Hága Antónia (SZDSZ)

1992. május 25.

HÁGA ANTÓNIA (SZDSZ): Megköszönöm miniszter úr megnyugtatónak szánt válaszait, ám válasza sajnos, kevesebb, mint kielégítő. Valószínűleg lehetnek információs hiányosságaim, de ez mind azért van, mert az alapítvány körül iszonyatos az az információs kiáramlási hiányosság, amelyet az illetékes tárca, illetve a Kormány jelen pillanatban gyakorol. Az alapítvány valójában mindig is botrányterhes jelensége volt a közéletünknek, és ahogy elnézem a Kormánynak ezt a késlekedő és halogató taktikáját, nem vagyok egészen biztos benne, hogy egyszer s mindenkorra rendezni akarja az alapítványnak az ügyét, bár a szándékok erővonalait már azért észre lehetett venni miniszter úrnak a válaszában. Mi is ez az alapítvány? Közép-Európában a legnagyobb gyermek- és ifjúsági alapítványról van szó. Csak megbecsülhető az a pénzösszeg, amellyel ez az alapítvány rendelkezik. Nem vagyok - azt mondtam - jól informált, ámbátor a számvevőszéki jelentést olvashattam, láthattam egyéb csatornák segítségével, és el kell azt mondjam, hogy a Számvevőszék az előző vezetésnek bizonyos személyi felelősségét azért megjegyzi, de az öttagú ideiglenes bizottság felelősségét is megjegyzi, és azt mondja, hogy nem kellő szakértelemmel és nem kellő színvonalon végzi a munkáját. El szeretném azt is mondani, hogy a Parlamentnek nincsen kellő információja arról, hogy mik ezek a koncepciók. Értem és érzem a törekvésüket, hogy hamarosan elő kell állni egy olyan koncepcióval, amit az Állami Számvevőszék 30 napos határidővel vár és már túllépték ezt a határidőt. Viszont el kell azt is mondjam, hogy ez a halogatás már két éve folytatódik, hiszen ez az alapítvány körüli probléma már két éve, még Kiss Gyula tárca nélküli miniszter idejéből öröklődött önre. Én jobban szerettem volna azt hallani, hogy ezek a munkálatok már a befejezési stádiumban vannak. Hiszen miről van szó? Mi, a magyar Országgyűlés az ifjúságért és az ifjúsági szervezeteknek 95 millió forintos költségvetést szavaztunk meg. E költségvetés lebontása még a héten kerül az Országgyűlés elé, valójában előreláthatólag 8 hónapos késéssel fog a szervezetekhez kerülni. Mit várunk az ifjúsági szervezetektől, mit várunk az érdekvédelmi szervezetektől, ha önmagukat nem tudják fenntartani? Ezzel szemben az apparátus oly mértékig bővült, hogy az éves bérkiáramlás - megbecsülésem szerint - 50 millió forintos. Hatalmas apparátus, irodai apparátus kellő műszerezettséggel, hivatali ellátottsággal. Én úgy gondolom, hogy erre jelen pillanatban nem lenne akkora szüksége az alapítványnak, mint arra, hogy meghirdesse ezeket a pályázatokat. De csak akkor hirdesse meg a pályázatokat, ha van egy felelős kuratórium, aki dönteni tud. A másik nagy probléma az Ön válaszában, miniszter úr, pedig éppen az, hogy nem látom, hogy kik azok, akik eldöntik ezeknek a pályázatoknak a sorsát. Hiszen az ötfős ideiglenes testület, mivel ideiglenes, kellő felelősséggel tud-e dönteni pénzösszegekben? Nem értem, hogy miért nem tudták október óta az alapítvány kuratóriumát újra kinevezni, és nem értem, hogy miért nem tudták az alapítói döntéseket október óta már meghozni. Ismétlem: hatalmas pénzösszegről van szó, és azért szeretném ezt képviselőtársaim emlékezetébe vésni+ (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idő leteltét) + - máris befejezem, Elnök Úr, az utolsó mondatom + (Közbeszólás jobbról: Idő!) +, mert ezzel tudnánk segíteni azokat az ifjúsági szervezeteket, amelyek önfenntartásukhoz szükséges pénzeszközhöz éppen a mi munkánk lassúsága folytán nem tudnak hozzájutni. Minden párt ígért az ifjúságnak a választási kampányban+ (Közbeszólás jobbról: Idő!) +, kiváncsi vagyok, hogy képviselőtársaim ebből most mit tartanak be. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)