Lukács Tamás (KDNP)
DR. LUKÁCS TAMÁS, a KDNP vezérszónoka: Tisztelt Ház! A vita megkezdésekor az SZDSZ vezérszónoka feltette és az államtitkár úrhoz intézte azon kérdését, hogy vajon ki fojtotta a sóhajt az államtitkár úrba, és ezen kérdés kapcsán - és ezen kérdés mentén - egy olyan okfejtést adott, amely úgy gondolom, hogy a tényeknek alapvetően nem felel meg. Jogosult az ország arra - és a közvélemény -, hogy a tényeket ismerje meg, és a tényekből vonjon le következtetést, nem pedig sanda politikai indokokkal olyan vádakat támasztani, amely abszolút nem felel meg a valóságnak. Nézzük tehát a tényeket! A Ház ügyrendjét, a Ház tárgyalási napját és menetrendjét a házbizottságon konszenzussal alakítják ki. Fodor Gábor képviselőtársam, az emberi jogi bizottság elnöke elmondta, hogy az emberi jogi bizottság az Igazságügyi Minisztérium támogatásával többször kérte ennek a törvényjavaslatnak a megtárgyalását. Hozzáteszem, az emberi jogi bizottság kormánypárti többségű. Nem találtam meg a házbizottsági jegyzőkönyvekben azt, hogy a legnagyobb ellenzéki párt bármikor is az emberi jogi bizottságnak - amely kormánypárti többségű - ezen kérelmét támogatta volna. Ezzel szemben furcsállom a FIDESZ vezérszónokának mostani gondolatmenetét, mert a házbizottsági jegyzőkönyvekben az ellenben megtalálható, hogy a liberális párt, amelyet felvettek egy nemzetközi szervezetbe is, annak képviselője, nevezetesen dr. Áder János kérte a házbizottság előtt ennek a törvénynek a levételét a tárgyalásról azzal az indokkal, hogy a nemzetiségi törvényt és az adatvédelmi törvényt várjuk meg. Hölgyeim és Uraim! Ezek a tények. Ilyen tények mellett nem tudom, hogy hogy lehetett olyan következtetést levonni, hogy a Kormánynak nem állna érdekében a jogállamiságnak egy konkrét biztosítékát a magyar jogrendben megteremteni, a Kormánynak nem állna érdekében az, hogy az európai jogrendhez igazodjon. Úgy gondolom, hogy a tényekkel szembeni állítás, sanda politikai okokból az ország és a közvélemény félrevezetése hasztalan próbálkozás. Egy kicsit végig kell gondolni ennek a jogintézménynek a lényegét. Ennek a jogintézménynek a lényegét sokan, úgy gondolom, helytelen módon ragadták meg, hiszen nem egy új jogvédelmi eszközről - nem egy olyan új eszközről, egy új jogorvoslati eszközről - van szó, hanem magának az egész jogrendnek egy általános ellenőrzéséről. Nem az 1809-es svéd alkotmányhoz kell visszatérni, hanem ahhoz a történelmi szituációhoz, amely során ez a jogintézmény az európai - és nemcsak európai - jogrendekben általánossá vált. Ez a szituáció pedig az, hogy rendkívüli módon megnövekedett a szakapparátus, és rendkívüli módon kiszolgáltatottá vált az állampolgár a bürokráciával szemben, és ez indokolta ezt az új jogintézményt, amely megfelelő módon működik sok országban, és a megfelelő módon való működés miatt terjedt el. Indokolja ennek az intézménynek a bevezetését a magyar jogrendbe az egyezmény 13. cikkelye is, mert előírja a részt vevő országoknak, hogy jogsérelem esetén hatékony orvoslását kérje az esetben is, ha jogukat hivatalos minőségben eljáró személyek sértették meg. Tehát akkor, amikor az Országgyűlés arra készül, hogy valóban rendkívüli jelentőségű, és nemcsak a minősített többséggel meghozandó formai szempont határozza meg a rendkívüli jelentőségét, hanem egy új intézményt, egy általános, a jogvédelmet kiterjesztő intézményt kíván az Országgyűlés meghozni, akkor rendkívüli körültekintéssel kell eljárni azokban a kérdésekben, hogy hogyan integrálható ez a magyar jogrendbe. Nagyon sajnálatosak a hozzászólók politikai csúsztatásai azért, mert akkor, amikor kifejezetten jogi kérdésekről tárgyalnak és jogi kérdésekről beszélnek, akkor messzemenően a kérdések feltevésével a legtöbb esetben egyet tudunk érteni. (11.20) Egyet tudunk érteni Vastagh Pál képviselő úr felvetésével, rendkívül sok eljárásjogi szabályt tartalmaz a törvény, de nem megfelelő módon és nem megfelelő mélységben cizelláltak a hatásköri szabályok, a fékek és egyensúlyok rendszerében az intézmények egymáshoz való viszonya. Erre pedig azért hadd hívjam fel a figyelmet, hogy milyen fontos kérdés ez, ma itt és most, hiszen köztudomású, hogy a köztársasági elnök