Büky Dorottya (SZDSZ)
BÜKY DOROTTYA (SZDSZ): Tisztelt Országgyűlés! Immár második alkalommal terjesztjük a Ház elé országgyűlési határozati javaslatunkat, amelyben a Parlament felkérné a Kormányt a szexuális felvilágosítás korszerű programjának elkészítésére. (Folyamatos zaj.) Mindannyian tudjuk, hogy e tekintetben a magyarországi egészségügyi és oktatási gyakorlat jóval az európai normák alatt marad, és ennek - ez nem túl- zás! - életveszélyes következményei vannak. Első alkalommal a kormánypárti többség nem támogatta javaslatunk napirendre tűzését - reméljük, hogy most másként lesz. Miről is van szó, tisztelt képviselőtársaim? Arról, hogy most, amikor a magyar Parlamentnek december 31-éig törvényt kell hoznia az abortuszról, nem kerülhetjük meg a fogamzásszabályozás kérdését, azaz fel kell hívnunk a figyelmet a korszerű szexuális felvilágosításra is. Egy dologban mindenki egyetért ma Magyarországon, és ez az, hogy a nem kívánt terhességeket sokkal de sokkal jobb megelőzni, mint megszakítani. Egyetértenek ebben a nőgyógyászok, a feministák, az egyházak, a magzatvédők - és azt reméljük, hogy a politikusok is pártállásra való tekintet nélkül. Határozati javaslatunk a múltkor mégsem talált támogatásra. Engedjék meg, hogy számba vegyem az ellenérveket, és cáfoljam azokat. Nem foglalkozom most azzal a politikai paranoiával, amely minden szándék mögött pártpolitikai sandaságot keres: ez olyan érv volt javaslatunk ellen, amely magát minősíti. A felelősséggel kritizálók egy része arra hivatkozott, hogy a szexuális felvilágosítás kérdését komplex egészségnevelési programba kell illeszteni, amelyben a dohányzástól a táplálkozáson át sok-sok mindenről szó lenne. Valóban, így lenne jó, tisztelt képviselőtársaim - hiszen hazánkban az egészségnevelés egyéb kérdéseiben is komoly feladatai lennének a Kormánynak -, a szexuális felvilágosítás ügyét azonban valamennyinél időszerűbbé teszi az, hogy az abortusztörvénnyel együtt, egy időben kell beszélnünk a megelőzés fontosságáról. Együtt - de nem a törvény részeként. Érveltek ugyanis határozati javaslatunk ellen azzal is, hogy a felvilágosítás kérdését be kell építeni az abortusztörvénybe. Önök is tudják, tisztelt képviselőtársaim, hogy a terhességmegszakításról szóló törvénynek szigorú határideje van: tervezetünket a Ház napirendjére tűzte, és reméljük, hogy minél előbb megkezdjük a vitát. A szexuális felvilágosítás programjának felelős elkészítése igen komoly szakértői munkát igényel. Kidolgozóinak figyelemmel kell lenniük a korszerű tudományos eredményekre, a nyugat-európai országok tapasztalataira, az egészségügy és az oktatásügy adottságaira, lehetőségeire, arra, hogy a szexuális felvilágosítás nemcsak biológiai kérdés, hanem legalább annyira lelki, erkölcsi feladat is, és hogy egy átfogó programba a családok nagy részét is be lehet, be kell vonni. Bár a helyzet ma tarthatatlan, a megoldás égetően sürgős, ne kívánjuk mindezt az óriási munkát december 31-éig, az Alkotmánybíróság által megszabott határidőig elvégeztetni! A szexuális felvilágosítás tehát része az abortusz kérdésének, de nem lehet része az abortusztörvénynek. Nem szabad engednünk, tisztelt képviselőtársaim, a rossz értelemben vett szemérmességnek, a prüdériának. Tudnunk kell, hogy a magyar társadalom ez ügyben a legkevésbé sem prűd. A Medián Közvéleménykutató felmérést készített - engedjék meg, hogy ebből idézzek néhány tételt. Az első kérdés így hangzott: "Ön szerint szükség van-e az iskolában a tanulók korának megfelelő szexuális felvilágosításra?" A válaszadók 84%-a ítélte úgy, hogy szükség van, 11% ítélte úgy, hogy nincs szükség, és 5% nem tudott választ adni. A második kérdés így szólt - s most kérem, figyeljenek: "Ön szerint szükség van-e arra, hogy az iskolákban megismertessék a gyermekekkel a fogamzásgátlás módszereit?" A válaszadók 82%-a úgy ítélte, hogy igen, erre szükség van; nincs szükség - mondta 12%, és nem tudott választ adni 6%. Arra a kérdésre, hogy hány éves kortól tartanák fontosnak a fogamzásgátlás módszerének oktatását az iskolákban, a válaszadók legnagyobb többsége az átlag 12,9 évben határozta ezt meg. A társadalom elsöprő többsége tehát, tisztelt képviselőtársaim, felelősséget érez, és elvárja ezt a felelősséget a választott Parlament, a Kormány, az állam részéről is. Nincs értelme, hogy a tisztelt Ház, a kormánypárti többség ebben a kérdésben szembehelyezkedjék ezzel a több mind 80%-kal. Amennyiben önök, tisztelt képviselőtársaim, a napirendre tűzés mellett szavaznak, ezzel felelősségérzetükről tesznek tanúbizonyságot, míg ellenkező esetben nehéz lesz - mint ahogy eddig sem sikerült - elfogadható magyarázatot adniuk egy ilyen, mindenki számára fontos kérdés elutasítására. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)