Sárossy László (MDF)
SÁROSSY LÁSZLÓ földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam, pontosabban Képviselőtársaim! Talán egy magánvallomással kezdhetem: soha életemben nem voltam kommunista, így természetesen reformkommunista sem, és ezt örömmel elmondhatom a Kormány valamennyi tagjáról. - Volt egy ilyen utalása a képviselő úrnak. (Taps a jobb oldalon.) Köszönöm. Kávássy Sándor képviselő úr interpellációja valóban fontos és időszerű kérdésekre hívja fel a figyelmet. Való igaz, hogy az 1992. évi II. törvény - az úgynevezett szövetkezeti átmeneti törvény - meghatározta, hogy a szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak különböző földalapokat milyen módon kell kijelölniük. Kávássy úr azt mondja, hogy a kijelölési eljárást huzavona és szócsaták kísérik, sőt mi több, sok helyen még nem is fejeződött be a kijelölés. Ez így igaz. Maga az átmeneti törvény szabályozza igen részletesen a földkijelölési eljárást, a földkijelölések jóváhagyásának fórumrendszerét, a helyi érdekegyeztető fórumtól a megyei és országos kárrendezési hivatalon keresztül egészen a bírósági út igénybevételéig. Az, hogy sok helyen igénybe veszik ezt a - törvénybe garanciális okokból beépített - fórumrendszert, bizonyítja, hogy e néhol valóban hosszadalmas eljárásra igenis szükség van, és éppen e huzavonának minősített eljárás nélkül következett volna be számos helyen a tulajdonosok széles körét érintő valódi érdeksérelem. A kárpótlási földalappal kapcsolatban Kávássy úr információja - mely szerint a szövetkezet a legjobb földeket eladta volna, és a maradék már nem kell senkinek - olyan súlyos vád, mely véleményem szerint csak adatokkal alátámasztva fogalmazható meg. A kárpótlási célú földkijelölést az 1991. év július 11. napján kihirdetett 1991. évi XXV., úgynevezett első kárpótlási törvény tette kötelezővé a szövetkezetek és állami gazdaságok számára. A törvény azt is meghatározta, hogy az érintett gazdálkodó szervezeteknek a törvény kihirdetésekor a tulajdonukban vagy használatukban álló olyan termőterületet kell kárpótlásra kijelölni, melyet a törvény mellékletében felsorolt jogszabályok alapján szereztek meg. A törvény egyértelmű: a kijelölési kötelezettség nem vonatkozott arra a földre, mely a megadott időpontban nem volt már a gazdálkodó szervezetek tulajdonában vagy használatában. Közismert azonban, hogy az állami és szövetkezeti földek eladása már a kárpótlási törvény kihirdetése előtt egy évvel - 1990 júniusa óta - szigorú ellenőrzés mellett történhetett. 1991. január 20-a - az átmeneti törvény hatálybalépése - óta pedig a szövetkezet csak azt teheti a földjével, amit a törvény szabályoz. A törvényeket természetesen ki lehet játszani. Ha a szövetkezet jogtalanul adott el földet, és ezzel törvénybe ütköző módon csökkentette a kárpótlási vagy akár a tagi földalapot, akkor ezt bizonyítani kell, és ezt követően a bíróság majd megfelelően fogja szankcionálni. Kávássy úr azt kéri, hogy ott, ahol megtörtént a földek kijelölése, a szövetkezet, a közgyűlés ne szóljon többé a dolgok menetébe. A képviselő úr megfeledkezik arról, hogy a vagyonnevesítéssel a szövetkezet vagyona a tagság és a kívülállók - volt tagok és örököseik - tulajdonába kerül. A közgyűlés - mint a tulajdonosok közössége - dönt a saját jövőjéről, mégpedig az átmeneti törvényben lépésről lépésre meghatározott módon. Kávássy úr törvényértelmezést kér abban a kérdésben, hogy a részarány- tulajdonosok miért nem intézhetik egymás között szabadon a részaránytulajdon- megosztást. A részaránytulajdon kiadása a termőfölddel kapcsolatos tulajdoni viszonyok rendezésének egyik legsúlyosabb kérdése. Korábbi jogszabályok szerint a részaránytulajdont a tulajdonos kérésére a szövetkezet vezetősége adta ki, pontosabban meghatározta, hogy a tulajdonosnak járó aranykorona értéknek megfelelő földterület melyik nagyüzemi táblából mérhető ki. A szövetkezeti átmeneti törvény ezt a szabályt hatályon kívül helyezte, és azt mondja, hogy a részarány-földtulajdonos kérésére az ingatlan- nyilvántartásban feltüntetett tulajdoni részarányoknak, aranykorona értékeknek megfelelő nagyságú és értékű földet kell kiadni. (15.30) A részarány-tulajdonosok kielégítése céljából elkülönített földalap a részarány-tulajdonosoké. Ha a részarány-tulajdonosok a közgyűléstől kérik a földkiadást és azt magukra nézve elfogadják, éppúgy nem csorbítja tulajdonosi jogaikat, mint ahogy azt is szabadon megtehetik, hogy egymás közt megegyeznek. A képviselő úr által hiányolt megoldást tehát ma semmilyen rendelkezés nem zárja ki. Azonban a kérdést mégis további módon szabályozni kívántuk, és ezért az Igazságügyi Minisztériummal közösen előterjesztett földtörvénytervezetben erre vonatkozóan újabb paragrafusokat szeretnénk hatályba léptetni. Ugyancsak ezt a célt szolgálta a minisztérium dr. Szabó Lajos képviselő úrral közösen kidolgozott földrendező bizottságokról szóló törvényjavaslata is. Kávássy úr rövid idézetet közöl egy téesz-kiadványból, mely szerint a kiváló tag üzletrészéhez kell kapcsolni a szövetkezet tartozásait. Én az átmeneti törvényt idézem, melynek 39. §-a azt mondja, hogy "A kezdeményezett szervezeti változások alapján - és a törvény a kiválást is ideérti - a szövetkezet közgyűlése kétharmados szótöbbséggel meghatározza, hogy a szövetkezet vagyontárgyai közül melyek kerülnek külön-külön, s melyek csoportonként a vagyonmegosztási eljárásra." Tisztában vagyunk mi is azzal, hogy az induló vállalkozások eszköz- és tőkeellátottsága alapvető fontosságú. Többek között e célt szolgálja a meghirdetett reorganizációs program, melyre a jövő évi költségvetési előirányzat 3 milliárd forintot irányoz elő. Ugyancsak az eszköz- és tőkeellátás javítását szolgálja a tervezett agrárfejlesztési alap létrehozása, mely többek között eszközvásárláshoz a felvett, éven túli hitelekhez kamattámogatást fog nyújtani. (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idő múlását.) Végezetül szeretném megjegyezni, hogy az Országgyűlés által elfogadott törvényekkel kapcsolatban a minisztériumi kollégák - jómagam is - több száz falufórumon, mezőgazdasági fórumon vettünk részt, és a jövőben is kívánjuk ezt a munkát folytatni, és az érintetteket tájékoztatni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)