Eke Károly (független)
DR. EKE KÁROLY (független): Köszönöm szépen, Elnök Úr, különösen azt, hogy az általam kért sorrendet be tetszett tartani. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt dr. Surján László Miniszter Úr! Azelőtt a szemüveget, ami alatt én a lencsét és a keretet, a tartószerkezetet együtt értem, pápaszemnek is nevezték, jelezve ezzel azt, hogy egészen kiváltságos, különleges embereknek jutott osztályrészül, hogy viselhessék. Ma Magyarországon három és fél millió ember szorul látáskorrekcióra, és ennek a legnagyobb része szemüveg árán vagy szemüveg útján. Én úgy érzem, hogy ez a szám maga bizonyítja, hogy egy rendkívül fontos dologról van szó, nemcsak a tisztánlátás szempontjából, hanem a megnyugvás, a jó közérzet szempontjából is. Ebből a szempontból sok minden történt. Ugye, ma már nemcsak üvegből készítik a lencsét, hanem műanyagból, nemcsak fémből készítik a keretet, hanem különféle műanyagokból szintén, vagy vegyítve a kettőt együtt, tehát különböző változások történtek. Változás történt az emberek jövedelmét illetően is. Nagyon sokan szorultak a szegényebb rétegek sorába, és elég nagy az országban a füstölgés. Én különösen füstölgök amiatt, hogy most a kettős ÁFA, vagy a kétkulcsos ÁFA révén még több embernek okoznak majd kellemetlenséget, holott szeretnénk, hogyha a demokrácia jegyében a tisztánlátás egyre fokozottabb lehetne. Én nem azért mondtam ezt a füstölgést el, hogy Kupa pénzügyminiszter úr rögtön füstadót is kivessen, hanem azért, mert bizonyos rétegeknek nagy nehézséget okoz, hogy ehhez az eszközhöz egyáltalán hozzájussanak. Ugyanakkor a másik oldalon is van változás, hiszen világhírű színésznők által propagált szemüvegkereteket mutogatnak a televízióban annyiért, hogy egy átlag nyugdíjasnak az egy évi fizetését biztosan ki kellene adni azért, ha ilyet szeretne magának, vagy még ennél is többet. Én nem azt mondom, hogy az állam támogassa az ilyen fényűzést vagy az ilyen divatot. Bár a divatot se szabad lebecsülni. Hanem azt mondom, hogy támogassa a szemüveghez jutást olyan módon, hogy ahhoz járuljon hozzá, ami egy gyógyászati segédeszköznek kijár, mert én meg vagyok győződve arról, hogy nagyon fontos gyógyászati segédeszközünk a szemüveg. Én azért interpellálok most miniszter úrhoz, mert azt szeretném, hogyha a változás megtörténne, hiszen évek óta csak egy szemüvegkeret-típust támogat a társadalombiztosítás, egy olyan keretet, amit nem szeretnek az emberek, nem szívesen vesznek meg, és így csak egy töredék jut támogatáshoz. Pedig - hangsúlyozom ismételten - fontos gyógyászati segédeszközről van szó. Tehát szeretném, hogy ha ennek a rangjára kerülne a szemüveg is, a szemüvegellátás is. (Az elnök a poharát kocogtatva jelzi az idő múlását.) Változások történtek a privatizáció során, a kereskedelem is átalakult, az ipar is átalakult. Én most azt hiszem, itt az ideje, hogy változás történjen a társadalombiztosítási juttatás tekintetében is. Mit tud tenni, mit kíván tenni tisztelt miniszter úr? Hallgatom a válaszát. Köszönöm. (Taps.) (15.10)