Király Zoltán (független)
KIRÁLY ZOLTÁN (független): Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Engedelmükkel a Független Kisgazdapártra való utalással kezdem interpellációmat, de senki ne vegye olybá ezt, hogy bármiféle minősítésbe vagy elemzésbe kívánnék bocsátkozni. Ámde a Kisgazdapárt székházánál nemrégiben történt eseményekkel összefüggésben egy dolog napvilágra került, és erről a Pesti Hírlap június 13-ai lapszámában a következőképpen tudósít, többek között. Idézem: "Tóth László ezredes, a budapesti katonai kerületparancsnokság törzsfőnöke elmondta, a kérdéses időben a honvéd vezérkar főnöke és az országos rendőrfőkapitány parancsának megfelelően katonák és rendőrök közösen teljesítettek szolgálatot Budapesten." Nem kívánva vizsgálni azt, hogy a katonai rendészek és a rendőrök mit tettek ott a pártszékháznál, hogy a katonai rendészek a kocsiban ültek-e avagy kiszálltak abból, maga a közös járőrözés ténye az, ami itt szemetszúró és ami megítélésem szerint ellentétben áll a hatályos törvénnyel. A közös járőrözés ugyanis a korábbiakban az 1976. évi I. törvény 16. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján történt, amely a fegyveres erők feladatai közé tartozóvá tette - idézem a korábbi törvényhelyet -: "közreműködés az állam- és közbiztonság védelmében." Eddig az idézet. Ám ezt a feladatkört az 1989. évi XLII. törvény 18. §-a (7) bekezdésével hatályon kívül helyezte. S itt érdemes egy kitételt tenni, hiszen ezt még a Németh-kormány tette meg, a Németh-kormány helyezte hatályon kívül, s miután magam is jelen voltam itt akkor a Parlamentben, tudom ennek okát is. Alapvetően az volt ennek az oka, hogy abban a helyzetben, az átmeneti helyzetben a békés rendszerváltásnak egy elengedhetetlen feltétele volt, hogy ez a passzus kikerüljön a honvédelmi törvényből, hogy a rendpárti erők ne használhassák föl a hadsereget egy konzervatív fordulatra, a békés folyamat visszarendezésére. Ma tehát egy ilyen lehetőség megléte elgondolkodtatja az embert. Mindenesetre az sem lehet az indoka az ilyen közös járőrözésnek - mint tegnap megkaptam a honvédelmi miniszter úrtól a vezérkari főnök úr és az országos rendőrkapitány erre vonatkozó együttes intézkedésének szövegét -, miszerint ez alapvetően a katonák fegyelemsértő magatartásának megelőzését szolgáló együttműködési megállapodásra vonatkozik. Egyszóval ez sem lehet alapja az ilyen közös járőrözésnek, hiszen a Magyar Köztársaság fegyveres erőinek szolgálati szabályzata 69. és 70. pontjában aláveti a fegyveres erők tagjait rendőri intézkedésnek. Tehát a rendőr igazoltathat fegyveres erők testületi tagját, katonát, még elő is állíthatja. Én tehát úgy gondolom - és nem is kívánom most egyelőre latolgatni és fontolgatni a közös járőrözés politikai megfontolásait, hogy ti. mi késztette a vezérkari főnök urat tavaly júniusban és az országos rendőrfőkapitány urat akkor, hogy bevezessék ezt a gyakorlatot -, csupán a tényt szeretném rögzíteni, éspedig azt, hogy megítélésem szerint az idézett vezérkari főnöki és ORFK-parancs vagy együttműködési megállapodás, amelynek alapján a közös járőrözés gyakorlata folyik, törvénytelen. Ezért fogalmaztam meg kérdéseimet a miniszter urakhoz, amelyek közül az elsőre természetesen választ kaptam azzal, hogy tegnap megkaptam a honvédelmi miniszter úrtól ezt a tájékoztatót, hogy ti. mióta van érvényben ez a parancs, illetve együttműködési megállapodás, a parancsot mi alapozta meg. Tehát ez a Magyar Honvédség vezérkari főnöke és az országos rendőrfőkapitány 65/1991. együttes intézkedése a katonai rendészeti szervek és a rendőrség együttműködésének szabályozásáról, ami +91 júniusára datálódik. Arra is választ kaptam - a második kérdésemben fogalmaztam meg ezt -, hogy a közös szolgálat-teljesítésen túl még mit tartalmaz ez a parancs. Gondolom, erre a belügyminiszter úr azért a Parlament tájékoztatása végett ki fog térni. A harmadik pontban megfogalmazott kérdésemre, miszerint a közös járőrtevékenységet rendező parancs kit jelöl meg felelősnek, illetve parancsnoknak a szolgálat folyamán, szintén választ kaptam ezen anyag alapján, amely 6. pontjában azt mondja egyértelműen: a közös járőrszolgálat ellátása során a katonai járőrtárs a rendőr parancsnoksága alá kerül. De erre még választ várok a harmadik kérdésemből, hogy alkalmanként történő megerősítését a közös járőrnek a honvédség vagy a rendőrség biztosítja-e? S végül, miután úgy gondolom, valóban törvényt sért ez az együttműködési megállapodás, arra szeretnék választ kérni a miniszter uraktól, hogy mint illetékes miniszterek mit tettek az ügyben törvényességi felügyeleti kötelmük érvényesítéséért? Köszönöm a figyelmet és várom a választ. (Taps.)