Szűrös Mátyás (MSZP)
ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a munkát. Emlékeztetem képviselőtársaimat arra, hogy a szünet előtt megkezdtük az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Az előterjesztést 6794-es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter úr elmondta expozéjának egy részét, tekintettel a Kossuth Lajos téren lezajlott koszorúzásra, ez félbeszakadt. Ezért ismételten megadom a szót dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter úrnak, kérem folytassa expozéját. Dr. KUPA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm Elnök úr.Tisztelt Ház! A benyújtott költségvetés a kétkulcsos általánosforgalmiadó-rendszer bevezetéséből adódó lakossági többletkiadások ellensúlyozására, kompenzálására körülbelül 30 milliárd forint előirányzatot tartalmaz a következők szerint. A lakásépítésre jutó mintegy 11 milliárd forint összegű ÁFA-többletbevételt a költségvetésről szóló törvényjavaslat szerint 10 milliárd forint összegű pótlólagos lakáscélú támogatás ellensúlyozza. A 11 milliárd forintos többletbevétel egyébként nem feltétlenül ennyi lesz, valószínűleg kevesebb, mert tömegesen kezdtek el lakást építeni - tömegesen, magyar viszonyok között - annak a hírére, hogy megszűnik a lakás-ÁFA-kompenzáció. A 10 milliárd forint támogatás figyelembe veszi, hogy a törvényjavaslat szerint a már ténylegesen megindított lakásépítéseknél a jelenlegi visszatérítés érvényben marad. Ugyanez a helyzet a közműberuházásoknál is. Tehát ami folyamatban van, megkezdődött, ÁFA-visszaigénylés van rajta, az a befejezéséig élvezi azt a visszatérítéses rendszert, ami ma működik. A 10 milliárd forint támogatásból 7 milliárd forintot tesz ki a gyerekszám szerinti lakásépítési szociálpolitikai támogatás, amelyik egy gyermeknél a mai 50 ezer forintról az ötszörösére, tehát 250 000 forintra emelkedik. Két meglévő vagy vállalt gyermeknél a mai 200 000 forintról 600 000 forintra, három gyermeknél pedig a mai 600 000 forintról - megduplázva - 1 200 000 forintra emelkedne. 3 milliárd forintot a lakáscélú szociálpolitikai önkormányzati támogatások emelése tesz ki, amelyeket az önkormányzatok - rászorultság stb.- alapján adnak a rászorultaknak. Szeretném hangsúlyozni, hogy a másodlagos ingatlanforgalomban, tehát a nem új lakások esetében ÁFA-mentesség érvényesül. A használt lakásokat és azok eladását - tehát minden reggeli rádióreklám ellenére - nem terheli ÁFA. Tehát az egy hamis beállítás, hogy emiatt az általános lakásárszínvonal meg fog emelkedni, hiszen töredékrész az a lakás, ahol belép az új ÁFA-rendszer, a meglévőknél pedig a keresleti-kínálati viszonyok befolyásolják alapvetően azt, hogy milyen árat lehet elérni, és a másodlagos ingatlanforgalomban nincs ÁFA- felszámítás, sem a vevőt, sem az eladót nem terheli ez, nincs. A lakáscélú támogatásokon túlmenően a rászorulók megélhetési, anyagi gondjainak enyhítését mintegy 20 milliárd forint szolgálja. Ez azonban nem azonos, illetve ennek a felosztása az elmúlt évtizedekben megszokott normatív alanyi jogú kompenzációval. A korábbi gyakorlat átalakítását nemcsak a szűkös források, hanem a megváltozott társadalmi-gazdasági körülmények is indokolják. Egy jövedelmileg polarizálódott társadalomban - s a mai magyar társadalom is ilyen - nincs szükség a központilag elhatározott árváltozásoknak a lakosság körében történő általános kompenzálásra, az ellentételezést a rászorulókra kell koncentrálni. Magyarul: aki nem szorul rá, azt nem kell kompenzálni. Ezt a célt - tehát a rászorulók