Gadó György (SZDSZ)
GADO GYÖRGY (SZDSZ): Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Igen röviden kívánok az előttem szóló képviselőtársam szavaihoz kapcsolódni, azért, mert úgy érzem, ennek a kérdésnek - amit Ő felvetett - elvi jelentősége van. Ezt az elvi jelentőséget nem az az összeg adja meg, amivel az előterjesztésben a vita tárgyává tett vallási közösség szerepel, nem is maga ez a vallási közösség, amelynek én tanait és működését a legkevésbé sem ismerem. Az elvi jelentőséget az adja meg, hogy az Országgyűlés igényli-e magának azt a jogot, hogy egy vallási közösségnek a tanításait, illetőleg működését minősítse? Nézetem szerint Fodor András Attila képviselőtársunk iménti aggálya, amit módosító indítványában megfogalmazott, magában foglalja azt az igényt, hogy vagy az Országgyűlés, vagy az ügyészség minősítse a szóban forgó és egyébként indiai eredetű vallási közösség hazai működését. Nézetem szerint az ügyészség ilyen ügyben csakis akkor indíthat vizsgálatot, ha alapos gyanúja forog fenn a törvény megsértésének. Aki viszont tud arról, hogy ilyen alapos gyanú kialakult, illetőleg aki magában táplál ilyen alapos és indokolható gyanút, az tegyen feljelentést az ügyészségen, indítson büntető- vizsgálatot, indíttasson ilyen eljárást. Ha nem teszi meg, akkor kérdés, hogy mennyire meggyőződött ennek az aggályának az alaposságáról. És amennyiben nem győződött meg, ha ez az aggály nem elég alapos, akkor milyen jogcímen és milyen erkölcsi alapon hozza ide az Országgyűlés elé ezt a kérdést? Úgy hiszem, teljességgel elfogadhatatlan, hogy az Országgyűlés ebben a kérdésben kezdeményezőleg lépjen fel, és akármelyik vallási közösségnek a pénzügyi támogatását ilyen bizonytalan aggályok címén megvonja, mert ez diszkriminációt valósítana meg. Van Fodor András Attila felszólalásának egy másik mozzanata is, amivel ugyancsak szükségesnek tartok egy mondat erejéig, elvi jelentősége miatt foglalkozni. A kiosztott szöveg szerint, mármint a módosítvány kiosztott szövege szerint a szóban forgó vallási közösség ellen az is óvatosságra int bennünket, idézem; "+ hogy az európai és magyar kultúrával ellentétes életformára kíván rábírni." Nos, aki a pluralizmus elvi alapján áll, mind politikai tekintetben, mind kulturális tekintetben, mind vallási tekintetben, az tisztában lehet azzal, hogy Magyarország, mint bármely más ország is, kivált pedig mint bármely más demokrácia, nem ragaszkodhat sem etnikailag, sem politikailag, sem kulturálisan, sem vallásilag valami homogenitáshoz. Mindenképpen a különbségek, a különböző minőségek együttes jelenlétét kell posztulálnunk mint demokratikus követelményt. És ez vonatkozik vallási vonatkozásokra is. Ha egy indiai eredetű vallási közösség vagy vallási tanítás Magyarországon is terjed, ezt lehet csodálkozással fogadni, lehet szimpátiával vagy antipátiával fogadni, lehet különbözőképpen értelmezni, szociológiailag vagy lélektanilag tanulmányozni, de jogilag diszkriminálni nem lehet. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiból.)