Salamon László (MDF)

1992. szeptember 28.

DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Elnök Úr! Én tájékoztatom a tisztelt Házat a bizottság vitájáról. A bizottság igen alaposan és hosszadalmasan foglalkozott a módosító javaslatokkal. Sőt, két külön tárgyalási napon, két külön ülésnapon is napirendre tűzte ezt a kérdést. (16.30) Az első alkalommal éppen azért nem jutott a bizottság dűlőre, mert lényegesnek tartotta az Igazságügyi Minisztérium képviselőjének a tájékoztatását is a módosító javaslattal kapcsolatos kérdéseket illetően. Erre a második alkalommal sor is került, és itt a már eddig is elhangzott ellenérveken kívül még olyan körülmények is tisztázódtak, miszerint a szerződésből+ (Zaj.) + semmiféle olyan kötelezettség nem hárul az Országgyűlésre, hogy ilyen természetű terminust a Kormány számára előírjon. Ebből eredően nemzetközi kötelezettség nélkül a bizottság tagjainak nagy többsége úgy ítélte meg, hogy fölösleges ilyen határidőket előírni és kikötni, és különösen aggályosnak tartottuk azt, ami az első fordulat tekintetében, az első határidő tekintetében felmerült, hiszen most már gyakorlatilag októbert írunk egy-két nap híján. Most azt mondani még, hogy december 31-ig terjesszen elő a Kormány bizonyos előterjesztéseket, most ezt már mint kötelezést nem éreztük igazán reálisnak és teljesíthetőnek, bár hadd tegyem hozzá, hogy az Igazságügyi Minisztérium képviselője tájékoztatott minket, hogy ettől a kötelezéstől teljesen függetlenül, a még szükséges javaslatok előkészítés alatt vannak és megfelelő időben előterjesztésre fognak kerülni. A bizottság többségi álláspontjában egy elvi hozzáállás is kifejezést nyert, mi általában helytelenítjük azt a gyakorlatot, és ezt a Kormány kétéves működésével kapcsolatos beszámoló kapcsán tartott vita során is kifejtettük, mi alapvetően elvileg helytelenítjük azt a gyakorlatot, hogy unos-untalan különböző határidőket írunk meg és szabunk meg a Kormánynak törvények előterjesztésére, országgyűlési határozati javaslatok előterjesztésére, olyan határidőket, amelyek sokszor reálisan nem teljesíthetők, és sokszor keletkezik ezáltal olyan helyzet, mintha a Kormány késedelmesen járna el. Valóban formailag ez késedelemhez vezet, valójában azonban a határidő megszabása minősül sokszor meggondolatlannak. Az alkotmányügyi bizottság többsége a külföldi gyakorlatot is szem előtt tartva, érzékeli és észleli azt, és elvi éllel ez többször megfogalmazódott, hogy szokatlan az a szokás, amit az Országgyűlés itt most már nem egyszer követett, és egyes javaslatok az Országgyűlés irányában mintegy tendenciát próbálnak a Parlament számára kijelölni. Szokatlan az, hogy ilyen terminushoz kötött kötelezettségeket szabjunk rendre a Kormány számára. Mindezek az érvek együttesen és a már elhangzott - most megismételni már nem kívánom az előttem szólókat - érvekre tekintettel az alkotmányügyi bizottság is - mint teljesen fölöslegest - nem tudja támogatni a módosító javaslatot. (Szórványos taps.)