Szabó Tamás (MDF)
DR. SZABÓ TAMÁS tárca nélküli miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hosszabb előkészítés után kerül a Parlament elé ez a viszonylag nagy jelentőségű dokumentum: az 1992. évre vonatkozó vagyonpolitikai irányelvek. Az előzményekről néhány szót kell szólnom. Az ideiglenes vagyonpolitikai irányelvek 1990-ben készültek el, amiket a Parlament többször meghosszabbított. A Kormány 1991. év végén - kötelezettségének megfelelően - új vagyonpolitikai irányelvet terjesztett a Parlament elé. Időközben, 1991 szeptemberében a Kormány elfogadott a privatizációra és a tulajdonosi magatartásra egy új stratégiát, aminek következtében november végén a Parlament elé terjesztette azt a privatizációs törvénycsomagot, amelynek a Parlament a tárgyalását befejezte, és remélhetőleg a jövő héten erről döntést hoz. Mivel ennek a tárgyalása megkezdődött, a Kormány ez év tavaszán visszavonta a korábbi joganyag alapján elkészített vagyonpolitikai irányelvet, és egy új vagyonpolitikai irányelvet terjesztett a Parlament elé. Ennek a vagyonpolitikai irányelvnek az a célja, hogy kijelölje a Kormány feladatát a tulajdonosi kérdéskörben, a tulajdonosi jogok gyakorlásának módszere kérdéskörében és a privatizáció kérdéskörében. A privatizáció ügyében az adott évre vonatkozó feladatot szab a Parlament e dokumentum alapján a Kormánynak. Meghatározza azokat a prioritásokat, amelynek alapján a privatizációt a Kormány intézményeinek végezniük kell. Meghatározza a privatizáció módszereit és végül a bevételek irányait és felhasználásának módját. A dokumentum a Kormánynak szab feladatokat, amit az az intézményei révén hajt végre, részben az Állami Vagyonügynökség révén, részben pedig a mostani törvények alapján létrejövő állami holding révén. Szeretnék röviden szólni arról, hogy milyen feladatokat szab a Kormánynak a vagyonpolitikai irányelvek tervezete a tulajdon átalakítása során. A versenyszféra tekintetében a következő fő elveket tartja fontosnak a vagyonpolitikai irányelvek megemlíteni. Ez a privatizáció járuljon hozzá egy modern tulajdonosi szerkezet kialakításához. Segítse elő a privatizációs folyamat a verseny, a piaci szereplők számának növekedését. Juttassa többletforráshoz a gazdaságot, hogy legyen forrás bizonyos modernizációs újjáépítési feladatok végrehajtására. Külön prioritásként emeli ki, hogy a hazai vállalkozói és tulajdonosi réteg erősítését szolgálja a privatizációs folyamat, és járuljon hozzá a privatizáció folyamata az államadósság csökkentéséhez. Mindezek révén pedig segítse elő a működő gazdaságokhoz való integráció kérdéskörét. A vagyonpolitikai irányelvek külön kitér arra, hogy hogyan végezze, milyen módszerekkel a Kormány, illetve szervezetei magát a privatizációs folyamatot. Rögzíti és megerősíti azt az elvet, hogy piaci módszerekkel kell Magyarországon a privatizációt végrehajtani. Kiemeli azt, hogy transzparens, átlátható szabályokkal és eljárásmódokkal történjen meg a privatizáció. Külön hangsúlyt fektet arra, hogy az átalakulások során növekedjen a verseny a piaci szereplők számának növekedése révén, és jöjjön létre több decentralizációs lépés, amíg az átalakulások, illetve a privatizációk megtörténjenek. Külön kitér a hatékony tulajdonvédelem kédéskörére, és kiemeli azt, hogy a hazai tulajdonosnál előnyt is biztosítson abban az esetben, hogyha egyenlő feltételekkel kívánja valaki a vagyont megvásárolni. Külön kiemeli - és ez - többek között - újdonsága a vagyonpolitikai irányelveknek -, hogy az eladások során a foglalkoztatási szempontokra is legyen tekintettel az a szervezet, amelyik ezt végzi. Külön kitér arra a vagyonpolitikai irányelvek, hogy mit tegyen az eladásra szánt vagyonnal az állam és szervezetei. Kiemeli, hogy eladni érdemes elsősorban, másodsorban a különféle