Gergátz Elemér
DR. GERGÁTZ ELEMÉR földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt köszönöm képviselő úr kérdését. Hozzám intézett kérdésében veszélyhelyzetként jellemzi azt az állapotot, hgy véleménye szerint az őszi mezőgazdasági munkák időszakában megműveletlenül maradhat a kárpótlásra szánt földterületek akár fele is. Teljesen egyetértek a képviselő úrral abban, hogy ilyen veszély valóban fennállt, s ha a továbbiakban a megtett intézkedésekről múlt időben szólok, ezt nem azért teszem, mert időközben gyakorlatilag a kárpótlásra kijelölt földeket is megművelték - már amelyeket újra kellett művelni az ősszel -, tehetem viszont azért, mert a Földművelésügyi Minisztérium idejében felismerte ezt a veszélyhelyzetet és már júliusban élére állt azoknak a képviselői kezdeményezéseknek, amelyeknek eredményeként az Országgyűlés elfogadta a kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló 1992. évi XL. törvényt. A törvény július közepén lépett hatályba, és lehetővé tette egyrészt a kárpótlási kérelmek soron kívüli elbírálását azoknál az igényjogosultaknál, akik termőföldet kívántak kárpótlási jegyeikkel szerezni, másrészt az is érdeme a törvénynek, hogy idejében intézkedett egy helyi földrendező bizottság megalakításáról, amelynek többek között feladata a kárpótlási földalapba kijelölt földeken a mezőgazdasági termelés folyamatosságának a fenntartása is. (14.40) A törvénynek az idevonatkozó szabályai világosak, és még csak magyarázatra se szorulnak. A gazdálkodó szervezet - tsz, állami gazdaság - október 3l-éig köteles volt bejelenteni a bizottságnak, ha a kárpótlási földalapba kijelölt földjét nem tudta vagy nem kívánta megművelni. Ezekre a földekre a bizottság ideiglenes használót jelölhet ki, akivel a gazdálkodó szervezet a termőföld megművelésére szerződést köt. Ilyen ideiglenes fölhasználó bárki lehet, aki vállalja, hogy a földet megműveli. Ha a föld ideiglenes használatára a kárpótlásra jogosult személy vállalkozik, a föld használata számára ingyenes. Élni kell tehát a törvény adta lehetőséggel, és nem arra várni, hogy világosan megfogalmazott lehetőségeket valaki még jobban megmagyarázzon. Az ideiglenes használatra kijelölt föld birtokbavétele nem igényel szakszerű földmérési munkát. A földmérői kapacitás esetleges szűkössége tehát a föld megműveletlenül hagyásáért nem okolható. Ugyanúgy nem lehet akadálya a föld megművelésének az sem, hogy az úgynevezett mezei leltárnak megfelelő összeget meg kell fizetni. Ideiglenes használatba ugyanis az a föld adható, amelyen az új gazdasági évet előkészítő munkálatokat - szántás, talajerő-visszapótlás, vetés stb. - nem végezték el. Az elmondottakkal szerettem volna érzékeltetni, hogy képviselő úr által jelzett veszélyhelyzetet felismerve, idejekorán lehetővé vált a kárpótlási földalapok megművelését elősegítő jogi eszközök megteremtése. A megművelés útjában álló esetleges akadályok elhárítása mellett természetesen kiemelkedő jelentősége van a pénzügyi háttér biztosításának is. Ezzel összefüggésben megemlítem, hogy a mezőgazdasági termelésben kialakult kritikus jövedelmezőségi, likviditási helyzet, az ország egész területét sújtó rendkívüli mértékű aszálykár és az átalakulási folyamat, s a kárpótlás elhúzódásával együtt járó gazdasági bizonytalanság miatt a Földművelésügyi Minisztérium többirányú állami beavatkozást is kezdeményezett. Az intézkedések a +93. évi mezőgazdasági termelés megalapozására irányultak, és szektorsemlegesen a magántermelőtől a mezőgazdasági üzemekig bárki igénybe veheti. A részletes szabályokat a többször módosított 40/1992. III. hó 4-ei kormányrendelet tartalmazza. A költségvetés helyzetére tekintettel a szűkös források a jövő évi termelés érdekében elvégzendő talajművelést, és mindenekelőtt az őszi kalászos gabonák - tehát a búza, rozs, őszi árpa - megfelelő időben, kívánt minőségben és mennyiségben való elvetését segítették elő. Most az intézkedéseket négy csoportba lehetne osztani. Az első csoport: a jövő évi termelés megalapozása érdekében mezőgazdasági termelők részére a Kormány a termelés anyagköltségének finanszírozását szolgáló hitelekhez kamattámogatást és állami garanciavállalást biztosít. Nem ismertetem részletesen, már csak azért sem, mert ezeket a szempontokat az e szempontból leglényegesebbnek tartott réteg, a termelők ismerték és alkalmazták is. (Az elnök csenget.) Befejezem, elnök úr. Ugyancsak a másik csoport az őszi kalászosoknak az állami támogatása - e vetéseknek az 1500 forintos támogatásáról van szó -, kihasználták a termelők. A fentieken kívül a minisztérium vezetése felkérte az integrátorokat és a termelési rendszereket, hogy lehetőségeiket felhasználva segítsék elő a fenti intézkedések hatékonyságát és eredményességét. Az intézkedések a visszajelzések szerint eredményesnek bizonyultak, és ezúton is megköszönöm ezért a termelőknek hozzáállásukat és munkájukat, önöknek pedig figyelmét. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps.)