Pap János (Fidesz)

1992. szeptember 14.

DR. PAP JÁNOS (FIDESZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Kétféle választ lehetett várni erre az interpellációra. Az egyik ez volt, és az egyik az lett volna, ami beismeri, hogy a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet egy látszatintézkedést folytatott az önkormányzatokkal. Én nagyon szeretném, ha minél több képviselő megnézné azokat a dokumentumokat, amire a miniszter úr hivatkozott, mert ezekből a dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy az a szervezet, aki egy napon belül lead egy táviratot és lead egy telefaxot, pluszban még levélben felhívja az önkormányzatot, mely szerint licitáljon rá a meglévő árra - hozzáteszem: már licitálásról szó sincs, mert nem árverésen vagyunk, mert egyszerűen az árverésen nem kelt el az ingatlan, ami egyébként 33 millió forint. A miniszter úr kétszer hangsúlyozta, hogy 30, a dokumentumokban én újra megnéztem, tehát nem téves a gépelés, tudniillik van egy ABC-bolt is. (15.10) Azt tudni kell, amikor én azt kérdeztem, hogy miért volt sürgős az eladás, a Kincstári Vagyonkezelőnek a tulajdonában van, és nyilván gondja van ezekkel a vagyontárgyakkal, de 1992. december 31-ig bérli az önkormányzat és fizeti a vagyonkezelőnek a bérleti díjakat, tehát semmiféle kár nem éri a vagyonkezelőt. A kétszeres levél, tehát a távirat és a faxnak a hangneme nem megengedhető, amit az önkormányzat felé használt, tudniillik az önkormányzat végig abban a hiszemben élt, amikor a KVSZ megkérdezte, hogy milyen kikötései vannak az önkormányzatnak a területet illetően, hogy 33 millió forintról van szó. Hiszen a dunakilitiek tudtak arról, hogy az a terület, az a felvonulási épületsor, az úgynevezett H-tábor, ami ott van, 33 millió forintot nem ér. A KVSZ itt mulasztott, hogy nem kérdezte meg az önkormányzatot, hogy Dunakilitin egyáltalán milyen reális áron kelhet el. Mint ahogy később igazolódott, hogy 7 és fél millióért kelt el az ingatlan, ami egyébként a valós árnál alacsonyabb - szeretném megjegyezni -, és az önkormányzat végig abban a hiszemben élt, hogy őt a Kincstári Vagyonkezelő arra kéri, hogy jelentse be igényét. Az önkormányzat azért fogalmazott feltételes módban, mert ő a 33 millió forintban élt, amit a KVSZ nagyon szépen titkolt előtte, hogy van egy 7 és fél milliós ajánlata, amit valamikor július 8-án tesz meg, és akkor közli az önkormányzattal, hogy nagyobb kondíciókért odaadja. Az önkormányzat ekkor is vállalta azt, hogy nagyobb kondíciókat ígér, persze nem értette az önkormányzat jegyzője nyilvánvalóan azt, hogy miért kell itt licitálni, amikor már nem licitről van szó. Megtette ezt a nagyobb ajánlatot és akkor a KVSZ jelzi, hogy sajnálatos módon a szerződést megkötötték, hiszen a vevő már régóta áll velük kapcsolatban, és ezért nem szerencsés az ügyet húzni. Mindez volt júliusban. Tehát egyáltalán nem volt sürgős, és nem volt értelme az önkormányzatot - hogy úgy mond- jam - kigolyózni ebből az üzletből. Hozzáteszem, hogy ezen a területen az önkormányzat olyan tevékenységet folytat, amiből bevétele van. Ez az egyik dolog, ezzel ideologizálni lehetne az önkormányzatokat. De van egy fontosabb, működik egy diszkont ABC-bolt, ami így egy teljesen idegen kft.-hez került, és az ott lévő lakosság, amely kedvezményesen tudott beszerezni egyes cikkeket, elesik ettől is, mert az önkormányzatot egyszerűen nem értesítették. A 7 és fél milliónál sokkal nagyobb összeget tudott volna adni nyilvánvalóan az önkormányzat is, és így nem esik el ezektől a vagyontárgyaktól. Tehát még egyszer szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét, hogy érdemes tanulmányozni azokat a dokumentumokat, amikre a miniszter úr felhívta a figyelmet. Én meg vagyok győződve arról, hogy az, aki a miniszter úrnak ezt a interpellációt készítette - mert nyilvánvalóan a miniszter úr erre nem ér rá; azért mondom, mert ez így természetes -, ő nagyon a KVSZ oldaláról nézte ezt a dolgot, és egyáltalán nem elfogadható az, amit a Kincstári Vagyonkezelő ebben az esetben tett. És pontosan azt kérem én a képviselőtársaimtól, hogy a költségvetési bizottság vizsgálhassa ezt meg, mert példaértékű, hogy a Kincstári Vagyonkezelő mennyire önkormányzatbarát. És egyébként azt sem lehet mondani, hogy központiköltségvetés-barát lenne, tudniillik nagyobb összeget utasított el jelen esetben egy kft. érdekében. S ezért tettem fel az utolsó kérdést, hogy nagyon kíváncsi lennék, mikor kötötték meg a szerződést, mert lehetséges, hogy olyan leveleket küldött a KVSZ - tudniillik az itt lévő dokumentumokból ez derül ki -, hogy később kötötték meg - még egyszer mondom, ez feltételezés, nem tudom, nyilván ennek utána kell nézni -, később kötötték meg a szerződést, miután elutasították az önkormányzatot. S én azt gondolom+ (Az elnök figyelmezteti, hogy az idő letelt.) - egy mondat, Elnök Úr, és máris befejezem, már épp mondani akartam, hogy befejezem -, én azt gonolom, hogy ilyen esetekben, amikor önkormányzatról és Kincstári Vagyonkezelőről van szó - volt már egyébként rá példa -, talán az önkormányzatnak elővásárlási jogot lehetne biztosítani, illetve bizonyos kormányhatározatokat lehetne ilyen esetben hozni. Tudniillik nem esik el a költségvetés pénztől és az önkormányzat is jól jár. Még egyszer kérem képviselőtársaimat, ne fogadják el a választ, mert itt nem korrekt eljárás történt. Köszönöm szépen. (Taps.)