Balsai István (MDF)
DR. BALSAI ISTVÁN igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Remélem, nem vette el a kormánypárti képviselők kedvét a Kormány javaslatának támogatásától Hack Péter képviselő úr 20 perces hozzászólása. Én ebben biztos vagyok, hogy erre nem kerül sor. Az az igazság, hogy nemigen szokás megköszönni egy olyan támogatást - de most azért mégis megteszem -, amely húsz percen keresztül azt taglalja, hogy mennyi mindent nem tett meg ez a kormányzat és ez a Parlament a bírák érdekében. Én még egyszer mondom: nagyon sokat tett, és - nem feltartva más ügyek elől az önök munkakedvét és az időt - néhány megállapítással részben vitatkozva, részben kiegészítve, szeretnék néhány dolgot az önök tudomására hozni. A számok az ügyekkel kapcsolatban természetesen nyilván hitelt érdemlőek, azonban a számok mögött a következőket kell látni: Magyarországon ma pontosan annyi bíró működik, mint Spanyolországban. Kérem, tessenek szíves lenni összehasonlítani a térképre nézve az ország lakosságát, nagyságát és jogállami fejlettségét. Azt hiszem, hogy a bírók létszámának és infrastruktúrájának a korlátlan bővítése mindenféle államrezonnal szemben állna. Kétségtelen tény, hogy 186 büntetőügy, a PKKB-n előfordul, az is kétségtelen, hogy Monoron 250 ügyet kell egy-egy bírónak elbírálni. Sajnos, előfordul. A bírák összességének üggyel való ellátottsága azonban nem olyan - még egyszer mondom -, hogy a helyzet drámai lenne; nem olyan, hogy akár a kormányzat, akár a tisztelt Parlament, bárki itt önök közül lelkiismeret-furdalást kellene hogy érezzen amiatt, hogy összeomlik, az összeomlás szélén áll, vagy valami másodlagos, "földalatti" igazságszolgáltatás alakul ki. Mostanában rendkívül divatos ez a téma: ma már harmadszor vagy negyedszer térünk erre vissza. Nincs itt az ideje ennek a vészharangnak, úgyhogy szeretném a számok mögött a tényleges tartalmat érzékeltetni. Való igaz, hogy a nők aránya a képviselő úr által említett létszámban a bírói karban jellemző - mint ahogy ez más országokban is így van, mint ahogy az orvosok és a pedagógusok között is így van hazánkban és mindenütt, szerte Európában, és, mondjuk, a taxisofőrök között az arány lényegesen rosszabb a nők szempontjából. Azt hiszem, hogy az a 28-30 éves orvosnő, aki operál a műtőben, pontosan ugyanolyan fontos és megbecsült és szakszerű munkát kell, hogy végezzen, mint a hasonló korú hölgybíró vagy -ügyész, aki vádat emel vagy ítéletet mond. Kérem, lehet, hogy a gyerekszobából mennek munkába a bírónők, de hozzá kell tennem, hogy magas szintű fogalmazói képzést követően, pályázati rendszer alapján kerülnek a fogalmazói karba jelenleg - hála istennek -, pályázati úton kerülnek utána bírói titkári munkakörbe, majd ismét pályázati úton, szakmai indokok alapján elsősorban és nem nemhez való tartozás és életkori sajátosság alapján a bírói székbe. Örvendetes dolognak tartom azt, hogy egy megújult és fiatal bírói kar intézi a Magyar Köztársaság állampolgárainak ügyes-bajos, bíróság elé tartozó ügyeit. Az angolszász rendszertől eltérően, nálunk soha nem volt a jogtörténetben szokás az, hogy hosszas egyéb praxis után, azt felhagyva - bármilyen okból, a szakmai elismerés vagy éppen az anyagi elismerés okán - a bírósággal cseréljen fel egy jól menő ügyvédi praxist bárki, akár férfi, akár nő. Ez egy másik jogrendszer, amiről Hack Péter képviselő úr beszélt, és a világon mindenütt - szeretném elmondani önöknek: mindenütt - sokkal magasabb a szabad pályán működő jogászok - egyébként bizonytalan és rengeteg tényezőtől függő - fizetése vagy jövedelme, vagy honoráriuma, vagy nem is tudom: bevétele, mint egy közszolgálatban, állami szolgálatban álló bírói vagy ügyészi, vagy tisztviselői fizetés. Úgyhogy a hatszoros-nyolcszoros szorzószám úgy nagyjából megfelel a működő piacgazdaságokban az azonos korú, képzettségű, kvalitású jogászok fizetése, illetve jövedelme között, attól függően, hogy valaki egy bankmenedzser vagy ügyvédi iroda tulajdonosa, ne adj+isten, vagy bírói kezdő, vagy nem sok gyakorlatot felmutató bíró. Még egyszer: nagyon örülök önmagában a támogatásnak, de az ilyen módon becsomagolt kormányzatijavaslat-támogatásnak őszintén szólva, úgy összességében, azt hiszem, nem kell örülnünk. Vastagh Pál képviselő úr megpróbálta a lehetetlent - ítéljék meg önök, hogy ez sikerült-e -, megpróbálta megindokolni, hogy annak ellenére, hogy kevesebbet kér megállapítani a bírák fizetéseként, ő mégis támogatja a bírákat. Kérem, ítéljék meg az ilyenfajta módosító indítványok tartalmi igazságát és a mögötte álló szándékokat. Még egyszer szeretném hangsúlyozni: tisztelt támogatásukat a Kormány nevében kérem, és bízom abban, hogy minden csúsztatás, minden nem létező és megalapozatlan kijelentés - például olyanok, mint a Vastagh Pál képviselő úr által említett, hogy feszült a viszony az igazságügy-miniszter és a bírói kar között, aminek nyoma sincsen. Tisztelt Parlament! Én erről - ha szíveskednek erre majd egyszer időt engedni - be fogok számolni. Vastagh Pál, úgy látszik, másképp látja - az ő joga. Én szeretném önöket megnyugtatni, hogy erről szó sincs, és köszönöm a szíves figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)