Paszternák László (MSZP)
PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Úr, Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretném kifejezni a legnagyobb meglepetésemet az iránt, hogy a FIDESZ frakciója - egy évvel korábbi álláspontjával szemben - ekkora mértékű változáson ment keresztül a szakszervezeti kérdések összefüggését illetően, hisz egy évvel ezelőtt a legádázabb ellenfelei voltak mindannak, amit mi itt kinyilatkoztunk ezzel a törvénnyel kapcsolatban. Persze lehet, tisztelt képviselőtársaim, hogy ehhez szükség volt arra, hogy Horváth László átüljön ide az önök soraiba, és új színt hozzon ebben a kérdéskörben. (Taps a jobb oldalon.) Ezt csak szerettem volna mindenképpen+ Nagyon örülök hogyha emlékeztethetem kedves képviselőtársaimat arra, hogy egy évvel ezelőtt, amikor ez a XXVIII. törvény itt a Ház előtt kérdés és téma volt - akkor nagyon sok képviselőtársam árulkodott arról, hogy mennyire aggódik, és mennyire fontosnak tartja ennek a kérdésnek a mielőbbi eldöntését. Akkor többségüknek a bevezető gondolata az volt, hogy azért kell a Parlamentnek nagyon gyorsan ebben a kérdésben döntést hozni, mert a szerencsétlen szakszervezetek nem tudnak egymás között megállapodni sem egyik, sem másik összefüggésben; ezért a Parlamentnek kell beavatkozni oly módon, mint ahogy ezt megpróbálta megtenni. Akkor az is elhangzott, hogy azért kell ilyen tűzoltó munkával a Parlamentnek, előkészületlenül - azt kell mondjam: azóta is amatőr módon - ezzel az üggyel foglalkozni, majd a nyári szabadság előtt rohamtempóban a szavazást végrehajtani+ - és aki ott volt az alkotmányügyi bizottságban ennek a kérdésnek az előkészítése kapcsán, mondhatja azt, hogy példája volt annak, hogy hogyan nem szabad egy törvényt előkészíteni, és hogyan nem szabad egy törvényt a Parlament elé hozni. Ennek ellenére a törvényt a Parlament döntő többséggel sajnos megszavazta. Tisztelt Képviselőtársaim! Kellene arra is utalnom - hisz, ha ez nem történt volna meg a hozzászólások kapcsán, elkerültem volna -, mert úgy gondolom, hogy most már valóban valahol célirányosan kellene az üggyel foglalkozni és tényleg felelősséggel, hogy akarta-e az MSZOSZ vagy a történelmi szakszervezetek a vagyonmegosztást korábban, akarták-e a választásokat a legitimáció ügyében. Tisztelt Horváth László! Én nagyon szívesen állok a rendelkezésedre, hogyha erre van igény. Be tudom bizonyítani, hogy elsőnek az MSZOSZ és tagszervezetei adták le azt a javaslatot, és tettek konkrét javaslatokat a pénzügyi átmeneti kezelésre és majd később a vagyonkezelésre, ami elkerülhette volna, hogy ma ide kerüljön, és ma - egy év után - is ezzel a kérdéssel így kelljen a Parlamentnek foglalkoznia. Akkor nem volt ennyire felvilágosult az a kör, amelynek most a bőrére megy a játék, mert akkor még nem világlott ki annyira egyértelműen, hogy valóban mi is a hatalomnak a szándéka a szakszervezetekkel Magyarországon. Amikor én azt mondtam egy évvel ezelőtt a Házban, hogy nem szabad ezt az egész ügyet a hatalomra bízni, mert soha nem lesz szakszervezetbarát, hiába nyilatkozgat így; arra, hogy legyen erős és egységes szakszervezet Magyarországon, legyen erős munkavédelmi, érdekvédelmi szervezet, az elmúlt egy év ki kellett, hogy nyissa mindenkinek a szemét: erre nincs szüksége, nem is akarja, nem is veszi ezt komolyan. Én sajnálom, hogy egy év után kell ezt nagyon nyilvánvalóan és egyértelműen itt a Parlament