Zsebők Lajos (MDF)

1992. május 18.

ZSEBŐK LAJOS (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én a törvényjavaslat vízügyi részéhez kívánok egyetlenegy gondolatot hozzáfűzni. Ha a törvényjavaslat 3. §-át - mely a vízügyi törvény 19. §-át egészíti ki - megnézzük, akkor az a következőképpen hangzik: "Az állam a kizárólagos tulajdonát képező regionális vízi közműrendszerek, illetőleg az önkormányzat a törzsvagyonába tartozó vízi közművek működtetését az állam, vagy az önkormányzat többségi részesedésével e célra létrehozott gazdálkodó szervezet, vagy költségvetési, illetőleg önkormányzati intézmény útján, továbbá a működtetés jogának koncessziós szerződés keretében történő átengedésével látja el." A bonyolult mondat utolsó része azt jelenti, hogy hosszú időszakra átengedheti a tulajdonos a működtetés jogát, és ennek körülményeit a felek szerződésben rögzítik. A törvényjavaslat 3. §-ának az a része pedig, amely a koncessziós pályázat kiírásáról rendelkezik, úgy szól, hogy a koncessziós pályázatot az állami tulajdon működtetésére a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter írja ki. A két idézett rész együttesen tehát azt jelenti, hogy a regionális közműrendszerek működtetése a tulajdonos államot képviselő miniszter döntése alapján kerülhet új üzemeltetőhöz. Amikor ezt a tényt értékeljük, vissza kell gondolnunk az önkormányzati alaptörvényre és az önkormányzatokkal kapcsolatos többi törvényre. Az önkormányzati törvény előírja, hogy az önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízzel való ellátásról. A csatornázást pedig az önkormányzat általános feladatává tette ez a törvény. A hatásköri törvény a vízellátást és a csatornázást a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe utalta. Az önkormányzati tulajdonról szóló törvény pedig a vízi közműveket az önkormányzatok tulajdonába adja, illetve adja a vagyonátadó bizottságon keresztül folyamatosan, a regionális rendszerek kivételével. Ez a kivétel kelt ma az érintett önkormányzati körökben bizonytalanságérzést, melynek alapja, hogy a törvények értelmében az önkormányzat köteles a vízellátást megoldani, a feladatkörrel együtt övé az ellátás felelőssége. Ugyanakkor a hátteret biztosító regionális rendszer tulajdonjogával nem rendelkezik. Itt kell megjegyeznem, hogy ez a bizonytalanságérzés nem alaptalan, mert az önkormányzati tulajdon törvény szerint a több települési önkormányzat szükségletét kielégítő vízi közmű üzemeltetésének feltételeiről csak a közmű tulajdonosa, így a regionális rendszereknél az állam, illetve a miniszter rendelkezhet. Az önkormányzati törvény hatálybalépése óta eltelt időszak tapasztalatai egyrészt azt mutatják, hogy gondot okoz a regionális rendszerek tekintetében a tulajdonjog és az ellátási feladat szétválasztása, másrészt azonban az látszik, hogy van remény és lehetőség arra, hogy az érintett önkormányzatok és a regionális rendszerek felett rendelkező minisztérium közös, kölcsönösen elfogadható megoldást találjon a regionális rendszerek működtetésére. Ez a remény és lehetőség hiúsulhat meg, ha a tulajdonos állam képviseletében a szakminiszter esetleg az önkormányzati szempontok figyelembevétele nélkül olyan koncessziós szerződést köt, ami a lakossági ellátást, és így elsősorban a víz árát eleve eldönti azon az adott területen. Ezért én azt javasolom, hogy az érintett önkormányzatoknak beleszólási joguk legyen a regionális rendszerek koncessziós szerződésébe oly módon, hogy a koncessziós pályázatokat a szakminiszter az érintett önkormányzatok véleményének figyelembevételével írja ki. E javaslatot módosító indítványként benyújtottam, melyhez - ha egyetértenek vele - kérem majd támogatásukat. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)