Kelemen András (MDF)

1992. június 8.

DR. KELEMEN ANDRÁS népjóléti minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kérdések megválaszolásához vissza kell utalnom az előző Parlament társadalombiztosítási bizottsága és az egészségügyi kerekasztal helyzetfelismeréséhez és javaslataihoz. 1989. végén már kialakult az a felismerés - és itt hadd idézzem az előző Parlament társadalombiztosítási bizottságának elnökét, Szirtesné dr. Tomsits Erikát -, hogy a jelenlegi kondíciók mellett 3-4 éven belül a tb-alap több tízmilliárdos hiány elé néz. Azóta - már az előző parlament idején és azóta is - minden lehető lépést megtettünk ennek az elkerülésére. Először is már azzal, hogy a tb-alap levált az állami költségvetésről, majd különválasztottuk a nyugdíj- és egészségügyi alapot, majd megkezdtük a szociálpolitika elválasztását a biztosítástól, a tb-önkormányzatok kialakítása folyik, a tb részére történő vagyonjuttatást megszavaztuk, több biztosítórendszer előkészületei folyamatban vannak - utalok itt a kölcsönös biztosítópénztárakra vonatkozó törvényjavaslatra. Amikor a képviselő úr arról beszélt, hogy a tb hiánya tragikus helyzettel fenyeget, akkor akarva-akaratlan az ember fejében az egészségügyi ellátás összeomlása, a nyugdíjukat hiába váró öregek képe jelenik meg. Nos - ezt azért felelősséggel állíthatom - ilyen veszély nincs. Az állami forgóalapszámla kamatmentesen a tb-kifizetések teljes összegének megfelelő hitelt garantál. Garantálja ezt a garanciaszabályok megváltozása ellenére is. Tízmillió ember egészségügyi ellátása, nyugdíja, táppénze, anyasági ellátása nem kerülhet csődbe, csak az ország összeomlása esetén, s azt hiszem, erre itt van garanciának maga a Parlament is, amelynek a munkáját lehet kritizálni, de az biztos, hogy törekszik nemzeti feladatait teljesíteni. Kérdéseire rátérve. A tavalyi nullszaldós, remélt társadalombiztosítási költségvetési egyenleg helyett bekövetkezett deficitet hogyan finanszírozzuk? A társadalombiztosítási alap hiányát közel 30 milliárdos likviditási tartalékból finanszírozza. Annak érdekében, hogy a tb-alap likviditási problémái mérséklődjenek, a Kormány úgy döntött, hogy az úgynevezett háromhavi családi pótlék kiadása - és ez 14,7 milliárd forintot tett ki - egy évvel hamarabb visszafizeti a tb számára. Ugyancsak az alap likviditását segíti a törvényi rendelkezés is, amelyre utaltam, hogy a nyugdíjkiadások finanszírozásához az állami költségvetés kamatmentesen hitelt biztosít. Folyamatban van, és a héten kerül a Kormány elé a 75. évi II. törvény újabb módosítása, amelynek értelmében a tb-kintlevőségek, vagyis az adósságok behajtására ezentúl nem az önkormányzati adóhatóságok, hanem a tb- igazgatóságok lesznek jogosultak, ugyanők kapják a jogot a társadalombiztosítás ingó és ingatlan vagyonnal történő ellátására behajtási formában. A 2. kérdésére vonatkozóan, amelyben a finanszírozásra kérdez rá, hadd mondjam azt, hogy az ez évi első háromhavi adatok alapján az éves bevételek 21,8%-a teljesült, a kiadások 21,5%-a realizálódott. A társadalombiztosítás éves pozícióját nyilvánvalóan azonban negyed év alapján még nem lehet megbízhatóan megbecsülni, és a kintlévőségek növekedésével számolni kell az általános gazdasági helyzet részeként. De a költségvetés egyensúlya és a kintlévőségek keletkezésének eltérő oka van, a Kormány a hiány finanszírozására konkrét javaslatát az 1991. évi zárszámadási törvényjavaslatban fogalmazza meg, amelyről nemsokára önök fognak dönteni. Harmadik kérdésével kapcsolatosan, az ez évi költségvetési egyensúllyal kapcsolatosan. Ma úgy látja a Kormány, hogy az egyes kiadások zárolására egyelőre nincs szükség. Így például - ezt mindnyájan jól tudjuk - nem kívánta felfüggeszteni az úgynevezett korrekciós nyugdíjintézkedést sem, amely éves szinten mintegy 10 milliárd forint kiadást jelent. Negyedik kérdése, mennyire becsüli a Kormány azt az összeget, amelyet a költségvetési hiány helyett ebben az évben a társadalombiztosítás finanszíroz. Én arra gondolok, hogy képviselő úr arra a 41 milliárd forintra gondol - mert a fogalmazásból ez számomra nem volt teljesen egyértelmű -, amelyet a társadalombiztosítási alap 1992. évi költségvetése mint átmenetileg finanszírozandó tételt tartalmaz. A társadalombiztosítás megújításáról szóló jelentésében a Kormány azt javasolja, hogy a tisztán szociális jellegű ellátások finanszírozását a társadalombiztosítási alaptól a költségvetés fokozatosan vegye át. A fokozatosságnak két alapvető indoka van, a költségvetésben megteremteni a fedezetét, másrészt ezeknek az ellátásoknak a szükségszerű átalakítását is el kell végezni. Ötödik kérdése, az egyensúly felborulását hogyan próbáljuk megakadályozni. Erre vonatkozóan a Kormány az Országgyűlés határozatának megfelelően tervezi a tb átalakítását folytatni. Egyrészt a járulékkal nem fedezett kiadások átadásával - ez az úgynevezett profiltisztítási program -, a szociális törvény kidolgozásával és bevezetésével párhuzamosan - és akkor is megragadom az alkalmat, nem akartam az előző válaszomban erre utalni, de a szociális törvény kodifikált változata már tárcaegyeztetésnél tart - és a nyugdíjrendszerben és az egészségügyi ellátó rendszerben szükséges változtatásokról szóló törvénytervezetek elkészítésével. (16.00) Benyújtás előtt áll az önkéntes kiegészítő, nonprofit-biztosítások szabályozása, és mindnyájan tudjuk, hogy a tb vagyonhoz juttatásának programja is. Azonban abban egyetértünk, és ezt természetesnek tartom, hogy önmagában a társadalombiztosítás rendszerén változtatni nem elég, hiszen a gazdaság egészében lejátszódó folyamatokkal szorosan összefügg, és nyilván így alapvetően attól függ. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)