Horváth Balázs (MDF)

1992. szeptember 14.

DR. HORVÁTH BALÁZS tárca nélküli miniszter: (Mikrofonja nem működik.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! (Közbeszólások: Nincs hang! Hangot! Halljuk!) Az interpelláció valóban rendkívül fontos+ (Közbeszálások: Nincs hang! Szóló mikrofont kérj! Hangot a Kormánynak! - Mivel saját mikrofonja továbbra sem működik, Mádl Ferencét veszi igénybe.) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az interpelláció valóban rendkívül fontos ügyre vonatkozik, hisz+ a Kormány ifjúsággal kapcsolatos feladatainak jelentős részét foglalja össze a hároméves intézkedési terv, amelynek jogi formáját, benyújtási időpontját, végrehajtásának részleges elmaradását kifogásolja Filló képviselő úr. Biztos vagyok abban, hogy a tizedik interpellációra az erre alapot szolgáltató 34/1991-es, illetve 3320/1991-es számú határozatokat is alaposan áttanulmányozza képviselő úr. A hivatkozott 34/1991. VI. 10-én keletkezett, született országgyűlési határozat szerint ugyanis a Kormánynak nem intézkedési tervet kellett az Országgyűlés elé terjesztenie, hanem - idézem - "Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a vitában elhangzottak alapján 1991. július 30-áig terjesszen elő egy országgyűlési határozati javaslatot az Országgyűlés és a Kormány további feladatairól." Valóban, kissé megkésve, 12 nappal később, 1991. augusztus 12-én, a határozati javaslatot a Kormány a Parlamentnek benyújtotta. E javaslat mellékleteként bemutatta a parlamenti vitanapon elhangzottakat figyelembe vevő hároméves intézkedési programot. A tisztelt Ház ezt a határozati javaslatot nem tűzte napirendre, ennek ellenére a hároméves intézkedési program feladatainak végrehajtása megkezdődött. A Kormány ifjúságpolitikai kabinetje - 1992. január 1-je óta vagyok az elnöke - elnökletemmel első alkalommal megtartott ülésén, 1992 februárjában, értékelte az intézkedési program feladatai időarányos végrehajtásának helyzetét, az illetékes - értelemszerű - tárcák beszámolója alapján. Akkor a kabinet több, az interpellációban is felvetett kérdésben foglalt állást. Az intézkedési program a vitanapon elhangzottak orvoslására jött létre. Végrehajtását nagy mértékben akadályozta és akadályozza most is az a jogszabályi háttér, amely jelenleg is csak részleteiben, és sajnos - ez tagadhatatlan - kis részében biztosított - gondolok itt a közoktatási, egyáltalán az oktatási törvényekre, akkor még a munka törvénykönyvére, ami megszületett, a szociális törvényre, amely még nem született meg, de már a Parlament előtt van, és még sorolhatnám. (15.40) A Kormány a 3320/1991. számú határozatának megfelelően 1992-ben az Országgyűlésnek benyújtandó jelentéssel egy időben értékeli a program időarányos végrehajtását. A kabinet az intézkedési programhoz kapcsolódó módosításokat ezért a kormányhatározat szerinti előterjesztésben kívánta és javasolta megoldani, s egyben felkérte az illetékes szaktárcákat, hogy tegyenek javaslatot az intézkedési program pontjainak a módosítására, illetve kiegészítésére. Mint ahogy már említettem, a hároméves intézkedési program végrehajtásában valóban vannak elmaradások, és ugyanakkor vannak eredmények is. A munkapiaci esélyek fejezet - nagyon jól emlékszik rá minden bizonnyal a képviselő úr - feladatai szinte kivétel nélkül határidőre, illetve egy-két hónapos késéssel, csúszással, de megvalósultak. Az oktatási, iskolai nevelés fejezet feladataiban is történt egy komoly előrelépés, de ezen a területen a programpontok szinte mindegyike valamilyen formában kapcsolódik a már említett közép-, felső-, illetve szakoktatási törvényhez, ez viszont az ifjúságpolitikai kabinet, de az ifjúsági koordinációs titkárság kompetenciáját is meghaladja. A IV-V. fejezet feladatai - A gyermek- és ifjúsági korosztályok autonómiája és társadalmi beilleszkedése címet viseli - esetében is néhányat kiemelnék, hogy mi valósult meg, illetve mi nem. A gyermek- és ifjúsági szervezetek elhelyezésének megoldására több javaslat és kezdeményezés született. Az ifjúságpolitikai kabinet, illetve az ifjúsági koordinációs titkárság megfelelő ingatlannak találta a volt VIII. kerületi és IX. kerületi MSZP-s székházakat+ bocsánat, MSZMP-s székházakat, segítséget kértünk a Pénzügyminisztériumtól - valóban elnézést -, a zárolt vagyont