Tompa Sándor (MSZP)

1992. június 15.

TOMPA SÁNDOR (MSZP): Elnök Úr, tisztelt Ház, tisztelt Miniszter Úr! Július 1-jén hatályba lép a Munka Törvénykönyve, a köztisztviselők, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény is. Mindhárom törvény alkalmazásához átmeneti rendelkezésekre, jogszabály-módosításokra, hatályon kívül helyezésekre lesz szükség, melyek megalkotására a törvény a Kormánynak, illetve az arra illetékes minisztereknek felhatalmazást adott. E jogszabályok még nem jelentek meg ismereteim szerint. Az idő rövidsége különösen nagy gondot okoz a közalkalmazottak jogállására vonatkozó törvény hatálybalépésénél, mely törvény június 2-án lett kihirdetve, így tehát megértésére, alkalmazására és a szükséges munkáltatói intézkedések végrehajtására elfogadhatatlanul kevés idő áll rendelkezésre. Azt is meg kell említenem, hogy az egyes közalkalmazotti szakmák speciális szabályairól szóló rendeletek végképp nem jelenhetnek már meg július 1-jéig, különös tekintettel arra, hogy az önkormányzatok által fenntartott intézmények kivételével, a speciális szabályok megalkotására a Kormányt kell feljogosítottnak tekintenünk. - A közalkalmazotti törvény 85. §-a (4) bekezdését idéztem majdnem szó szerint. Interpellációm beadásakor még nem jelent meg a Magyar Közlönyben a közalkalmazottakról szóló törvény, de azt követően már hozzájutottam, és lehetőségem volt áttanulmányozni, azonban - mint jeleztem - a speciális szabályokra már valószínűleg nemigen fog sor kerülni július 1-jéig. Ennek fényében is szeretném elmondani, hogy különböző intézményektől kerestek meg, amely megkereséseknek a zöme a közalkalmazotti jogviszony értelmezésére irányult, a munkaviszonyban eltöltött idő meghatározására vonatkozó kérdéseket tettek fel. Ez a probléma legfeltűnőbben jelentkezik a közalkalmazottak jubileumi jutalmánál, melyet a közalkalmazotti törvény 78. §- a szerint 25-30, illetve 40 év után lehet adni. Nyugdíjazás esetén ez utóbbi legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonyban töltött időhöz köttetik. Az utólagos jogcsökkenés azt eredményezi, hogy a nyugdíjba menő, egyetemet, főiskolát nappali tagozaton végzett nődolgozók többsége nem részesülhet jubileumi jutalomban, mert a 35 évet - a felsőoktatási tanulmányok időtartamának figyelmen kívül hagyásával - nem érték el. Ugyanakkor ez az értelmezés más közalkalmazottaknak jogos előnyt is jelenthet. Azok a közalkalmazottak, akik felsőoktatási tanulmányaik időtartamának beszámításával elérték a 25 éves munkaviszonyban töltött időt, az elmúlt három évben megkapták a 25 éves jubileumi jutalmat. Ha az új törvény következtében a nappali tagozaton folytatott tanulmányaik időtartamát most nem lehetne közszolgálatban töltött időnek tekinteni, akkor 1-4 éven belül ismét jogosultakká válnak 25 éves jubileumi jutalomra. Kérdezem tehát miniszter urat: kik, mikor, milyen feltételek elérése után és milyen illetmény figyelembevételével kaphatnak az ön értelmezésében jubileumi jutalmat? Második kérdésem: milyen forrásokból fedezhetik a munkaadók, önkormányzatok, költségvetési intézmények a jubileumi jutalmak összegét, illetve azt a különbséget, ami a régi és az új szisztéma eltérése nyomán keletkezik? Harmadszor, kérdezem: a közalkalmazotti törvény 57. §-a (1) bekezdése kimondja, hogy a közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap-pótszabadság jár. Ez tehát feltételezi, hogy a törvény hatálybalépését követően el kell végezni a besorolást. De ez azt is eredményezi, hogy a közalkalmazott számolni fog, azaz ki fogja tudni számolni azt az illetményt, amely most járna neki. Felkészült-e erre a politikai közhangulatra a miniszter úr, különös tekintettel a törvény 89. §-a (1) bekezdésére? Végezetül kérdezem: készül-e a tárca, a három munkajogi törvény életbelépéséig, egységes értelmezések kiadására, illetve olyan kormányrendelet megjelentetésére, amely a munkahelyi vezetők, munkaügyisek munkáját megkönnyítené? Köszönöm szépen figyelmüket, és várom miniszter úr válaszát. (Taps a bal oldalon.)