Szűcs István (MDF)

1992. szeptember 13.

DR. SZŰCS ISTVÁN, a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A minden bizonnyal leköszönő 1960. évi III. törvény a bányászatról 1. §-ában a következőket mondja. Idézem: "Ez a törvény a szocializmus építése érdekében és a népgazdaság szükségleteinek kielégítése céljából az ország ásványi nyersanyagkészletének legbiztonságosabb és leggazdaságosabb kitermelését szabályozza." (17.10) Kétarcú törvény volt ez az 1960. évi III. törvény, úgy, mint annyi minden ebben a szocialista világban. Kétarcú volt, a bányásztársadalmat kihelyezte ennek az országnak a kirakatába, a fényre, a napfényre, aztán nem törődött velük. Ottmaradtak anyagi és erkölcsi segítség nélkül. Másik. Ennek a törvénynek a hatálya alatt jutott el a bányászat oda, hogy összegyűjtött 40 milliárd forint körüli adósságállományt. Ez nagyjában- egészében megfelel a bányászat teljes vagyona könyv szerinti értékének. Körülbelül ez volt az az állapot, amikor kényszerűvé, szükségszerűvé vált az új bányatörvény megalkotása. Itt jegyzem meg zárójelben, hogy a rendszerváltozás, a kis hazai rendszerváltozás anomáliái között és elfoglaltsága miatt eddig nem jutottunk oda, hogy ezeknek a pernahajdereknek a körmére nézzünk, akik alaposan gyanúsíthatók a tekintetben, hogy picit talán vétkesek a hazai bányászat ilyen értelmű padlóra küldésében. A következőkben vidámabb dolgokról. Hogyan fogalmaz a jelen törvény preambuluma? E törvény célja az ásványi nyersanyagok bányászatának, az ehhez kapcsolódó tevékenységeknek az élet, a környezet és a tulajdon védelmével, valamint az ásványanyag-gazdálkodáshoz fűződő érdekekkel összhangban álló alapvető szabályok megállapítása. Tisztelt Képviselőtársaim! Új szín itt az életvédelem, a környezetvédelem, a tulajdonvédelem és az ásványvagyon-gazdálkodás. Ez az új szemlélet nagyon fontos, amit miniszter úr is említett, hogy az új törvényben megjelenik új elemként a vállalkozási alap, nevezetesen a belföldi és a külföldi tőke befogadása. Nagyon fontos, hogy ennek a törvénynek a kapcsán immáron elkülönül majd egymástól az ingatlan és a nyersanyag tulajdonjoga. Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, miniszter úr nagyon szépen elmondta itt a különbséget. Változatlanul a bányászat joga az államot illeti meg, ez kemény állami monopólium a jövőre nézve is, de ezt a monopóliumot az állam hosszabb-rövidebb időre koncessziós formában átadhatja másnak. Ebben a kategóriában az ún. ipartörvények vonatkozásában jellemzi a törvény fontosságát, hogy elsőnek jelent meg ez a törvény a sorban. Úgy, hogy tulajdonképpen két év óta készül ez a törvény, sőt, megkockáztatom mondani, hogy ha már a Németh-kormány munkáját is figyelembe vesszük, akkor három vagy három és fél éve. Rendkívül széles körű szakmai vita előzte meg ennek a törvénynek a parlamenti előterjesztését, mégpedig olyanképpen, hogy ez a vita nem volt formális, hanem a műszaki érvek, beépíthető érvek jó részével itt most találkozunk. E tekintetben tehát azt mondhatnám, hogy ez a bányatörvény - egy- két pontja, paragrafusa kivételével - széles műszaki, gazdasági konszenzuson alapszik. Említés történt már, hogy ráépül ez a törvény a Polgári Törvénykönyvre, a Ptk-ra és a koncessziós törvényre, ami annál is inkább szükséges, mert vállalkozási alapra helyezni a bányászatot nem lehet másként, mint ha ezekkel a törvényekkel nem teremtjük meg a szoros kapcsolatot. Újdonság, új elem a törvényben az ún. bányajáradék megjelenése. Ez abból fakad, hogy ezentúl a tulajdonosé lesz az ásványkincs, és az állam pedig a bányajáradék formájában részesül a bányászatból keletkező extraprofit egy részének elvonásával. Ez az a bányajáradék-téma, ami több helyen vitatható, miniszter úr is említette. Végül is