kezelő szervezettől, a KVSZ-től, illetve megpróbáltunk ideiglenes elhelyezést biztosítani a szervezetek részére. Sajnos jelenleg még eredménytelenül. Egyébként úgy tűnik, hogy egy komoly előrelépésre van reményünk, lehetőségünk a közeljövőben. Megtörtént ugyanakkor a kodifikációs és deregulációs bizottság felállítása, melynek feladata a gyermek- és ifjúsági korosztályokat érintő jogszabályok összhangjának megteremtése. Munkájukat folyamatosan végzik a bizottságok, illetve ennek az albizottságai, erre éppen a múlt héten válaszoltam, és beszéltem erről, amikor külön megköszöntem Fodor Gábor képviselő úrnak azt a valóban konstruktív segítséget, amelyet az általa vezetett intézmény a regulációhoz, némely esetben deregulációhoz nyújt. A II. Európai Ifjúsági Központ budapesti létesítésére a Kormány döntése megszületett, és örülök, hogy erről a Parlamentnek, a tisztelt Háznak beszámolhatok. Várjuk az Európa Tanács helyszínnel kapcsolatos döntését. Szeretném ezt kiegészíteni azzal, miután minden bizonnyal érdekli a fiatalabb korosztályt, Pozsony jelentkezett még - Bratislava, ha úgy tetszik - e központ létrehozására, és gyakorlatilag a döntést az fogja meghatározni, hogy a magyar kormány, illetve a most már lassan fölálló szlovák kormány biztosít-e előnyösebb feltételeket. A gyermek- és ifjúsági célú országos társadalmi szervezetek központi költségvetési támogatási rendszerére kidolgozott az ifjúságpolitikai kabinet egy javaslatot, még ez év februárjában ezt el is juttattuk a megfelelő szervezethez, a témával foglalkozó ad hoc bizottsághoz. Hogy nem az alapján döntött a parlamenti ad hoc bizottság, gondolom, nem célszerű az ifjúsági koordinációs titkárságtól számon kérni. Folyamatban van, és nem vitás, hogy rendkívül lassan és hallatlan nehéz munka eredményeként a gyermek- és ifjúsági, és e korosztály érdekében tevékenykedő szervezetek, valamint az állami szervek közötti úgynevezett egyeztető fórum kiépítése. Jelenleg a működési mechanizmusra vonatkozó kérdések kimunkálása folyik. Itt szeretném megjegyezni azt, hogy nagyon sok ifjúsági szervezet és ifjúsággal foglalkozó szervezet jelentkezett, és rendkívül nehéz a legitimációjukat megtalálni, oly erővel bíró legitimációt találni, hogy le tudjunk ülni velük tárgyalni. Nem egy esetben szinte fantomszervezetek jelentkeznek. (Az elnök a pohara kocogtatásával figyelmeztet az időre.) Tisztelt Ház! Azonnal, Elnök Úr kérem. A válaszadásomnak nem lehet feladata a hároméves intézkedési program végrehajtásának a részletezése, csak néhány példával próbáltam meg illusztrálni, hogy mi történt eddig, konkrétan a kérdésekre válaszolva. A Kormány jelentésének, a hároméves intézkedési program feladatai végrehajtásának értékelésére az előterjesztés tervezete elkészült, az ifjúságpolitikai kabinet októberben be fogja nyújtani a Kormánynak. A már hivatkozott kormányhatározat harmadik pontja a költségvetési törvényhez kapcsolódóan mellékletként összegzés megjelenítéséről döntött, mely egyrészt tartalmazza az intézkedési program végrehajtásához tartozó költségvetési tételeket, másrészt bemutatja az állami költségvetésnek a gyermekekkel és a fiatalokkal kapcsolatos tételeit. A melléklet ilyen formában történő elkészítésének azonban rendkívül jelentős akadályai voltak, vannak és lesznek is. A költségvetési törvény elfogadásáig mobil, változhat, állandóan változni is fog nagy valószínűséggel. Az egyes fejezeteken belül automatikusan tartalmazza persze a gyermek- és ifjúsági vonatkozású költségeket. Tehát a fenti témájú összegzés a költséghelyektől kiemelten nem jeleníthető meg egzakt módon. A költségvetési törvény szerkezete sem alkalmas arra, hogy számszerűen összegezhető legyen az állami költségvetés szerepvállalása a gyermekekkel és fiatalokkal kapcsolatos feladatokban. Egyébként az ifjúságpolitikai kabinet javaslata szerint a kormányhatározat ezen pontját kiegészíteni, konkretizálni és megváltoztatni szükséges. Végül az utolsó kérdése képviselő úrnak az interpellációjában meg nem nevezett kormányzati szerv, illetve vezető alkalmasságát sugalló megjegyzéséhez fűződne. Úgy gondolom, ezt majd miniszterelnök úr a végzett munka, illetve végső soron választóink fogják megítélni és ebben a kérdésben állást foglalni. Kérem a tisztelt Házat válaszom elfogadására. Köszönöm. (Taps.)