Balogh Gábor (független)
BALOGH GÁBOR (független): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Viszonylag egy egész egyszerű kis törvényjavaslat fekszik előttünk. Ez része annak a több ezer módosításnak, amely a társadalombiztosítást 1975 óra érte. Úgyhogy az ügyintézőket én csak sajnálni tudom, hiszen minden negyedévben vagy félévben új társadalombiztosítási jogszabályokat vagy azok egy részét kell megtanulniuk. Úgy gondolom, hogy már megérett az idő, hogy egy teljesen komplett, új társadalombiztosítási kódex szülessen meg, mégpedig ebben a parlamenti ciklusban. A beterjesztett törvényjavaslat nem Kormány-előterjesztés, hanem önálló képviselői indítvány. Ez jelzi, hogy a kormánypártok részéről is komoly problémát, fejtörést okozott a minimálbérek utáni járulékfizetési kötelezettség az egyes vállalkozók részéről. Az illúziót szeretném eloszlatni, habár az előterjesztő képviselőtársam már megtette, hogy itt nem járulékcsökkentésről van szó, hanem a legszegényebb vállalkozói réteg terheinek a csökkentéséről, vagyis azokéről, akiknek a nettó jövedelme 8000 forint alá esne. Nagyon fontosnak tartom, hogy ebben a törvényjavaslatban érvényesül egy megfontolt szociálpolitikai elem, mégpedig a rétegcentrikusság. Nem a társadalombiztosítás hatálya alá tartozó valamennyi munkáltatóra terjed ki, hanem csak egy meghatározott részre, azokra, akik elsődlegesen egzisztenciális biztosítékot akarnak várni a társadalombiztosítástól. A gyakorlatban ez a rétegcentrikusság két irányba terjedhet ki és valósulhat meg. Az egyik az úgynevezett szegénypolitikai irány szegénypolitikai elemekkel, a másik pedig a szociálpolitikai elemekkel rendelkező irány. A kettő között a különbség az, hogy azt vizsgálja a szegénypolitika, hogy ki a szegény, és rászorultsága miatt kit kell segíteni. A szociálpolitika pedig azt, hogy mit nevezünk szociálisnak, és hogyan valósítható meg a szociális biztonság az ember szabadságának meghagyásával. Kérdés továbbá, hogy mely rétegeket kell megcélozni, kik várják a sürgős intézkedéseket. Úgy gondolom, hogy ebben a törvényjavaslat-töredékben, amit képviselőtársaim előterjesztettek, mindezek megtalálhatók. Nem hagyható figyelmen kívül egy másik elem, amelyet a szociális bizottság előadója említett, hogy a társadalombiztosítás akcidentális funkciókat tölt be, vagyis származékos jellegű. A társadalmi, gazdasági folyamatokra minimális befolyást tud gyakorolni, hiszen mint passzív szereplő vesz részt elsődlegesen az elosztási funkción keresztül a társadalmi folyamatokban, a szociális biztonság megteremtésében. Mégis van egy olyan érzésem, hogy bármennyire is elő akartuk segíteni egy meghatározott réteg biztonságát, csak kevéssé érhetjük ezt el, hiszen a járulékcsökkentésről még csak szó sem lehet, szó sincs ebben az önálló képviselői intézkedésben, törvényjavaslatban. Én ezt a magam számára úgy tudom sommázni, hogy tulajdonképpen a Parlament ennek elfogadásával csak pótcselekvésre készteti magát; azért pótcselekvésre, mert az igazi megoldás nem ez lenne, hanem az, ha biztosításmatematikai számításokkal támasztanák alá a járulék valós mértékét. És talán nem árulok el titkot, mindannyian tudjuk, hogy a jelenlegi járulékok sokkal magasabb szintű ellátásra adnának lehetőséget - de természetesen a társadalombiztosítás kiadásai ezt nem viselnék el, különösen a 2,6 milliós nyugdíjasréteg figyelembevételével. Úgyhogy nagyon fontosnak tartom az elkövetkezendő időben a társadalombiztosítási kódex létrehozását, mert enélkül a Parlament valamennyi cselekvése társadalombiztosítási témában csak pótcselekvésnek minősülhetne, és nem a gondok igazi orvoslását jelentené. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)