Tompa Sándor (MSZP)
TOMPA SÁNDOR (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! Bár ön válaszában elismerte azt, hogy ténylegesen a három törvény tárgyalása során a közalkalmazotti jogállásról szóló törvény szenvedte meg azt a csúszást, ami még korábban is, a két korábbi törvény tárgyalásakor már keletkezett, és emiatt ténylegesen rövid idő állt rendelkezésre, azonban szeretném jelezni, hogy július 1-jével, amikor vélhetően az ön ígéretére alapozva megjelennek ezek a bizonyos kormányrendeletek, borzasztó kevés idő áll a különböző munkahelyi vezetések számára, hogy feldolgozzák azokat a rendeleteket, és például csak egy dologra szeretnék utalni: a pedagógusoknál a szabadság kérdése. Előfordulhat, hogy eltérő szabadság adódik a korábbi törvények, illetve az új közalkalmazotti törvény alapján számított szabadság között, és nem mindegy, hogy az a pedagógus, aki mondjuk július 1-jétől szabadságra megy, mennyi szabadsággal számolhat. Tehát már itt érzek egy nagyon komoly hátrányt, és még ön mindig csak ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy meg fog jelenni, július 1-jéig - szeretném emlékeztetni önt, hogy - jó két hét, bő két hét áll rendelkezésre, tehát meg fog jelenni, és mindez idő áll a munkahelyek vezetői számára rendelkezésre, hogy feldolgozzák ezeket az információkat. És ezenkívül egy sor olyan rendelkezése van a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek, amely a miniszterek, illetve a Kormány feladatait írja elő különféle jogszabályok megalkotására. Azt hiszem tehát, hogy itt jócskán lesz munka, és én úgy gondolom, hogy ebben a minisztérium is benne van, hogy még ezek mind ez idáig nem váltak ismertté, és nem jutottak el az érintettekhez. Én azt hiszem, hogy nincs itt fogalmi összekeverés a munkaviszony, közalkalmazotti viszony értelmezésében. A 87. § (1) bekezdésére szeretnék utalni, amely azt mondja, hogy a törvény hatálybalépésével a hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatottak munkaviszonya közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át, majd a 64. § (2) bekezdése pedig azt mondja, hogy csak azok az egyéb munkaviszonyból származó idők számíthatók be, amellyel a közalkalmazotti pályán szükséges képesítéssel rendelkezők bírtak valamiféle munkaviszonnyal. Tehát ezek az értelmezésbeli problémák mondatják velem azt, hogy bár olyan optimista az elkövetkezendőkben végzendő jogalkotó munka tekintetében, optimista atekintetben, hogy ez a jubileumi jutalom kapcsán felhozott példám nem okoz a nemek között feszültséget, azonban én abban nem vagyok optimista, hogy mindezek zökkenőmentesen lebonyolódnak pedagóguskörökben, iskolákban és egészségügyi intézményeknél. Tehát én nem tudom elfogadni - összefoglalóan - az ön válaszát, és erre kérem mindazokat a képviselőtársaimat is, akik ezekkel a problémákkal különböző fórumokon már találkozhattak. Köszönöm szépen. (Taps.)