kompenzálását - szolgálják a szociális törvényben bevezetni javasolt új típusú ellátások is: a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, amely 2,85 milliárd forintot tesz ki, a lakásfenntartási támogatás, amely a differenciált szociális normatíva részeként azokat az állampolgárokat illetné meg, akiknél a lakásfenntartás költségei meghaladják az összjövedelem 35%-át, s az egy főre jutó havi jövedelem nem nagyobb, mint a mindenkori öregségi nyugdíjminimum - ami ma 6000 forint - kétszerese, tehát az egy főre jutó 12 000 forintos havi jövedelműeknél - ahol a lakásfenntartás 35%-ot tesz ki - ott lehet támogatást kapni az önkormányzattól. Költségvetési előirányzata 3 milliárd forint. Gyermeknevelési támogatás, amely a három- és többgyermekes családok meghatározott körében biztosít a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegével - tehát ma 6000 forinttal - megegyező mértékű ellátást. E célra 3,2 milliárd forintot irányoztunk elő. (17.30) Miután a rászorultság megítélésére nyilvánvalóan leginkább a család vagy az állampolgár saját lakókörnyezete lehet alkalmas, természetszerű, hogy növekszik a települési önkormányzatok szerepe, felelőssége és pénzforrása is. Az önkormányzatok támogatásának 1993. évre tervezett növekménye összességében 41 milliárd forint, a növekedésből 11,7 milliárd forintot tesz ki az úgynevezett szociális normatíva növekedése, ami figyelembe veszi az adott település lakosainak korösszetételét, a munkanélküliek létszámát, a személyi jövedelemadót fizetők arányát is. Ez tavaly - mármint idén - 16 milliárd forint volt, és 27,7 milliárdot tervezünk +93-ban. A fentieken túl felmerült az az igény, amint azt a költségvetési expozémban is elmondtam, hogy a legrászorultabb rétegek, kisnyugdíjasok, gyerekesek további kompenzációban részesüljenek. Így átcsoportosítással, a költségvetésen belüli átcsoportosítással - anélkül, hogy a költségvetés hiányát növelnénk - kellene forrást teremteni az előirányzott nyugdíjemelésen felül a legalacsonyabb nyugdíjasok mintegy 4-5 milliárd forint kihatású költségvetési kompenzációjára. A gyerekes családoknál legjobb megoldásnak változatlanul a gyermekkedvezmény növelése látszik a személyi jövedelemadóban. Erre is körülbelül 3-4 milliárd forintot kellene megtakarítani bizonyos kiadásoknál és át kéne csoportosítani a gyerekesek számára. Tisztelt Országgyűlés! Röviden áttérnék a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslatra, amely az adóztatás és támogatás szabályozásában egyetlen lényegesebb módosítást tartalmaz. Ez a személyszállítási szolgáltatásoknál az általános forgalmi adóval összhangban arról rendelkezik, hogy az ÁFA nem része a fogyasztói árkiegészítés alapjának. Jelentősebb változásnak minősíthetők a törvényjavaslat l. számú mellékletben szereplő adótétel és adókulcs módosításai. A Kormány elsősorban az adóbevételek értékvesztésének megelőzése céljából az égetett szeszes italoknál, a sörnél és a dohányáruknál 15%-os adószintnövelést javasol. Az üzemanyagoknál az inflációtól lényegesen elmaradó 10%-os adószintnövekedést terjesztettünk elő. Ezek együttesen az állami költségvetésnek mintegy 19 milliárd forintos bevételi többletet biztosíthatnak. Mindezzel együtt azonban az 1993. évi fogyasztási adóbevétel az ez évben várhatóhoz képest mintegy 6 milliárd forinttal csökken. Ez abból adódik, hogy az előirányzatok szerint a motorbenzinnél a 0%-ot felváltó 25%-os ÁFA-kulcs a fogyasztási adó terhére érvényesül, tehát áron belüli átcsoportosítással történik itt az