Tarján Lászlóné (EKgP)
DR. TARJÁN LÁSZLÓNÉ környezetvédelmi, területfejlesztési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az interpelláló képviselőtársaim kérdése nagyon aktuális, ugyanis az üvegbetét-visszaváltás körül valóságos vihar alakult ki. Ugyanakkor a problémamegoldásban tárcánk kétségtelenül érdekelt, hiszen ez egybeesik a környezetvédelem érdekeivel. Sajnos a válaszadásra rendelkezésre álló időkeretben nincs mód, hogy a környezeti- és hulladékkoncepciót, hulladékpolitikánkat részletesen kifejtsem, csak a lényegre tudok szorítkozni. Köztudomású, hogy hazánkban kialakult anyag- és energiaigényes termelési struktúra nem felel meg a korszerű gyártástechnológiának, és még kevésbé a környezetvédelem követelményeinek. A Magyarországon keletkező hulladékok mennyisége nemzetközi összehasonlításban viszonylag magas, hasznosításuk aránya pedig rendkívül alacsony. A termelésben keletkező mintegy 100 millió tonna/év hulladéknak kevesebb, mint felét hasznosítják. Ennek 3-4%-a veszélyes hulladék. A hasznosítás hiánya miatt tehát növekszik a hulladék mennyisége, nő a lerakóhely iránti igény. Ugyanakkor a lerakóknak mintegy 60%-a nem felel meg a környezetvédelmi elvárásoknak. Szemléleti, gazdasági okok és a technikai feltételek hiánya következtében az elkülönített gyűjtés elterjesztésében nem következett be - sajnos - komoly előrelépés. És most a konkrét kérdésekre: Ami az üvegbetétrendszer megszüntetését illeti, már 1988-ban, az akkori Kereskedelmi Minisztérium raktározási és begyűjtési kapacitás hiányára hivatkozva megszüntette az úgynevezett díszes üvegek visszaváltási kötelezettségét. Ezzel számításaink szerint mintegy 10 ezer köbméterrel növekedett a kommunális hulladéklerakókra szállított hulladék mennyisége. Ez év szeptemberében, tehát a múlt hónapban egy rövid újságcikk adta hírül, hogy a konzerves üvegek betéti díja megszűnt. S mindez annak ellenére, hogy érvényben vannak az üvegek visszaváltási kötelezettségét tartalmazó rendeletek, így csak a legutóbbira hivatkoznék, a 6/1990-es, akkor még kereskedelmi minisztériumi rendelet az üzletek működéséről, amelynek a 15 paragrafusa kötelező teszi, hogy a betétdíjas árukat, illetve üvegeket, konzerves üvegeket forgalomba hozó kisker. üzletek kötelesek a nyitvatartási idő alatt az általuk forgalmazott betétdíjas göngyölegeket visszaváltani, függetlenül attól, hogy a fogyasztó azt hol vásárolta. Tehát a betétdíjas üvegek visszaváltásának kötelezettsége ma is él. Nem indokoltak azok a zavarok, amik a kereskedelemben ezzel kapcsolatban jelentkeznek. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy a betétdíjas göngyöleg kereskedelmi kategória, a hatályos jogszabályok előírásainak érvényesítése az ipari és kereskedelmi tárca kötelezettsége. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek lehetősége, és gondolom kötelessége is az ellenőrzés és az intézkedés, hogyha valamiféle akadályozás van a folyamatban. Itt jegyezném meg, hogy az üveg akkor válik hulladékká, ha a betétdíj jellege megszűnik. Ekkor kerül át tulajdonképpen a tárcánk hatáskörébe. Az üvegbetéttel összefüggő probléma megoldására - mert azért természetesen ebben felelősséget érzünk - összehívtuk az érdekelt minisztériumokat és valamennyi érdekelt szervezetet, hogy csak néhányat említsek: az Élelmiszer- feldolgozó Országos Szövetséget, az Országos Kereskedelmi Szövetséget, a Nagykőrösi Konzervgyárat, a Csomagolóanyagok Országos Szövetségének képviselőit és még folytathatnám. Az Ipari Minisztérium írásban nyilatkozott megkeresésünkre, hogy a hatályos rendelkezéssel ellentétes intézkedést nem kezdeményezett. (15.10) Az üzletek továbbra is kötelesek visszaváltani a betétdíjas üvegeket. Én még csak a Nagykőrösi Konzervgyár írásban adott véleményére hivatkoznék, nevezetesen arra, hogy a konzervipar beépítette áruiba a betétdíjat. Ezt azért is szeretném elmondani, mert személyesen is érdeklődtem több nagyobb üzletnél, nevezetesen a Skála Metrónál, ők is a Nagykőrösi Konzervgyárra hivatkoztak. Tehát én azt hiszem, hogy a probléma gyökere valahol itt van. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium tanulmányt készíttetett az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézettel. Ennek a határideje tudomásom szerint november 30-a. Ez a tanulmány lesz hivatott választ adni képviselő urak második kérdésére, nevezetesen arra, hogy milyen mértékben (Az elnök csenget.) növeli a hulladékmennyiséget az üveget kiváltó csomagolóanyag bevezetése. Igyekszem - elnök úr - befejezni. Tisztelt Ház! A fejlett ipari országokban eljutottak odáig, hogy büntetőszankciókat vezetnek be azokra a csomagolóanyagokra, amelyek a környezet terhelését növelik, és a gyártó nem gondoskodik az összegyűjtéséről, visszaforgatásáról. A Tetrapack csomagolóanyag és az ehhez hasonló élelmiszer-ipari csomagolóanyagok Európában már igen elterjedtek. Élelmiszer-higiénai követelményeik magas színvonalúak. Igaz azonban, hogy ártalmatlanításuk még nem megoldott külföldön sem. Ugyancsak aggasztónak tartjuk a mind jobban terjedő 2 literes, úgynevezett pack-palackok térhódítását is. Be kell fejeznem, én még csak arra szeretnék hivatkozni, hogy az elkészült új környezetvédelmi törvénytervezetünk elvként - általános elvként - fogalmazza meg a környezethasználók felelősségét. Mindez megfogalmazásra kerül a törvénytervezetben, ami a hulladékgazdálkodásra vonatkozik. Sajnos, ennyit tudtam elmondani. Köszönöm a figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását. (Szórványos taps.)