett nyugati demokráciában a törvényalkotás során e két befolyásoló tényező soha nem jelentkezett egyszerre, így a törvény-előkészítés során elsősorban a hazai sajátosságokat kellett figyelembe venni. Ugyanakkor mindvégig figyelembe vettük a Magyar Köztársaság európai integrációs törekvéseiből fakadó nemzetközi kötelezettség-vállalásokat.
A törvényjavaslat ennek eredményeként összhangban van a határokat átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi egyezménnyel és az Európai Közösség vonatkozó direktívájával is.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a törvényjavaslat néhány fontosabb, elvi jelentőségű részéről röviden szóljak néhány szót.
Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a magyarországi rádió- és televízió-műsorszolgáltatás rendszerének az alkotmányos rend, a demokratikus politikai berendezkedés szolgálatában kell állnia és ki kell fejeznie az európai nemzetek közösségéhez tartozó elvárásokat. A műsorszolgáltatás rendszerének úgy kell működnie, hogy érvényesüljenek a Magyar Köztársaság e körben vállalt nemzetközi kötelezettségei, és ezáltal a magyar rádiózás, televíziózás maga is képes legyen beépülni az európai audiovizuális keretekbe.
A törvényjavaslat ezeket a követelményeket úgy érvényesíti, hogy közben megteremti a törvényi szintű garanciákat arra, hogy a sajtószabadság és a vélemény-nyilvánítás szabadsága maximálisan érvényesülhessen a rádiózás és a televíziózás területén. A törvényjavaslat alapelvi szinten rögzíti a sajtószabadsággal, az emberi jogok európai egyezményével, valamint az Európa Tanács határokat átlépő televíziózásról szóló egyezményével összhangban a műsorszolgáltatás általános tartalmi keretszabályait.
A javaslat külön is kiemeli a közszolgálati műsorszolgáltatás alapvető szabályait. Eszerint a közszolgálati műsorszolgáltató köteles rendszeresen, átfogóan és sokoldalúan, tárgyilagosan és pártatlanul hírt adni a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, tényekről és vitatott kérdésekről. A törvényjavaslat a közszolgálati jelleget megvalósító tartalmi sajátosságokat is részletezi, például oktatás és képzés, művészeti és irodalmi értékek bemutatása, igényes szórakoztatás, közhasznú ismeretek terjesztése. A javaslat külön megjelöli azokat a társadalmi csoportokat - például a gyermekek, fiatalkorúak, nemzeti és etnikai kisebbségek, súlyosan hátrányos helyzetűek -, amelyek számára a műsorszolgáltatónak speciális műsorokat kell kínálnia.
(9.10)
Kiemelten foglalkozik a javaslat a vallási élet és az egyházak hitéleti tevékenysége körében készítendő műsorszámokkal is.
A törvényjavaslat egyértelműen rendezi a Magyar Rádió és a Magyar Televízió jogállását, a működésére, a gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat, megszüntetve ezzel a jelenleg uralkodó, ellentmondásoktól sem mentes állapotot. A törvényjavaslat olyan jogállási formát tartalmaz, amely egyfelől garantálja a Magyar Rádió és a Magyar Televízió függetlenségét, másfelől pedig ellenőrzött keretek között megteremti a folyamatos működésükhöz szükséges gazdasági feltételeket.
A javaslat szerint a Magyar Rádió és a Magyar Televízió az Országgyűlés által létrehozott közalapítványok keretében, úgynevezett közalapítványi költségvetési szervként végzi közszolgálati, műsorszolgálati tevékenységét. Megszűnik tehát a két intézmény jelenleg meglévő közvetlen költségvetési függősége. A törvényjavaslat ugyanakkor az intézmények működési önállóságának biztosítása mellett megteremti azok közszolgálati működésének társadalmi felügyeletét is. A társadalmi ellenőrzést a Magyar Rádiót és a Magyar Televíziót felügyelő bizottságok valósítják meg. Ez a felügyelet azonban nem csorbítja és nem is csorbíthatja az intézmények függetlenségét, és nem vezethet a műsorpolitikába való operatív beavatkozáshoz.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános külföldi gyakorlatnak megfelelően a törvényjavaslat külön hatósági szervet, Rádió és Televízió Hivatalt hoz létre a műsorszolgáltatással összefüggő hatósági feladatok ellátására. A Rádió és Televízió Hivatalnak a műsorszolgáltatási rendszerben betöltött fontos szerepe olyan szabályozást igényel, amely biztosítja azt, hogy a Hivatal függetlenül, csak a törvényeknek alávetve, és mindvégig nyilvános társadalmi kontroll alatt végezze a feladatait.