ÁFA bevezetése, és önmagában a 25%-os ÁFA a benzinek árát, a motorbenzin árát nem emeli, mert a fogyasztási adó annyival csökken, amennyivel az ÁFA nő. A gázolaj és a tüzelőolaj esetében a normál, tehát a 25%-os ÁFA-kulcs plusztételként áron felül kerülne felszámításra. Azonban az adóalanyok döntő többsége - a személygépkocsit üzemeltetők kivételével - az ÁFA-t visszaigényelheti, tehát a dízelüzemű felhasználók, például a MÁV vagy egyéb cégek. A mezőgazdaság külön preferenciában is részesül. A költségvetési törvényjavaslat szerint ugyanis a teljes mezőgazdasági tevékenységhez felhasznált gázolaj után - ahogy ezt tavaly a Kisgazdapárt javasolta - az agrárpiaci intervenciós támogatás keretében a fogyasztási adók mintegy egynegyedét költségtérítésként visszakaphatják, amely a gázolaj-felhasználás mértékétől függően ágazatonként ennél nagyobb mértékű is lehet. Tisztelt Ház! A személygépkocsiknál a javaslat szerint a jelenlegi, csak a katalizátor nélküli autók után fizetendő tételes adó kulcsos adóra változik, és valamennyi személygépkocsi fogyasztásiadó-kötelessé válik. Ez a javaslat nem új keletű, már egy évvel korábban is szerepelt a tervezett intézkedések között. A tételes adó ugyanis nem tölti be eredeti szerepét. Irreális és igazságtalan, hogy több millió forintos kocsik után, mert azok már katalizátorosak, a vevők ne fizessenek fogyasztási adót. Ezért a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve az a javaslatunk, hogy a katalizátoros személygépkocsik fogyasztási adója 4, illetve 6%, a nem katalizátorosoké pedig 12% legyen. Indokolt vizsgálni emellett - különösen a nagy értékű személygépkocsik esetén - csak a rend kedvéért mondom el, hogy Budapesten több Mercedes-600 fut, mint Bécsben, magánkézben; ez jó jel persze, csak ebből az állam sok pénzt nem lát - mint vagyontárgy után külön adó is kivetésre kerüljön. A tételes adó kulcsos adóvá történő átalakításával a költségvetésnek körülbelül 700 millió forintos bevételi többlete lesz. A törvényjavaslat a pörkölt kávét illetően 10%-pontos adókulcs-csökkenést tartalmaz. Ezt az intézkedést a kávépiacon tapasztalható, az illegális forgalmat erősítő árfeszültség oldása indokolja. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Rátérnék a helyi adókról szóló törvény módosításának javaslatára. A helyi adókról szóló törvényt csaknem két évvel ezelőtt alkotta meg az Országgyűlés. A törvény alapvetően beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Közvetlen kapcsolatot teremt a települési szolgáltatások, valamint azok igénybe vevői között, de önkormányzati nézőpontból talán legfőbb érdeme, hogy az önként vállalt helyi jellegű feladatok megvalósításához nyújt pótlólagos forrást. A helyi adókról szóló törvény módosítási javaslat a működés másfél éves tapasztalatán alapul. Figyelembe veszi az önkormányzati kezdeményezéseket, a jogharmonizációs igényeket, valamint a költségvetési gazdálkodás követelményeit. (17.40) A javasolt változtatások az alkalmazhatósági feltételek javítását, az adóalanyok fokozottabb védelmét, az önkormányzatok mozgásterét indokolatlanul korlátozó szabályok feloldását és a helyi adók gazdasági súlyának növelését szolgálják. Példaként említem az iparűzési adót, aminek erősítésével fontos eszközt kapnak az önkormányzatok, de a korábban kifogásolt halmozódások kiküszöbölésével a vállalkozók is kedvezőbb helyzetbe jutnak. Ugyanígy kettős hatással jár a telekadó módosítása, hisz az önkormányzatok kiterjeszthetik az adózást a belterületi földek egészére, ugyanakkor