Glattfelder Béla (Fidesz)
GLATTFELDER BÉLA a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm szépen, Elnök Úr. Természetesen bizottsági előadóként szólalok föl. A gazdasági bizottság többször találkozott azokkal a problémákkal, amelyek a kárpótlás végrehajtásából fakadnak. Az előbb tárgyalt törvénymódosító javaslat, amely a szövetkezeti átmeneti törvényt kívánta módosítani, szintén érintette ezeket a problémákat, és egyfajta megoldást kínált ezekre. Nézzük meg, hogy melyek voltak ezek a gondok. A kárpótlási törvény végrehajtása tudvalevőleg meglehetősen lassan megy, a kárpótlási igényeknek még csak töredékét tudta a Kárpótlási Hivatal elbírálni. Ezért számítani lehet arra, hogyha ebben a tempóban folytatódik a kárpótlási igények elbírálása, akkor a kárpótlási árverésekre rendkívül elhúzódóan, nagyon késői időpontokban fog sor kerülni, ami a kárpótlásra jogosultak részére azt eredményezi, hogy későn jutnak a termőföldtulajdonukhoz; más részről pedig a szövetkezetek szempontjából is káros, hiszen a kárpótlás céljára kijelölt földalap sorsa mindaddig, míg az utolsó kárpótlási árverés le nem zajlik, bizonytalan. Tudvalevő, hogy a kárpótlási törvények, illetőleg a szövetkezeti törvény is, a kárpótlás céljára kijelölt földtulajdon felett a szövetkezet rendelkezési jogát korlátozták, hiszen a szövetkezet ezeket a földeket nem adhatja el, nem vehet föl rá hitelt, nem terhelheti meg jelzáloggal. Másik részről pedig a kárpótlási árverések elhúzódása a szövetkezetek oldaláról azt is jelenti, hogy a szövetkezetek késve tudnak hozzájutni a kárpótlási jegyekhez, amelyek pedig arra adnának lehetőséget, hogy a szövetkezetek a kárpótlási jegyeket fölhasználhassák a privatizációban; például az élelmiszeripar privatizációjában lenne rendkívül fontos, hogy a szövetkezetek tulajdonhoz juthassanak. A szövetkezeti törvény, az átmeneti törvény és a kárpótlási törvény végrehajtásának határidői eltérnek egymástól. Az átmeneti törvény értelmében ez év december 31-éig lehet a szövetkezetből kiválni, a kárpótlási törvény végrehajtása, a végrehajtási rendelet szerint, azonban - legalábbis az árverések tekintetében - egészen 1993. március 31-éig is eltarthat. A gazdasági bizottság megítélése szerint jó lenne, ha ez a két időpont közelebb kerülne egymáshoz, hiszen ez azt jelenthetné, hogy azok a kárpótlásra jogosultak, akik mind a két területen földtulajdonszerzésre jogosultak, egy tagban vihetnék ki a földjüket, esetleg szövetkezeti résztulajdont szerezhetnének; illetve azt jelenthetné azoknak a szövetkezeti tagoknak az oldaláról, akik részarány-földtulajdont szereznek, hogy egy tagban vihetnék ki azokat a földjeiket, amelyeket már mint tagi földtulajdont most megszereztek - ez az a bizonyos 20-30 aranykoronás tagi, illetve alkalmazotti földtulajdonból rájuk eső földrészlet -, illetve azt a földrészletet, amit a kárpótlási törvény végrehajtása után, az árverések után megmaradó földekből a szövetkezet számára visszaadnak, amit szintén a tagok között a vagyonnevesítés szabályai szerint fognak szétosztani. Több megoldási javaslat is született ezekre a problémákra. Említettem, hogy ezek közé sorolom az előbb tárgyalt átmeneti törvényt módosító javaslatot. De voltak olyan elképzelések is, hogy esetleg a kárpótlási törvényt kellene módosítani, azonban a gazdasági bizottság által megbízott albizottság ezeket a felvetéseket elvetette, és olyan