hitelkonstrukciókkal az állami tulajdon magántulajdonná váltását, ennek révén viszont az államadósság magánadóssággá változtatását hitelkonverziókkal oldja meg, és ezzel az államadósság csökkentéséhez járuljon hozzá. Lehetővé teszi a vagyonpolitikai irányelvek, hogy az Állami Vagyonügynökség társaságokban helyezze el bizonyos mértékben ezeket a nála levő tulajdonrészeket. Lehetőséget teremt arra, hogy állami feladatok kiváltása esetén alapítvány, közalapítvány formájában ezeket a vagyonokat hasznosítsa. Kiemeli a vagyonkezelés lehetőségének kérdéskörét. Lehetőséget teremt a kárpótlási jegyek levezetésére és a kárpótlás végrehajtására. Külön kiemeli azt az esetet, amikor ingyenes vagyonátadás történhet - ez kizárólag a társadalombiztosítás tekintetében, illetve állami feladatot átvállaló közalapítvány létrehozása esetén fordulhat elő. Külön szól az állam osztalékpolitikájáról mind a tartósan megmaradó, mind az átmenetileg az állam tulajdonában levő vagyon körében, és itt azt a két fő elvet rögzíti, hogy a piaci lehetőségek bővítését és a vagyonnövekményt kell célul kitűzni az állam által az osztalékpolitikát tekintve. (17.30) A kedvezmények körében külön rész foglalkozik a munkavállalói tulajdonszerzés kedvezményeivel, ebből a szempontból szorosan kapcsolódik a Parlament által az elmúlt héten elfogadott munkavállalói részvénytulajdonosi programhoz. Bővíti a kedvezmények igénybevételének eddigi lehetőségeit, a saját tőke, a saját vagyon 15%-ának erejéig teszi lehetővé a kedvezmények nyújtását egy másik mérték, egy másik korlát figyelembevételével, hogy az összes kedvezmény nem lehet több, mint az érintett munkavállaló 12 hónapi bruttó bére. Ezeket a kedvezményeket árengedmények és részletfizetési kedvezmények formájában lehet igénybe venni, a társasági törvényben rögzített dolgozói részvény esetében akár 90%-os árkedvezményről is szó lehet, nem dolgozói részvény esetében pedig 50%-os a maximális engedmény mértéke az előbbi határokon belül. Végül a vagyonpolitikai irányelvek rögzíti a privatizációs bevételek irányát és felhasználásának módját, ebből a szempontból is új elemet tartalmaz a vagyonpolitikai irányelvek. A privatizációs bevételek prognózisa 57,5 milliárd forint 1992-ben. Ebből különféle törvényi kötelezettségek, részben a költségvetési törvény, de több más egyéb törvény 33,2 milliárdnak a felhasználását már eldöntötte, ezeket természetesen tartalmazza a vagyonpolitikai irányelvek, szabad felhasználású ebből a tekintetből 24,3 milliárd forint. Szeretném kiemelni, hogy a szabad rendelkezésű privatizációs források azon túl, hogy a privatizációs költségekre fedezetet kell hogy nyújtsanak, teljes egészében a gazdaság modernizálását szolgálják, három fő cél megjelölésével. Kiemeli, hogy megteremti az átfogó hitelgarancia-rendszer létrehozásának pénzügyi fedezetét 4 milliárd forinttal, 10 milliárd forintot fordít az MBF Rt., a Magyar Befektetési és Fejlesztési Részvénytársaság alaptőke-emelésére, és az állami holding megalakításának előkészítésére 2 milliárd forintot rögzít. A vagyonpolitikai irányelveknek ez a beterjesztése egy új műfaj megteremtését jelenti, összhangban van azokkal a törvényekkel, amelyeket a Parlament most tárgyalt és tárgyalását befejezte. Természetesen amennyiben a Parlament jövő heti döntése bármilyen formában érintené a vagyonpolitikai irányelvek beterjesztett változatát, annak a módosítására szükségszerűen sor kerülhet. Mindezek alapján és különösen annak a fontosságának a kiemelése alapján, hogy a privatizációs bevételek még törvényekkel el nem döntött része teljes egészében a gazdaság modernizációját szolgálja, teljes egészében visszaforgatásra kerül a gazdaságba, javaslom, hogy a Parlament fogadja el a vagyonpolitikai irányelveket. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)