a mezőgazdasági célú földek esetében az adó felső értékét a mezőgazdasági vállalkozások védelme érdekében 10 forint/négyzetméter összegben javasoljuk maximálni. Önkormányzati kezdeményezésre szélesítjük az idegenforgalmi adó kivetésének alapját, viszont megtartjuk azt a rendszert, hogy az adóforintokhoz a költségvetés is ad kiegészítő támogatást. Fontos változás, hogy a kedvezmények és mentességek szabályozásának, valamint elbírálásának jogát a helyi sajátosságok érvényesítése érdekében a korábbinál szélesebb körben engedjük át az önkormányzatoknak. Úgy gondolom, azzal is az önkormányzatoknak segítünk, hogy a törvényjavaslat szabályozza az adóelőleg fizetésének rendjét, s így a mainál folyamatosabban képződő forrásokhoz juttatja a helyi közösségeket. A javaslat nem bővíti az önkormányzatok által bevezethető adónemeket, megtartja, sőt némileg erősíti a törvény keretjellegét. Így továbbra is helyi döntés és felelősség kérdése marad a helyi adózás bevezetése vagy e lehetőségről való lemondás, az adónemek kiválasztása és a mértékek meghatározása, a mentességek és kedvezmények feltételeinek részletes szabályozása. Tisztelt Ház! A javaslatok elfogadásával növekszik a helyi adók gazdasági jelentősége, s ezzel erősödik az önkormányzatok önálló pénzügyi gazdálkodásának biztonsága. Az 1993. évi költségvetési javaslat szerint a helyi adókból körülbelül 22 milliárd forint önkormányzati bevétellel lehet számolni. Összehasonlításként megemlítem, hogy ez évben 15 milliárd forint körüli bevétellel számolnak az önkormányzatok, s 1991-ben a régi tanácsi adók és az új helyi adók együtteseként 10 milliárd forint adóbevétel realizálódott. A most kezdeményezett változtatások a vállalkozóknak nem jelentenek számottevő költségnövekedést. Igaz, hogy a javaslat szerint 3 ezrelékről 8 ezrelékre emelkedik az iparűzési adó mértéke, de ezzel együtt figyelembe kell venni, hogy az eladott áruk beszerzési értékének és az alvállalkozói teljesítések értékének levonhatóságával nagymértékben csökken az adó alapja is. A lakosságot terhelő helyi adók - a helyi önkormányzatok döntésétől függően - differenciáltan módosulnak. Számításaink szerint a helyi adók egy állampolgárt érintő terhe éves szinten várhatóan 700-800 forint között fog alakulni; ez évben 450-550 forint közötti érték volt. Szeretném hangsúlyozni - mert nagyon sok demagógia van a vállalkozókkal szemben -, hogy a helyi adók legfőbb teherviselői nem az állampolgárok, hanem elsősorban az iparűzési adó révén a vállalkozók. A 15 milliárd forint idei adóbevételből - helyi adóbevételből - körülbelül 10 milliárd forintot fizetnek be a vállalkozók és 5 milliárd forintot az állampolgárok. Mindezeket előrebocsátva kérem képviselőtársaimtól, hogy a helyi adózásról szóló törvényjavaslatot szíveskedjenek megvitatni és elfogadni. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Végezetül az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény jelenlegi módosítási javaslatáról - a benyújtott törvényjavaslat terjedelméhez igazodva - igen röviden szeretnék szólni. A törvény előző évi módosítása az adóztatás feltételeinek javítását, az adóhatóság információinak bővítését, az eredményesebb ellenőrzést segítette elő. A költségvetés bevételeinek alakulása miatt kényszerűségből már ez évben is módosult a törvény. Az önök előtt fekvő módosítási javaslatok többsége az egyes adótörvények, illetőleg más, a gazdaságot befolyásoló szabályozás és e törvény összhangjának megteremtését szolgálják. Módosulnak a szabályok azért is, hogy