személy szerint úgy gondolom, és mi úgy gondoljuk, hogy ez a változat jó, amit a törvény előterjeszt, mert rendkívül nehéz lenne minden bányára, minden olajmezőre, minden szénhidrogénmezőre külön-külön bányajáradékot megállapítani. Nagyon fontos a szakhatóságok vonatkozásában bekövetkezett változás. Mint ismeretes, a Központi Földtani Hivatal, illetőleg a vidéki földtani szolgálatok helyett az ez irányú tevékenység jó része a jövőben átterhelődik a Magyar Bányászati Hivatalra, illetőleg vidéken a bányakapitányságokra, és - mint a miniszter úr is említette - a Központi Földtani Hivatal megmaradó tevékenységére és jogkörére vonatkozóan a későbbiekben történik intézkedés. Ismereteim szerint egy közalapítvány formájában fog működni a Központi Földtani Hivatal a jövőben. Rendkívül fontos eleme a törvénynek két gondolat. Az egyik a piacgazdasághoz való kapcsolódás, nevezetesen, hogy a jogosulté lesz a bányatermék; és a tájrendezésre és a bányakárokra vonatkozó passzusok, amelyek garanciát kérnek a vállalkozótól a tekintetben, hogy a tájat rendezi és az esetlegesen előforduló bányakárokat megtéríti. Ezzel ez a törvény gyakorlatilag európai szintű törvénnyé vált, így fogalmaznak Európa egyéb országaiban is. Vadonatúj területei is vannak ennek a törvénynek, például a geotermikus energia. Egzakt módon szabályozza a törvény a geotermikus energiával kapcsolatos teendőket. Kitér a törvény a kőolaj és a földgáz bányászatára, valamint ezekkel szerves összefüggésben a kőolaj, a földgáz és a gáztermék- csővezetékek működésére. Hozzátenném - mint Szalay képviselőtársam említette - , hogy a cseppfolyós szénhidrogéntermék-vezetékekre nem. Továbbá - még összefüggésben a gáztermeléssel és a gáz csővezetéki szállításával - kitér a törvény a föld alatti gáztárolók létesítésére is. Rendkívül fontos eleme az új szabályozásnak a nyitott hozzáférhetőség, az ún. "open access" elv. Ez azt tartalmazza a piaci realitások jegyében, hogy a kőolaj, földgáz és gáztermékvezetékekhez a jövőben bármely érdeklődő hozzáférhet, megfelelő díj kifizetése ellenében a pillanatnyilag még állami monopóliumot élvező távvezetéki szállítás lehetővé teszi magán- vagy részvénytársaság számára is a csővezetéken való szállítást. Kérem, nagy infekciós pontja ez az olajiparnak, rendkívül fontos lépés. Aztán, hogy a gyakorlatban hogyan tudják, hogyan tudjuk bevezetni, azt majd egy év múlva megbeszéljük. Csupáncsak gondolatokban szeretném felsorolni a járulékos területeket, amelyekre még a törvény kiterjed. Ezek a bányafelügyelet, a földtani kutatás, a bányavíz-kiemelés és -fölhasználás témaköre, az életvédelem, a környezetvédelem, a tulajdonvédelem, a bányatelek, az egyéb szakhatóságok és a jogi szabályozások. Nagyon fontos, hogy a törvény mellékleteként mindegyikünknek az asztalán ott van - vagy legalábbis ott lehet - a végrehajtási utasítás, a kormányrendelet, amely részletesen intézkedik a bányatörvényben megfogalmazottak konkrét végrehajtásáról. Miniszter úr említette, hogy számos módosító indítvány, konstruktív jellegű módosító indítvány érkezett eddig a törvényhez. Kérem szépen, ismereteim szerint eddig 60 darab módosító indítvány van. Ezek zömét Szalay Gábor képviselőtársam és én adtuk be. Formabontó módon először fordul elő a szakmai iparjellegű törvények vonatkozásában, hogy az SZDSZ és az MDF szakértői gárdája együtt jelenik meg. Azért kívánjuk ezt hangsúlyozni, mert a törvény rendkívül fontos, és mind a két párthoz tartozó szakértő testület úgy gondolja, hogy a törvényt jobbítani köll, a törvényt gyorsítani köll, és ennek a kibontakozásnak az érdekében adtuk jobbító javaslatainkat. Négy témát a 60 közül azért szükségesnek tartok itt a vezérszónoki minőségemben is megemlíteni - elhangzottak már részben miniszter úr