Molnár Tibor (SZDSZ)
DR. MOLNÁR TIBOR, az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sajnálattal kell megállapítanom, hogy Dobos László képviselőtársam vagy nem figyelt oda az önkormányzati bizottság ülésén, vagy nem jól értelmezte azokat az érveket, amelyeket a kisebbség a szóban forgó törvényjavaslattal kapcsolatban igen markánsan megfogalmazott. A kisebbség is üdvözölte azt a kísérletet, amit a Kormánynak már régen meg kellett volna tennie, nevezetesen azt, hogy a lakásviszonyok eme részét szabályozni akarja, hiszen az ebben uralkodó káosz mindenképpen megszüntetendő, és ezt természetesen az ellenzék is támogatja. Ugyanakkor a törvényjavaslattal kapcsolatban nagyon súlyos koncepcionális és törvényességi aggályok merültek fel, amelyeket az alábbiakban ismertetek. A törvényjavaslat átfogó lakáskoncepció nélkül nem ítélhető meg alaposan, megalapozottan. A Kormánynak a mai napig nincs, vagy legalábbis a kisebbség, az ellenzék képviselői nem ismerik az átfogó nemzeti lakáskoncepcióját. Ez a javaslat egy kivett kérdéskört szabályoz a lakásviszonyok egészéből, mégpedig - mint a címe is utal rá - a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokat, ami még önmagában nem lenne baj, hiszen e tárgyban ez idáig uralkodó káosz megszüntetése és ennek a kísérlete támogatandó lenne, azonban ez a törvényjavaslat is számos olyan elemet, mozzanatot érint, amit jó szívvel és logikusan nem lehet megvitatni anélkül, hogy a lakásviszonyokat szabályozó későbbi és további elképzeléseket ne ismernénk. Márpedig nem ismeretes - legalábbis az önkormányzati bizottság ellenzéki képviselői részéről - egy érvényes bérlakás-koncepció, továbbá ennek a törvényjavaslatnak a szempontjából is nagyon fontos szociális törvény tervezete. Teljesen hiányzik a javaslatból pédául a lakbértámogatási rendszer. A kisebbségi vélemény másik markáns elemeként vetődött fel annak a megítélése, hogy helyes-e az a javaslatban szereplő elképzelés, miszerint ez a törvény csupán egy keretjogszabály, amit konkrét tartalommal az egyes önkormányzatok fognak saját rendeletmegalkotással, tartalommal megtölteni. Nos, amellett, hogy a kisebbség, az ellenzéki képviselők álláspontja szerint általában nagyon helyes az, ha az önkormányzatokat érintő ügyekben szabad kezet kapnak a helyi közhatalmat képviselő testületek, lakásügyben azonban teljes mértékben elfogadhatatlan az, hogy ezt az össztársadalmi problémát teljesen, minden támogatás nélkül az önkormányzatok nyakába varrják. Ez az egész kérdéskör ugyanis a törvényhozáson túl a Kormány, az önkormányzatok és a lakosság konszenzusát, megfelelő támogatását, illetve tehervállalását feltételezi. Ebben a javaslatban márpedig az egész kínos munkát az önkormányzatoknak kellene elvégezniük, ami egy képtelen elvárás tőlük. Hogy másra ne utaljak, az önkormányzatok saját maguk döntik el, hogyan támogatják a lakbéreket, de hogy miből, mi ennek a finanszírozási rendszere, erről egy szó sem esik. Magyarul tehát a Kormány átadja az összes fontos ütközési pontot az önkormányzatoknak. (9.50) Az önkormányzatok tehát az egyedül maradt pozícióból adódó szabályozási gondokat nem fogják tudni felvállalni érthető politikai okokból is, és ezzel csak mindenki rosszul jár: a bérlők és az önkormányzatok egyaránt. Az önkormányzati bizottság kisebbségben maradt véleményének másik érvrendszere a javaslattal kapcsolatban fölmerült törvényességi, alkotmányossági problémák köré csoportosult. Az egyik ilyen alapvető alkotmányossági aggályként merült fel az, hogy a javaslat a bérlők eddigi elővásárlási jogával szemben vételi joggal kívánja a bérlakások nagyon helyes privatizációját előmozdítani. Ez ellentmond az Alkotmányban az önkormányzatok számára biztosított tulajdonhoz való joggal. A tulajdonost nem lehet arra kötelezni, hogy a tulajdonától megváljon. A kisebbségi vélemény úgy gondolta, hogy az önkormányzatoknak is elemi érdeke, hogy a bérlakások jó részét természetesen elidegenítse, nem kell őket alkotmányellenesen erre kötelezni. Hogy milyen ellentmondásos a javaslat eme része, az is bizonyítja, hogy bár vételi jogot biztosít a bérlőnek, ugyanakkor felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy ezt rendeletével, saját rendeletével korlátozza. Ez nyilvánvalóan jogi, törvényességi bukfencek sora. Mint korábban említettem, koncepcionális hiba az, hogy a szabályozás túlnyomó részét az önkormányzatokra bízza a javaslat. Ennek kapcsán vetődött fel az a kisebbségi vélemény, hogy törvényességi problémákat vet fel az, hogy az önkormányzatok mint rendeleteket alkotó testületek közhatalmi jogosítvánnyal állnak szemben a bérlővel mint a jogviszony másik alanyával szemben. Ez esetben a felek mellérendeltségének polgári jogi alapelve szenved csorbát, hiszen egyszerre a helyi közhatalomként mint egyfajta hatóság egyoldalúan diktálhatná a feltételeket a bérlőknek a szerződéses jogviszonyban. Törvényességi probéma továbbá az is, hogy a javaslat csak nagyon korlátozott körben állapít meg lakásbérlettel, bérlakásrendszer működésével kapcsolatos szabályokat. Ez azzal jár, hogy olyan sokféle, heterogén helyi szabályozás lesz az országban, ami nem biztos, hogy elősegíti azt a célt, hogy a lakásviszonyok szabályozása egyszerűsödjön. Egyszerűsödik a törvényalkotói, kormányzati szinten, ugyanakkor nagyon nagy mértékben bonyolódik helyi önkormányzati szinten. Nagyon fontos lenne a kisebbség, önkormányzati bizottsági kisebbség álláspontja szerint ezért a helyes arányokat megtalálni. Végül a kisebbségi vélemény kritikával szemlélte a javaslat átmeneti rendelkezéseket tartalmazó, áttekinthetetlen szabályozásását. Az elmondott koncepcionális problémák és törvényességi gondok miatt a benyújtott törvényjavaslathoz módosító indítványok tömkelege fog beérkezni a tisztelt Ház tagjai részéről előreláthatóan. Ez a javaslat végül is teljesen más lesz, mint most, hiszen ezek a módosítványok szétszabdalják az egészet, és nem lehet tudni, hogy mi származik majd az összerakásukból. Így érdemes lenne ezeket az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményeként fölmerült problémákat átgondolni, azokra megoldást találni, hiszen csak így lehetséges elérni a célt, miszerint mielőbb használható szabályozás kerüljön az állampolgárok és az önkormányzatok elé. Nos, ezen problémák miatt - a lakáspolitikai, koncepcionális problémák és tövényességi aggályok miatt - az önkormányzati bizottság ellenzéki képviselői szerint ez a javaslat nem alkalmas általános vitára. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)