álláspontra helyezkedett, hogy egy teljesen új törvényt kell alkotni. Ezt a törvényt tárgyalja most a Parlament, hiszen ezek a problémák nem oldhatók meg a kárpótlási törvény módosításával, valamint azt is hasznosabbnak tartjuk, ha egy külön törvény születik, hiszen az az állampolgárok részéről sokkal inkább áttekinthető. Maga a törvénymódosító javaslat tőlem indult el. Én egy tízpontos koncepciót terjesztettem a bizottság elé, amelyet a bizottság jóváhagyott, és ennek a koncepciónak a megfogalmazására állította föl ezt az előbb említett albizottságot. Az albizottság munkája eredményeképpen a javaslat egy szerintem meglehetősen egyszerű technikával kívánja ezeket a problémákat megoldani. A kárpótlásra jogosultak közül azok, akik földvételi szándékukat 30 napon belül bejelentik, azok élhetnek a földvételi joggal; akik ezt elmulasztják, azok a szövetkezeti földtulajdonra nem árverezhetnek, azonban az állami tulajdonból később kijelölendő földalapokra még mindig benyújthatják a kárpótlási igényüket. A kárpótlás II. és III. jogosultjainak hosszabb határidő áll rendelkezésükre, ők augusztus 30-áig nyújthatják be földvételi igényüket. A Kárpótlási Hivatal a benyújtott földvételi igényeknek megfelelően ezen személyek kárpótlási igényét rendkívüli eljárásban elbírálja 30 napon belül, majd az elbírálást követő 15 napon belül záradékolja, és az összesített igénybejelentéseket megküldi az érintett szövetkezeteknek, illetve gazdálkodó szervezeteknek. A javaslat szerint a kárpótlásra jogosultak azt is megjelölik az igénybejelentésben, hogy hol kívánnak termőföldvételi jogukkal élni, pontosabban melyik földalapra vonatkozóan kívánnak élni. Még egy nagyon súlyos problémát megold ez a javaslat. Tudjuk, hogy a kárpótlási törvény árverésre kötelezi a jogosultakat, vagyis azt írja elő számukra, hogy földtulajdonhoz egy árverési folyamaton keresztül juthatnak hozzá. A törvényjavaslat lehetőséget ad arra is, hogy azoknak a földvételre jogosult személyeknek, akik meg tudnak állapodni a földalap fölosztásában, ne kelljen árverezniük. Abban az esetben, ha nem jön létre ilyen egyezség, a községi földrendező bizottságok egy sorsolást tartanak. A földvételre jogosultak nyilatkozhatnak arról, hogy a sorsolás eredményét elfogadják-e vagy nem fogadják el, pontosabban elfogadják-e azt a földtulajdoni részletet, amit a sorsolás számukra juttat vagy nem. (14.10) Ha nem fogadják el ezt a megoldást, abban az esetben továbbra is nyitva áll előttük a lehetőség, hogy a földvételi igényüket árverés útján érvényesítsék. A gazdasági bizottság megítélése szerint a törvény végrehajtásával lehetőség nyílna arra, hogy szeptember, október, esetleg november vagy december közepéig mindenképpen a kárpótlási árverések, illetve a kárpótlási jegyek földtulajdonra váltása megtörténjen. Ez egyrészt hasznos lenne a kárpótlásra jogosultak szempontjából is, hiszen az őszi munkákat remélhetően már a saját földjükön tudnák elkezdeni, másrészt pedig hasznos lenne a szövetkezetek számára is, hiszen a földtulajdonuk körül kialakult bizonytalanság ilyen rövid határidőn belül meg tudna oldódni. A javaslat napirendre tűzését a gazdasági bizottságon kívül a költségvetési és az alkotmányügyi bizottság is támogatta. Kérem képviselőtársaimat, hogy ezekből a megfontolásokból kiindulva támogassák a gazdasági bizottság önálló indítványát. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)