Kiss Gyula
DR. KISS GYULA munkaügyi miniszter: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Kormány által 6486-os számon benyújtott és ön által pontosan idézett című előterjesztéssel kapcsolatban a kivételes eljárásban történő tárgyalás iránti kérelmet visszavonom. Nem kérem kivételes eljárásban az előterjesztés tárgyalását, változatlan tartalommal fönntartom azonban az előterjesztés tárgysorozatba történő felvétele és sürgős tárgyalás keretében történő tárgyalás iránti kérelmünket. Indokolásként szabadjon elmondanom azt, hogy mindannyiunk szeme láttára az elmúlt egy esztendőben zajlottak azok az érdekegyeztető tárgyalások, amelyeknek témája éppen a szakszervezeti választásokról és ehhez kapcsolódóan a szakszervezeti vagyon fölosztásáról szóltak. Az érdekegyeztetési eljárás során mind a szakszervezetek, mind a kormányzat mindvégig határozottan hangot adott abbeli politikai szándékának, hogy szakszervezeti választásokra szükség van, mégpedig ez évben. Talán e politikai szándékot tükrözi az is, hogy a Parlament által elfogadott és jelenleg is hatályban lévő 1991. évi XLVII. törvénnyel módosított 1991. évi XXVIII. törvény 10. §-ának (1) és (2) bekezdése jogi, normatív kötelezettségként említi a szakszervezeti választások megtartását. Ez az egyik tény tehát, amellyel jelen pillanatban számolnunk kell e kérdés eldöntésénél, vagyis hogy van egy hatályban lévő törvényünk és annak egy ilyen 10. §-a (1)-(2) bekezdéssel. A kérdés vizsgálatánál és eldöntésénél másik tény az, amely valóban újszerű, nevezetesen az ÉT munkavállalói oldalán helyet foglaló nyolc szakszervezeti konföderációból hat által megkötött megállapodás, amellyel kapcsolatban szeretnék pontosítani és felhívni a figyelmet megint csak egy olyan tényre - amely eddig, e tárgykörben történő megszólalásokkor nem kapott elég hangot -, nevezetesen arra, hogy itt egy előzetes megállapodásról van szó. Az ÉT munkavállalói oldalának elnöke által hozzám írott levelében is konkrétan kiemeli az elnök úr, hogy megküldi az előzetes megállapodást, sőt a miniszterelnök úrhoz intézett levelében konkrétan utal arra, hogy az előzetes megállapodást az egyes szövetségek képviselőinek saját szervezeteiken - ha úgy tetszik - keresztül kell vinni, amelynek időpontját e hét elejére tette, és ugyanígy e hét elejére tette a végleges, tehát a nem előzetes megállapodás szövegének megküldését is. Ezt azért tartottam fontosnak hangsúlyozni, mert a híradások mind ez idáig úgy szóltak, mintha valamiféle hivatalos úton megküldött, végleges megállapodásról lenne szó. Nos, én mind ez idáig hivatalosan megküldött, végleges megállapodást ez ügyben nem kaptam. Ha ezt megkapom a szakszervezeti szövetségektől, akkor természetesen előáll egy új helyzet, amely új helyzetben kétségtelenül végig kell gondolnunk újra ezeket az alapkérdéseket; kétségtelenül a kormányzat és a szakszervezet képviselőinek le kell ülni ez ügyben, és tárgyalásokat kell folytatni, hiszen ebben az új helyzetben olyan, eddig a választási törvényre rárakott és az előzetes megállapodásban nem érintett kérdések merülnek fel, mint társadalmi, társadalombiztosítási önkormányzattal kapcsolatos kérdések, üzemi tanácsi választások, és rengeteg olyan kérdéskör, amely messze nem csak a vagyon fölosztásával függ össze. Mindezek súlyára és az előbb említett tényekre tekintettel, hangsúlyozva tehát azt, hogy a Kormány nyitott lesz - és örömmel üdvözli a szakszervezeteknek ezt a fajta megállapodását - egy olyan érdemi tárgyaláshoz, amelyben ezek a kérdések újra végiggondolásra kerülnek. Tekintettel azonban az előbb említett két tényre, én azt gondolom, hogy a sürgős tárgyalás keretében történő tárgyalásként ügysorozatba történő felvétele a törvénynek elodázhatatlan. Mindezek alapján kérem tehát az elnök urat, hogy csak és kizárólag a sürgősség kérdésében tegye fel szavazásra a kérdést. Köszönöm szépen.