Keresztes K. Sándor (MDF)
KERESZTES K. SÁNDOR környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőasszony! Az aprófalvakkal kapcsolatban a kormányzat koncepcionális magatartását a pozitív megkülönböztetés elve határozza meg annak érdekében, hogy az örökölt hátrányok mérséklődjenek. Ennek több gyakorlati példáját tudom említeni. Az önkormányzati szabályozás 1990-es váltása a kisebb települések javára változtatta meg a központi újraelosztási rendszert. A falvak 1989-ben a központi forrásoknak mintegy 17-18 %-át kapták, míg 1992-re ez az arány 22%-ra nőtt. A személyi jövedelemadó-kiegészítés is azokat a kisebb településeket preferálja, ahol a jövedelmek az átlagosnál szerényebbek. A kormányzat 1991-ben kezdeményezte, hogy minden község kapjon kétmillió forint kiegészítő támogatást. Ez nyilván a legkisebb településeket érinti a legkedvezőbben, hiszen fajlagosan így az ott élők kapják a legtöbbet. Ami a kérdés területpolitikai megítélését illeti, megállapítható, hogy az ország társadalmilag és gazdaságilag, azaz infrastrukturálisan is elmaradott területei csaknem azonosak az aprófalvas területekkel. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon az elmaradott régiók problémája egybeesik az aprófalvak kérdésével, amiből az is következik, hogy az elmaradottság mérséklését célzó kormányzati programok, eszközök egyben az aprófalvak megsegítését is szolgálják. A kormányzat deklarált célja és gyakorlata is az ország harmonikus fejlődése érdekében ezen területek, települések esélyegyenlőségének javítása, a hátrányok enyhítése. A paternalista pártállami hagyományokkal való szakítás ellenére ezért továbbra is központi feladatnak tekinti ezen területek normatív alapon történő támogatását. Ezenkívül az ez évi költségvetésben 6 milliárd forint áll rendelkezésre az elmaradott térségekre és a munkahelyteremtést szolgáló területfejlesztési támogatásokra. Mivel az aprófalvak többsége kedvezőtlen mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik, ezért ebben az évben földalap-támogatásban is részesülnek. Azok az elmaradott települések pedig, ahol a reorganizációs hitel felvételéhez nem rendelkeznek elegendő saját erővel, kérhetik a területfejlesztési alapból való kiegészítést. Az alap kiemelten támogatja a térségek regionális infrastrukturális hálózatainak a fejlesztését. Az új szabályozás lehetőséget nyújt az induló kisvállalkozások megkülönböztetett támogatására. Sajnálattal észleltük az elmúlt évi pályázatok elbírálása során, hogy a legelmaradottabb aprófalvakban nem tudnak korszerű projecteket előkészíteni, és ezért reális eséllyel pályázni. Ezen tapasztalatokra építve kezdeményezte a minisztériumunk, hogy a támogatási rendszer ez évi korszerűsítése során 50 millió forint kerüljön elkülönítésre az alapból kistérségi fejlesztési programok kidolgozására azon területek számára elsősorban, ahonnan szakemberek hiányában még pályázni sem tudnának. A Kormány tehát ismeri a problémákat, és ki is dolgoztuk a megoldásukhoz szükséges jogi és intézményi eszközöket. Ami nincs, illetve kevés, az a pénz, az a 6 milliárd forint, amely ilyen célokat szolgál. Eddig tartott a tárcám kompetenciájába illő első kérdés megválaszolása. Hadd ismertessem a két konkrét kérdésre az illetékes tárcák által megadott válaszokat. Ami az iskolai tantermeket illeti, sajnálattal állapítható meg, hogy az általános iskolai tanulók létszáma évek óta folyamatosan csökken, és ez a tendencia a következő években is folytatódik. A tipikusan aprófalvas térségekben - mint pl. Vas, Zala, Baranya - sajnálatosan torzul a demográfiai szerkezet, jellemző a népesség elöregedése. Ez alól kivételt jelent néhány borsodi és szabolcsi térség, ahol a 0-14 évesek korosztályának aránya viszonylag magas a munkaképes korúakhoz képest. Ez jelenleg inkább csak kivétel, ezért a tipikus szabályozást nem célszerű ehhez igazítani. A Kormány azonban a speciális körülményekre tekintettel szükségesnek ítélte a nemzetiségi oktatás célját szolgáló tanteremfejlesztés, valamint az iskolával nem rendelkező települések első-három osztályos tanulói lakóhelyen történő oktatásának központi támogatását. A gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően, tehát az iskoláztatás kezdő évfolyamai esetében a Kormány a cél- és a címzett támogatási keretből pályázati úton 1992-ben is segíti az oktatás feltételeinek javítását. A 100 tanulónál kisebb iskolák 500 ezer forint kiegészítő támogatást is kapnak. A készülő oktatási törvény közoktatási alapot hoz létre. Az alap felhasználásának a prioritásai között szerepel az iskolaépítés. Hosszabb távon elérendő cél, hogy legalább az első hat osztályt helyben végezhessék el a kisdiákok. Ami a másik kérdést illeti, a statisztikai adatok tanúsága szerint az utóbbi években felgyorsult a települések vezetékes vízellátása. Az Alföldnek szinte minden települése ellátott, legrosszabb a helyzet Nógrád, Borsod-Abaúj- Zemplén és Baranya aprófalvas területein. Országosan kb. 500-ra tehető az egészséges ivóvízzel nem rendelkező települések száma. A Belügyminisztérium és a KHVM megkezdte a pontos helyzet felmérését, amit az tett szükségessé, hogy az utolsó kimutatás 1990-ben készült, és az azóta eltelt időszakban az 1991. évben céltámogatással megvalósuló beruházásokon kívül számos önkormányzat saját erőből is eleget tett az önkormányzati törvényben megfogalmazott kötelezettségnek. A felmérés ismeretében júniusban a két tárca javaslatot tesz a Kormánynak, majd ezt követően a Parlament számára a szükséges fejlesztések nagyságrendjéről és annak lehetséges finanszírozási módjáról. Ennek függvényében az egészséges ivóvízellátási program szándékaink szerint az 1994. év végéig fog befejeződni. Végül tájékoztatásul hadd mondjam el - hiszen nagyon sokan várnak rá -, hogy e héten tárgyalja a Kormány az elmaradott térségek fejlesztését és a munkahelyteremtést szolgáló területfejlesztési támogatásról szóló előterjesztésünket, ami az említett problémák megoldásában sok konkrétummal fog segíteni. Köszönöm a figyelmüket. Kérem válaszom elfogadását. (Taps.)