Kelemen András (MDF)
DR. KELEMEN ANDRÁS népjóléti minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Egyetértek a képviselő úrral abban, hogy a szomszédos országokban élő magyarsággal való kapcsolattartás, az ő megsegítésük társadalmunkban évtizedek óta kialakult nemes gyakorlat. Kormányunk programja és nyilatkozatai számos alkalommal hangsúlyozták ezt a kötelezettséget. Ugyanakkor nyilván a képviselő úr is tudja, a feltett kérdés erősen emlékeztet az ördöglakat megoldásának a helyzetére, hiszen a magyar egészségügy erejét messze meghaladó segítőkészség jellemezte az eddigiekben is a szomszédos országokból érkező magyar, sőt nemcsak magyar betegek ellátása ügyében. Miközben számos kórház igen jelentős anyagi nehézséggel küszködik, és a gyógyszer-támogatási keretek többmilliárdos túllépésével, a térítési díj emelésével lehet csupán a magyar állampolgárok gyógyszerfogyasztását finanszírozni, ezért nemigen akad Magyarországon olyan orvos, aki a hozzá forduló külföldi számára ne adná meg a szükséges ellátást, ne írna fel gyógyszert azokban az esetekben is, amikor nyilvánvaló, hogy erre nem a nemzetközi egyezmény vagy az elsősegélynyújtás parancsa, hanem a saját lelkiismerete készteti. Súlyos problémát okozna, ha ez a lelkiismereti kényszer már nemcsak a pénzügyi lehetőségekkel, hanem a leírt jogszabályokkal sem lenne összhangban. A másik oldalról - és ezért említettem ezt az ördöglakatképet - az Országgyűlésnek és a Kormánynak kötelessége olyan törvényeket és jogszabályokat alkotni, amelyeknek végrehajthatósága összhangban van az ország teherbíró képességével. Vajon a július 1-jétől belépő egészségbiztosítási rendszerben van-e jogi lehetőség arra, hogy a magyar orvosok külföldi rászoruló betegeket továbbra is ellássanak? Képviselő úr említette ennek két esetét. A magyar jogszabályok egyrészt az elsősegélyre ingyenesen jogosult külföldi állampolgárokat sorolják föl, másrészt a volt szocialista országokkal és több más országgal is kétoldalú nemzetközi egyezményeink vannak sürgős szükség esetére. Ezeket az eseteket azonban kivéve a külföldi állampolgároknak magyarországi egészségügyi ellátásért fizetniük kell. Az egészségbiztosítási rendszerre való áttérés ellenére azonban megmaradt az intézményt fönntartó önkormányzatoknak és a minisztériumoknak az a joga, hogy a külföldi állampolgárok betegellátási díját mérsékeljék vagy elengedjék. Jogilag tehát továbbra is fenntartható az a gyakorlat, hogy az egészségügyi intézmények külföldön élő magyarokat vagy nem magyarokat - fenntartójuk engedélyével - ingyenesen lássanak el. Egyetértek azonban azzal, hogy a lehetőségek nem korlátlanok. A külföldön élő magyarok egészségügyi ellátásában a legkomolyabb nehézséget a gyógyszerrendelés jelenti. Már eddig is kérdéses volt az a gyakorlat, hogy a magyar orvosok külföldiek részére írtak fel gyógyszert társadalombiztosítási támogatással. Az egészségbiztosítási törvény hatálybalépésével ez a gyakorlat már jogsértésnek minősül, ugyanakkor továbbra is lehetőségük lesz az orvosoknak arra, hogy a külföldiek részére is felírják a szükséges gyógyszereket, de csak társadalombiztosítási támogatás nélkül. Kérdés tehát, hogy a szomszédos országokban élő magyarok a teljes árat ki tudják fizetni. Valószínű, hogy az esetek többségében nem, hiszen ez a kérdés igazi lényege. Ezért úgy gondolom, hogy a magyar állampolgárok és karitatív szervezetek, alapítványok támogatásának elsősorban erre kéne irányulnia, hogy a létfontosságú gyógyszerek teljes áron történő megvásárlásához a szomszédos országokban élő magyaroknak a szükséges anyagi támogatást megadják. A Népjóléti Minisztérium részben anyagilag, részben pedig egyéb módon maga is támogat szeretetszolgálatokat és alapítványokat, ilyen például a Segítő Jog, amelyek többek között a szomszédos országokban élő magyarok egészségügyi ellátását segítik elő. Ezenkívül igyekszünk a külföldről Magyarország részére felajánlott segítség egy részét is a külföldön élő magyarok egészségügyi ellátásának javítására fordítani. Ezenkívül nemcsak magyarországi ellátásukat támogatjuk, hanem például a szomszédos országokban élő orvosok magyarországi továbbképzését is, valamint a szomszédos országok magyarlakta területeinek egészségügyi fejlesztésében is igyekszünk segítségre lenni. A Kormány a jövőben is mindent megtesz részben közvetlen anyagi támogatásban, részben az említett alapítványokkal, de a költségvetés megvitatásánál nyilvánvalóan hasznos, hogyha a Parlament erre is gondolni fog. A szomszédos országokban élő magyarok egészségügyi ellátása tehát egy akkora problémát jelent, amelynek a lényege az, hogy a járulékbefizetés és a kifizetések egyensúlyát képes lehet felborítani. Emlékezetemben élénken él a magyar lakosságnak mind az erdélyi, mind a horvátországi események kapcsán megnyilvánuló nagy segítőkészsége. Én azt hiszem, hogy ez ad erőt a karitatív szervezeteknek, és ez teszi lehetővé a szerveződés átütőképesebbé tételét. És egy személyes megjegyzés. Bízom abban, hogy új munkakörömben is tudom egyengetni ezeknek a vázolt feladatoknak az útját. Köszönöm szépen. (Taps.)