szájából. A Központi Földtani Hivatal föladatairól később intézkedés fog születni, illetőleg később születik majd intézkedés, azt hiszem, így precízebb. Ezt kérdésnek is szánom, de a miniszter úr expozéjából hallottuk, meg van erősítve, tehát most az a pánik vagy az az ijedtség, vagy az a megmozgás, ami a Központi Földtani Hivatal irányából most felénk áramlik, ez gyakorlatilag megnyugtatható azzal, hogy később intézkedés születik a sorsukról. (17.20) Másik témáról ismét volt szó: a bányászok anyagi és erkölcsi elismeréséről. Magunk is olyan módosító indítványt szerkesztettünk, hogy ezt szabályozni kell, de nem a bányatörvényben - lévén, hogy ez a bányatörvény a bányákról szól és nem a bányászatról. Tehát valahol másutt ezt keményen szabályozni kell, a szükségességével egyetértünk. Nagyon fontos dolog egy módosító indítvány tárgya, mely szerint a téma fontosságára való tekintettel javasoljuk, hogy a Magyar Bányászati Hivatal elnöke a jövőben - mármint a törvény elfogadása után - évente egy alkalommal köteles legyen beszámolni az Országgyűlésnek, illetőleg az Országgyűlés szakmailag illetékes bizottságának. A témakör rendkívüli fontosságára és a szóba jöhető hatalmas nagy termékmennyiségre és termékértékre, valamint a biztonságra - műszaki és emberi biztonságra - való tekintettel feltétlenül szükségesnek tartjuk e módosító indítvány elfogadását. Az utolsó téma, amit itt említenék a módosító indítványok között, ez egy meghökkentő téma, mégpedig 6417-es számon a Kormány benyújtott egy egylapos módosító indítványt a bányatörvényhez. Ezt egy hónappal később kaptuk, és azt tartalmazta ez az egy lap, hogy a főtörvényben megnevezett 12% bányajáradékot - amely a szénhidrogéntermékekre vonatkozik - átmeneti időre - 1997. január 1- jéig terjedő időre - 37,5%-ra kell növelni. Kérem, ez a hasonlóság a szakmában felismerhetővé vált, ez a bizonyos kütefa. A különbözeti termelési forgalmi adónak bányajáradék formájában történő átmaszkírozásáról van itt szó, csak valahogy az indoklásból kimaradt a valós ok. Kérem szépen, nem akarunk eleve interveniálni a kütefa ellen, nem akarunk eleve interveniálni a megemelt bányajáradék ellen, de igenis interveniálni szeretnénk ennek a 37%-os kütefautánzatnak a harmadlagos kőolajtermelésre való ráoktrojálása, ráhelyezése miatt, mert ez azt jelenti, hogy ezzel az egy intézkedéssel stopból lehetetlenítjük a zalai olajmező működését, amely 50 év óta ad Magyarországnak olajat, és a korábbi évek kirabló technológiáitól függetlenül még mindig legénykorában van, és harmadlagos műveléssel még figyelemreméltó kőolajmennyiséget tudunk kivenni. Ezzel az intézkedéssel stopból lehetetlenítjük a Zalai Kőolajipari Vállalat működését, amely erre a kőolajra települt, és Európában egyetlen helyen lévő legjobb minőségű bitumendús kőolajat dolgozza fel, és bitument szállít exportként Európa nagyon sok dolláros országába. Úgy gondolom, hogy ennek a témának a kapcsán a részletes vitában még több mindenről kell szóljunk, mindenesetre e helyről is tisztelettel kérem az előterjesztőket, barátkozzanak a gondolattal, hogy hogy lehetne csökkenteni a költségvetésbe kütefa címén befolyó összeget. Végezetül utolsó gondolat, mit várunk ettől az új törvénytől? Sok mindent, tisztelt képviselőtársaim. Én négy gondolatot írtam fel. 1. A vállalkozásélénkítést. 2. A bel- és külföldi tőke befogadását. 3. Az élet, az egészség, a környezet- és a tulajdonvédelem javítását, jobbítását. 4. Utoljára, de nem utolsósorban: új lelőhelyek, ásványkincsek vagy szénhidrogén-lelőhelyek feltárását. Engedtessék meg nekem, hogy ezen a helyen is kifejezzem a reményemet, hogy ezek az elvárások az új bányatörvénnyel kapcsolatban rövid idő alatt realizálódnak. Tisztelettel köszönöm a figyelmüket. (Taps.)