hatáskörének nem megfelelő módú, mélységű szabályozásából milyen problémák származtak, egyes szakértők vagy környezetében lévő szakértők tanácsa miatt hányszor kellett az Alkotmánybírósághoz fordulni a köztársasági elnök hatáskörének értelmezése tárgyában. És ezt elkerülendő csak jó és átgondolt jogszabállyal lehet megakadályozni azt, hogy később ezen intézmény is ennek legyen kitéve, hogy az országgyűlési biztos hatáskörét az Alkotmánybíróságnak kelljen értelmeznie. (Tirts Tamás: Sanda szándék, amiről beszélsz.) Igen, hát a szándék az, hogy minden ma a maga helyén működjön, és mindenki a maga helyén szóljon. Az intézmény tekintélyét három dolog adhatja meg, amelyet a törvény alapvetően biztosít. Legalábbis jogállamokban ez a három dolog adja meg. Egyik az, hogy a parlament tekintélye által és a parlament által választatik meg a köztársasági biztos, másrészt hogy a közhivatalok eljárását szembesíti a nyilvánossággal, harmadrészt pedig a köztársasági biztos személyes presztízse. Jogi szempontból úgy gondolom, ez a három garancia, ez a három biztosíték a törvényben benne találtatik. Más kérdés az, hogy ma Magyarországon bármely intézménynek lehet-e tekintélye, amikor óriási erők mozgolódnak azért, hogy minden tekintélyt lejárassanak. A törvényben ezzel szemben - egyetértve az előttem szólókkal - kifogásolhatók és megkérdőjelezhetők nyilvánvaló, egyértelmű, azt hiszem, sokat nem érdemes róla beszélni, a törvényességi óvás intézménye, az alkotmánybírósági döntés után nem maradhat a törvényben ez a rendezés. Nagyon megkérdőjelezhető a törvényben az előzetes normakontroll szerepe, különösképpen akkor, amikor közismert, hogy maga az Alkotmánybíróság is kezdeményezi, hogy előzetes normakontrollja ne legyen, akkor fölösleges egy újabb törvénnyel egy olyan dolgot megerősíteni, ami egyébként is megkérdőjelezhető. Megkérdőjelezhető egyébként is alkotmányos szempontból, hiszen itt akkor a hatalmi ágak összemosásáról lehet szó az előzetes normakontrollal. Természetesen egyetértek Kovács László képviselőtársam azon fejtegetéseivel is, amely arra az anomáliára mutat rá, ahol egyik helyen négy, másik helyen hat év szerepel a törvényben, és nyilvánvaló, hogy a törvény önmagával sincs összhangban. Ami viszont a további szabályozás kérdését és a szabályozás mélységét illeti: az egyik kérdés, amely szinte minden felszólalásban szerepelt, a szakosított biztosok intézménye. Egyetértek a FIDESZ most felszólalt képviselőjével abban a tekintetben, hogy valóban meg kell teremteni azt a kompromisszumot, ahol most és ebben a törvényben meg tudunk állapodni arról a kérdésről, hogy milyen szakosított biztosok legyenek. Azért tartom fontosnak - és itt most ismételten Vastagh Pál képviselőtársamra utalok -, hogy feltehetően egy óriási lobbyzás indul különböző szakmai körökből abban az esetben, ha ebben a kérdésben a szabályozással nem megyünk ennek elébe. A Kereszténydemokrata Néppárt három biztost lát ma indokoltnak mint szakosított biztost. Hozzáteszem, hogy próbálunk valami elvi alapot keríteni ennek. Az elvi alap pedig az lehet, hogy milyen olyan szakkérdések merülnek föl ma, ahol az emberi és állampolgári jogok általános talaján a kérdések nehezen kezelhetők, vagy a kérdések olyan súllyal merülnek föl jelenleg itt és most hazánkban, ahol indokolt a szakosított biztos intézménye. Ezt látjuk az adatvédelmi biztos, a nemzetiségi és kisebbségi biztos és a környezetvédelmi biztos intézményében. Ezen szempontok alapján állítjuk azt, és kínáljuk föl vitára a többi frakciónak és a többi pártnak, hogy gondoljuk végig, hogy ilyen elvi alapokon milyen szakosított biztosokban lehet megállapodni. Tisztelt Országgyűlés! Én úgy gondolom, hogy minden képviselőcsoport ennek a törvénynek a fontosságát, alkotmányos jelentőségét és - hozzáteszem - nem utolsósorban az állampolgárok jó közérzetére gyakorolt hatását kiemelte, fontosnak tartotta, és ehhez a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója is csatlakozik. Úgy gondolom, hogy alapvetően a törvényi megoldások helyesek és jók, mindazokkal az észrevételekkel együtt, amik most itt elhangzottak, a Kereszténydemokrata Néppárt a törvényt elfogadásra javasolja. Köszönöm szépen. (Taps.)