Andrásfalvy Bertalan (MDF)

1992. szeptember 21.

DR. ANDRÁSFALVY BERTALAN művelődési és közoktatási miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kérdés jogos. A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban utánanéztünk a pontos adatoknak: a +91-es évi bérfejlesztés után felmért adatok szerint a Szabolcs-Szatmár megyei pedagógusok átlagfizetése az országos átlag alatt van, ezen belül a közoktatás középső részén - a gimnáziumokban, középiskolákban - oktatók pedig az utolsó helyen állnak az ország pedagógusainak a bér szerinti rangsorolásában. Hogy ez körülbelül mennyit jelent, hosszas lenne felsorolni. Csak egy példát hadd mondjak: A megyei átlag az országban a legalacsonyabb tehát a középfokú oktatásban, ez 18 656 forint, az országos átlag pedig 20 737 - tehát több mint kétezer forintos lemaradásuk van. Ehhez az elvi megközelítéshez szeretnék néhány alapgondolatot elmondani. Azzal, hogy ezelőtt több mint két évvel olyan új rendszert akartunk bevezetni - ami, részben, ugye sikerült is már -, hogy a tanulók lélekszáma után adjunk a központi költségvetésből úgynevezett normatívát az iskoláknak, elvileg megteremtettük annak a lehetőségét, hogy mindenhol ugyanazt a bért adják. Ez a központi normatíva - a lélekszám, a tanulószám alapján járó normatíva - mindenhol ugyanaz: a Dunántúlon, Szabolcs-Szatmárban, a fővárosban - ugyanaz. Ettől eltérő normatívát iskolatípusonként találunk csak, vagy ott, ahol nemzetiségi oktatás van: ott van egy plusznormatíva. Ez pedig érvényes a nem külön nemzetiségi nyelvvel, de külön problémákkal foglalkozó cigányoktatásnál is - ez, ugye, fejenként 15 ezer forint plusz. Az idei kétezer forintos bérfejlesztés tulajdonképpen nem növelte a különbségeket, csak megtartotta, de az önkormányzatok, a maguk hozzájárulásával, tulajdonképpen kiegyenlíthetik. Két forrásból áll ugyanis az az összeg, amivel az iskola rendelkezik: az egyik a normatíva, a másik, amit az önkormányzat ad hozzá. Mondhatnám tehát azt, hogy ez után a rendezés után már az önkormányzatokon múlik, hogy mennyit fizetnek, az országos átlagnál mennyivel kevesebbet vagy többet fizetnek. A korábbi, az 1990-ben adott bérfejlesztés még a bértömeg után ment - tehát nem a tanulók lélekszáma után -, ez pedig növelte a kisfizetésesek és a nagy fizetésű pedagógusok között a különbségeket, mert az egyes oktatási intézmények a bértömegük után kaptak százalékos fejlesztést. (14.10) Itt is maga az iskola dönthette el, hogy kinek mennyit ad, de mindenképpen növelte a különbséget. Ahol a bértömeg kevés volt, ott kevés százalék, illetve ugyanaz a százalék kevesebb pluszjövedelmet jelentett, viszont más helyeken, ahol nagyobb volt a bértömeg, jobban meg lehetett emelni a béreket. A lényeg tehát az, hogy az új normatíva szerinti központi ellátás biztosítja azt, hogy egyenlőek legyenek, legalábbis a központi költségvetés nem tesz különbséget Szabolcs-Szatmár, Budapest és a többi között. A másik rész, az önkormányzatoknak a hozzájárulása viszont teljesen az önkormányzatok kezében van. Tehetnek hozzá, amennyit akarnak, sőt a normatívánál is a minisztérium a központi költségvetésből a tanulók lélekszáma szerint küldi le a normatívát, de nincs ellenőrzése, nem ellenőrizheti azt, hogy azt a megküldött normatívát arra az iskolára és olyan mértékben fordítják, mint ahogy azt kiszámították a lélekszám után. A különbségek tehát örököltek voltak. Nem tudom - ezt egy történésznek kellene kideríteni -, hogy miért kaptak az elmúlt években - még a mi Kormányunk előtt - egyes területeken, amikor a központi bérezés volt a szokásos, amikor a költségvetés adta meg a béreket, miért kaptak azok kevesebbet. Végül azt szeretném hozzáfűzni, hogy a következő években a pedagógusok bérezését a közalkalmazotti törvény szabályozni fogja. Ennek a készülő végrehajtási utasítása tulajdonképpen megengedhetetlennek fogja tekinteni azt, hogy végzettségen és szolgálati időn, kvalitáson és minőségen kívül más bérkülönbséget lehessen beépíteni a fizetésbe. Ennek eredményeképpen egységes bértáblázattal meghatározott bérbesorolási rendszer fog életbe lépni 1999. január 1-jéig. Addig teljesen az önkormányzatokra van bízva, hogy mennyit áldoznak saját forrásaikból, tesznek hozzá a teljesen igazságossá tett, központi költségvetésből juttatott normatívákhoz az egyes tanároknak a béréhez. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)