Vastagh Pál (MSZP)
DR. VASTAGH PÁL, az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Köszönöm a szót. Külön szerencsésen alakult, hogy végül is az alkotmányügyi bizottság ülésén az elhangzott vélemények alapján kértem, hogy a bizottság állítson előadót a kisebbségi vélemények tolmácsolására, mert a bizottsági vita után abban egyezett meg az alkotmányügyi bizottság - és ezt a bizottság jegyzőkönyve is bizonyítja -, hogy az ülésen felmerült aggályokat a bizottság előterjesztője tolmácsolni fogja a Parlamentnek. Eléggé nagy vita alakult ki a javaslat megítélésében, főleg a jogbiztonság szempontjait figyelembe véve. Ezeket az aggályokat nemcsak én képviseltem egyedül, hanem rajtam kívül a bizottság vitájában részt vevő több képviselő és az igazságügyi tárca képviselője is. A mezőgazdasági viszonyok szabályozása eléggé bonyolultan és eléggé vontatottan alakul a törvényhozás folyamatában. Éppen ezért, amikor egy átfogó jellegű törvényt 1992. január 20-án jelentetnek meg a Magyar Közlönyben, akkor a jogbiztonság szempontjából igen aggályosnak minősíthető az, hogyha második alkalommal kell a törvényjavaslat szövegén változtatni. Nem kívánok a javaslat tartalmi, érdemi vitájába bocsátkozni, az én megközelítésem elsősorban a jogbiztonság és az alkotmányosság követelményei oldaláról fogalmazódott meg. Más esetben is - közelmúltban - az Országgyűlés úgy fogadott el jogszabály- módosítást, hogy nem volt tekintettel alkotmánybírósági álláspontokra a törvényjavaslat hatálybalépését illetően. Most ez esetben is a javaslat bizonyos szerzett jogokat érint, ezáltal más megítélés alá kerülnek azok, akik már éltek jogaikkal és más helyzetbe kerülnek azok, akik még nem éltek jogaikkal. Összegezve tehát: a mezőgazdaságra vonatkozó jogszabályok megalkotásának sincsenek más általános szabályai, mint amelyek a jogalkotás egészére vonatkoznak. A mezőgazdasággal kapcsolatos jogszabályokra is ugyanúgy vonatkoznak a jogbiztonság követelményei, s a jogbiztonság követelményeinek komoly megsértését és veszélyeztetését jelenti az, hogyha nem régen kihirdetett jogszabályt különböző érdekek felmerülése után újabb és újabb módosító indítványokkal tesznek kiismerhetetlenné a jogkövető állampolgárok számára. Ez tehát a kisebbségi vélemény, és ennek alapján azt az álláspontot képviseltem, hogy miután ezek az aggályok felmerültek, az alkotmányügyi bizottság ne terjessze általános vitára ezt a törvénymódosító javaslatot. Ezzel az álláspontommal kisebbségben maradtam, de az aggályaimat ezúttal a törvényhozás előtt ki tudtam fejteni. Köszönöm. (Taps.)