a törvény egyértelműbbé váljon, illetőleg felesleges kötelezettségtől kímélje az adózókat és az adóhatóságot is. A felesleges kötelezettségek megszüntetése közül szeretném kiemelni a magánszemélyek adóbevallási kötelezettségét enyhítő rendelkezést, amelyet már az 1992-es évről benyújtott adóbevallások esetén is szeretnénk alkalmazni. Ennek révén mentesülnek az adóbevallás alól például azok, akik az adóév során a 0-kulcsos sávot meg nem haladó összegű és költségekkel nem csökkenthető bevételt szereztek. Rendezi a módosítás az ellenőrzés általános szabályaitól némiképp eltérő ellenőrzési eszközök - mint a próbavásárlás, helyszíni raktárkészlet - ellenőrzése során az adóhatóság eljárását. Az adóeljárás szabályainak módosításán túl továbbra sem mondtunk le arról, hogy az adóhatóság fellépését és ellenőrzését - akár más szakterületek jogszabályainak módosításával is - eredményesebbé tegyük. Ennek lehetőségeit - például a büntetőeljárás területén - változatlanul keressük. Tisztelt Országgyűlés! Az előzőekben említett kisebb súlyú változások mellett jelentőségénél fogva kiemelendő a bevallás rendjében javasolt módosítás. Az adóbevallási kötelezettség gyakoriságát a törvény az adózók adófizetésében megjelenő nagyságrendhez igazítja. Ma csak azok az adózók adnak havonta adóbevallást, akiknek egyes adóik az 5 millió forintot meghaladták. Mindenki más egy évben csak egyszer, az adóévet követően tesz bevallást. Minthogy a gazdaság szereplőinek szervezeti átalakulása a kis- és középvállalkozások egyébként örvendetes térnyerése irányába halad, az adózók többségének adókötelezettségét csak az adóévet követően ismerheti meg az adóhivatal. Ez nyilvánvalóan nehezíti az adók folyamatos beszedését. A mai szabályokon tehát változtatni kell. A javaslat a korábbi években megkezdett úton továbbhaladva szélesebb körre terjeszti ki a havi bevallási kötelezettséget, mert az értékhatárt 3 millió forintra szállítja le, az 1 millió forintot meghaladó értékhatárt elérőknél pedig bevezeti a negyedéves bevallást. E szabályokkal szemben nyilvánvaló a felvetés, hogy ez növeli az adózók és az adóhatóság terhét is. Ezt nem vitatva úgy vélem, a lépés nem kerülhető el, mert egyébként a költségvetés bevételei a ténylegesen realizált adóalapok után nem szedhetők be. A magyar adómorál közismert; rendkívül könnyű átalakulni, egyik szervezeti formából átmenni a másikba. Van olyan adóvizsgálatunk, ahol a 111. fokozatnál tartunk, mert mindig átalakultak, a kötelezettségeket otthagyták, az új céget 1 millió forinttal megalapították, és ezzel csődbe vittek három magyar bankot. Hát ezt meg kell akadályozni, ez többek között ezt szolgálja. Tisztelt Országgyűlés! Az előadottak alapján kérem, hogy a beterjesztett törvényjavaslatokat vitassák meg és fogadják el. Befejezésül azt szeretném mondani, hogy nyilvánvalóan heves és nagy vita lesz a kétkulcsos áfa bevezetésén és a kompenzációs rendszeren. Én úgy gondolom, hogy a költségvetés bevételeit stabilizálni kell, a pozitív kulcsok alkalmazása - tehát a 8 és 25 - a jövő útja. A jövő útja abból a szempontból is, hogy jövőre is kell költségvetést csinálni, nemcsak az idén, és elég nehéz instabil jövedelemadózás, privatizálandó és privatizáló gazdaság keretében, ahol a társasági adók praktikusan eltűnnek, költségvetést tervezni. (17.50) Minden kompenzációs javaslatra készen állunk - a demagógokra nem -, olyan kompenzációs javaslatokra, amelyek nem növelik a költségvetés tervezett hiányát. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)