Fodor Gábor (Fidesz)

1992. szeptember 13.

DR. FODOR GÁBOR (FIDESZ): Köszönöm szépen a szót, Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én is a saját felelősségünkről szeretnék beszélni, és hozzászólásomra végül is az indított minket, a FIDESZ-frakciót, hogy úgy gondoljuk, jobb előbb beszélni, mint azután, miután itt van a nyakunkon a baj, és már csak kapkodni tudunk. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! A múlt hét szombat délutánján egy jóvátehetetlen tragédia következtében meghalt Turán Farkas Jenő és Nagyné Kálnoki Mária. Tudjuk, hogy a két áldozat cigány volt, és a két ember haláláért felelős mezőőr körte- lopást próbált megtorolni ilyen embertelen módon. (15.30) Az utóbbi időben nem ez az első eset, ahol vétségek és bűncselekmények vélt vagy valós elkövetését agresszív önbíráskodással próbálják a szereplők büntetni. És nem ez az első eset, ahol a konfliktus cigányok és magyarok között húzódik. A turai két áldozat életét már senki nem adhatja vissza. De megmenthetünk talán több magyar állampolgárt az ostoba erőszaktól, ha idejében és egybehangzóan mondjuk: állj! Ha elgondolkodunk azon, hogy milyen óriási felelőssége van mindenkinek, aki a közéletben tevékenykedik, és a nyilvánosság előtti gyakori szereplésekkel tíz- és százezrek gondolkodását képes befolyásolni. Ha elgondolkodunk mi is itt a Parlamentben, s komolyan véve feladatunkat, a leghatározottabban vetünk gátat minden olyan megnyilvánulásnak, amely azokat az embertársainkat, akik a demokrácia hívei, vagy csak egész egyszerűen nyugodtan akarnak élni minden politikai állásfoglalás nélkül, faji, vallási vagy világnézeti alapon ellenségeknek minősíti. Ugyanis a dolgoknak több szintje van. Nem vagyok naiv, és nem hiszem azt, hogy a fentiekben említett szörnyű eset azért történt meg közvetlenül, mert a tragédia résztvevői éppen olvasás után letettek valamilyen pártlapot vagy röpiratot, netán lekapcsolták a televíziót vagy a rádiót, és a hallottakon felbuzdulva cselekedni kezdtek. Nem, tisztelt képviselőtársaim, a történteknek több áttétele van. Ugyanis az emberek nézik a televíziót, látják a képeket Rostockról, az őrjöngő bőrfejűeket és a Molotov-koktélok lángjait. És sokan közülük nem érzik jól magukat országunkban, mert mindennapos frusztrációkkal kell küzdeniük, mert egyszerűen rosszul élnek. És nem értenek sok mindent, és ilyenkor mindig jönnek vezérek, akik felfedik a titkos összeesküvéseket, leleplezik az ellenségeket, megnevezik az árulókat. Itthon is csak kevesen értik azonnal azt a gondolatot, hogy romlásunknak genetikai okai vannak, ugyanis túlságosan hosszú ideje élnek velünk együtt halmozottan hátrányos helyzetű rétegek, akiknél a természetes kiválasztódás szigorúsága nem működik. Ezt talán érteni véljük itt a Parlamentben, meg még pár tízezren az országban, de higgyék el, mások ezt viszonylag gyorsan lefordítják egyszerűbb nyelvre. S egy borgőzös, félértelmiségi, félművelt társaságban a bajaink okát már a mindent behálózó, titokzatos zsidó összeesküvőkben fogják a lángelmék megtalálni. A cigányok mindegyike pedig genetikai okokból lesz bűnöző, munkakerülő, veszélyes elem. S aztán jön egy mezőőr, rajtakapja körtelopáson a cigányokat. Két-három éve még lehet, hogy nem, ma viszont meghúzza a ravaszt, és közelről agyonlő egy életéért könyörgő nőt. Az ő belső mérlegén pár kiló körte éppen többet nyomott latba két ember életénél. Ezért szeretném hangsúlyozni még egyszer mindannyiunk felelősségét. Itt nem kormányról és ellenzékről van szó csupán, most mindannyian szereplők vagyunk. Szereplő először is a rendőrség, amelynek határozottan fel kell lépni a jövőben minden törvényszegés ellen. A törvény a Magyar Köztársaságban egyaránt vonatkozik magyarra és cigányra. Nem fajulhatnak odáig a dolgok, mint Kétegyházán, ahol a rendőrség tehetetlenségét próbálta a falu egy része önhatalmúan pótolni. Ne feledjük, a rendőri tehetetlenség, majd az ebből következő értelmetlen agresszivitás volt az egyik kiváltója a Los Angeles-i zavargásoknak is. Másodsorban felelősek vagyunk a Parlamentben is mi, képviselők. Hiszen a Kormány programjának és politikájának egyik hiányossága az, hogy máig nem készült átfogó elemzés és program a cigányság magyarországi helyzetének javításával kapcsolatban, és az ellenzék nem kérte ezt rendszeresen számon a Kormányon. Késtünk mindannyian, hiszen nem került még sorra a Parlamentben a tervezett cigányvitanap sem. Azok felelőssége pedig fokozottabb, akik prófétájául szegődnek szélsőséges eszméknek, legyen az egyszerű képviselő vagy akár alelnök. Harmadszor hiányzik a kulturált és tolerált megvitatása mindazoknak a nehézségeknek, amelyek a cigány-magyar együttélés kapcsán mindkét oldalon keletkeznek. Hajlamosak vagyunk leegyszerűsítésekre, rózsaszínben látni mindent, ami cigány, vagy bűnözőknek látni mindenkit, aki nem magyar, hanem roma. Negyedszer pedig mindannyian felelősek vagyunk és leszünk, akik politikusokként, művészekként, egyházi emberekként, tudósokként, szakemberekként nem állunk ki mindig és késlekedés nélkül a megértés, az empátia és az érvek ereje mellett, másféle jogállamiság, a jogbiztonság, a közrend fenntartása és az emberi jogok feltétlen tiszteletben tartása oldalán. Tragédia történt, de még nincs Magyarországon se Rostock, se Los Angeles. Időben kell szólni és cselekedni, akkor mindezt elkerülhetjük, de nem ülhetünk tétlenül, képviselőtársaim, tennünk kell. Harcba kell szállnunk minden szélsőséges, kirekesztő, antiszemita és rasszista felfogással. Így tudjuk oltalmazni ma a magyar demokráciát. Köszönöm szépen. (Taps.)