(9.20)
A javaslat eleget tesz ezeknek a követelményeknek, amikor a magyar államigazgatási rendszerben szinte egyedülálló módon teremti meg azokat a garanciákat, amelyek meggátolják a hivatal függetlenségének bárminemű csorbítását. Ezt a célt szolgálják a hivatal elnökének nyilvános pályázat útján való, a hivatalnál működő társadalmi tanács közreműködésével történő kinevezésére, valamint a hivatal törvényes működését is felügyelő, a társadalmi ellenőrzést megtestesítő társadalmi tanácsra vonatkozó egyéb rendelkezések.
Úgy vélem, nem szorul bizonyításra az, hogy ha a Rádió és Televízió Hivatal állandó, nyilvános társadalmi kontroll mellett - amit egy független testület valósít meg! - végzi a feladatait, ez megfelelő biztosítékot jelent arra, hogy működése során csak a törvényes előírások alapján jár és járhat el. A javaslat szerint - szintén hasonlóan a külföldi gyakorlathoz - műsorszolgáltatást kizárólag a Rádió és Televízió Hivatal által kiadott engedély alapján lehet végezni. Az engedélyezési eljárást a javaslat részletesen szabályozza. Ennek az eljárásnak a legfontosabb alapelvei a következők.
Az eljárás teljes egészében nyilvános. A hivatal csak a törvényben meghatározott szempontok szerint gyakorolhatja mérlegelési jogkörét. Az eljárás során a Rádió és Televízió Hivatal által hozott határozatok ellen bírósági úton történő jogorvoslatnak van helye.
A javaslat egyfelől megteremti a műsorszolgáltatási piacon a gazdasági verseny feltételeit, de ugyanakkor elejét kívánja venni a rádió- és televíziómonopóliumok kialakulásának, meggátolja azt, hogy néhány gazdasági érdekcsoport kisajátítsa a tájékoztatást és ezáltal elfojtsa a sokszínű, eltérő érdekeket és szükségleteket kielégítő műsorszolgáltatásokat. Emellett a külföldi tőke szerepvállalásának korlátozása révén a javaslat támogatni kívánja a magyar műsorszolgáltatókat és az általuk hordozott nemzeti értékeket oly módon, hogy ugyanakkor a külföldi tőke kívánatos jelenlétét ne zárja ki. Ennek érvényesítése semmilyen eltérést nem jelentene attól az általános európai felfogástól, amelyből a rádió, televízió műsorszolgáltatásban részt vevő külföldi tőkebefektetések erőteljes korlátozásának a gyakorlata ered.
Tisztelt Országgyűlés! Úgy vélem, felesleges hangsúlyoznom e törvényjavaslat kiemelkedő jelentőségét. E törvény elfogadásával teljesen új alapokra helyezzük a magyarországi műsorszolgáltatási rendszert, méghozzá oly módon, hogy eleget teszünk a sajtószabadság alkotmányos követelményének és a modern kor által elénk tárt és tőlünk elvárt igényeknek. Meggyőződésem - és remélem, hogy képviselőtársaim véleménye is az -, hogy a magyar társadalomnak szüksége van egy korszerű, a demokrácia alapkövetelményeinek megfelelő rádió- és televíziótörvényre, mert ezzel megteremti a magyarországi szabad rádiózás és televíziózás törvényes feltételeit.
Ezért kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslat elfogadásával járuljon hozzá ahhoz, hogy ez az átfogó törvényi szintű szabályozás garantálja az Alkotmány sajtószabadságáról szóló rendelkezéseinek érvényesülését a rádió és televízió műsorszolgáltatásban. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)