többségének is majd belátni. Akartunk-e szakszervezetek közötti választást? Képviselőtársaim, kész vagyok szétosztani az erre vonatkozó kezdeményezéseket, ha veszik a fáradságot, még a szavazások előtt is el fogják olvasni. De ha önök a pártjaik vezetőit megkeresik, és elkérik tőlük azokat a kezdeményezéseket, amelyeket letettünk ebben a kérdéskörben folyamatosan, amire vagy választ nem kaptunk, vagy nagyon kezelhetetlen módon kaptunk csak visszajelzéseket, abban az esetben fogják látni, hogy azok, akik az ellenkezőjét állítják, enyhén szólva félreinformáltak vagy szándékosan hozzák a Parlament elé ezt a fajta információt. Mindezek után én nem értem: azt a hasonlóságot miért fogadja el a Ház, ami most következett be újólag, hogy tudniillik az államtitkár úr, illetve a miniszter úr két héttel ezelőtt, ha jól emlékszem, körömszakadtáig védte azt a tervezetet, amiről most az általános vita elkezdődik - vagy elkezdődött -, és most jelenti be, hogy különböző képviselői önálló indítványokkal vagy módosító javaslatokkal majd megpróbálják alkalmassá tenni, és most már hozzáigazítani azokhoz a körülményekhez vagy igényekhez azt a törvénymódosítást, ami nélkül valóban nem lehet sehova eljutni vele. (16.50) Én kérdezem: hogy lehet ilyen helyzetbe hozni és ilyen komolytalan állapotot teremteni, hogy nem ismerjük, hogy a Kormány nevében az államtitkár úr, illetve az alkotmányügyi bizottság nevében Balás képviselő úr milyen módon nyilatkozta ki, hogy a Ház előtt ez a törvénymódosító javaslat tárgyalásra alkalmas? Elnök Úr! Nem ismerjük, hogy milyen módosító javaslatot terjesztenek elő, nem ismerjük, hogy ez a kormány-előterjesztés vajon ezzel a kiegészítéssel milyen módon válhatott kezelhetővé, és teszi lehetővé, hogy az Alkotmánybíróság által megfogalmazottakat is kezelni tudjuk. Én ezt komolytalannak tekintem, és csak újólag azt tudom hangsúlyozni, hogy mindazok, akik úgy gondolják, hogy ezt hozzáértéssel és felelősséggel kell eldönteni, nem vehetik addig ezt a vitát megalapozottnak és nem tekinthetik szerintem nagyon komolynak, amíg nem ismerjük meg azt a fajta módosító indítványcsomagot, amiről itt képviselőtársaim már szóltak. Mindez alapján szeretném azért elmondani, hogy én személy szerint milyen gondolatmenet mentén tartom elfogadhatónak ezt a törvénymódosítást. Mindenekelőtt én azt tartom fontosnak, és nem tudom, hogy majd tartalmazza- e ez a módosító csomag, hogy tegyen eleget az Alkotmánybíróság döntésének. Másodszor: Ne zárja le egyoldalúan azt a vitát, hogy kik indulhatnak a választásokon, és hogyan kell megosztani a volt SZOT-vagyont, illetve az ágazati szakszervezetek vagyonát. Harmadszor: Módosítania kell a választások törvényben meghatározott időpontját. Negyedszer: Meg kell hogy szabja: legkésőbb szeptember 1-ig a Kormánynak be kelljen terjeszteni a választásokról szóló törvénytervezetet. Ötödször: Kötelezettséget kell előírnia arra nézve, hogy a szakszervezeti vagyon csak a szakszervezetek között osztható föl. Ha ezeket a kitételeket a megítélésem szerint tartalmazza, kerülhető el az, ami akár az újságnyilatkozatból, akár bizonyos csoportosulások álláspontjából kitűnik itt az utóbbi időben. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szíveskedjenek figyelembe venni az általam elmondottakat, és ennek megfelelően majd viszonyulni a beadott módosító javaslatokhoz. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)