Zsupos Lajos (MDF)
ZSUPOS LAJOS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A közös piaci csatlakozás előjátékaként megkötött európai megállapodás megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot a mezőgazdasági bizottság november 4-i ülésén megtárgyalta. A korábban elhangzott véleményekből elég széleskörűen elemezték ezt, és én a magam részéről azt kívánom elmondani, ami a mezőgazdaságot érinti, szorosabban ezzel az összefüggéssel kapcsolatosan. A bizottságban lezajlott vitával kapcsolatban elsősorban azt kell összefoglalóan megállapítani, hogy egységes volt a bizottság álláspontja arra nézvést, hogy szükségesnek véli e lépés megtételét, mert Magyarországnak nagyságánál, földrajzi elhelyezkedésénél fogva egyaránt érdeke az, hogy egy olyan gazdasági, kulturális egységbe tartozzon bele, mely a kölcsönös előnyök elvére épül. A másik kérdéscsoport lényegében arra irányult, hogy az ilyen irányú társulásra van-e szükségünk. Közelebbről: az itt vállalt kötelességek és kapott jogok milyen hatással lesznek a jövőben ránk nézve? E kérdések eldöntésére akkor lehet vállalkozni, ha közelebbről megvizsgáljuk, mit jelent a magyar gazdaság, benne a mezőgazdaság részére a társult tagság. Felvetődött az a kérdés is, hogy mit fizetünk, illetve milyen árat követelnek tőlünk a csatlakozás fejében. További kérdés volt, hogy vajon milyen hatással lesz az integrált európai piac a fejlődésében éppen megindult magyar gazdaságra nézve. Milyen következmények várhatók, ha minőségileg gyengén feldolgozott és rosszul csomagolt exporttermékeink nem találnak piacot, illetve vevőt? (17.10) Előállhat-e, hogy a belföldi forgalomban viszont a nyugati ipar termékei a hazai piacról is kiszorítják a magyar termékeket? A válaszok során elhangzott, hogy a megállapodás tartalmaz bizonyos megkötéseket, melyek védelmet jelentenek a hazai termelőknek. Ettől függetlenül azt tudni kell, hogy olyan szerződést senki nem köt, melyben rá nézve egyoldalúan hátrányos feltételek vannak rögzítve. Így valós az az állítás, hogy a nyugati piac igényesebb, de emiatt nem kell elkerülni, sőt termékeink minőségét és csomagolását kell megjavítani s ezáltal versenyképessé tenni. Ez az orientáció különösen vonatkozik a magyar mezőgazdaságra, hisz köztudottan mind a mai napig a mezőgazdasági termelésünkre a nyersanyagtermelés a jellemző. Csak így lenne elérhető, hogy termékeink biztos és jól fizető piacon értékesüljenek. Természetesen ezeket a változtatásokat lassan lehet megvalósítani, és a megvalósításhoz idő szükséges. Ezért 1995-ig terjedően a társult tagság révén jelentős vámkedvezményeket élvezünk, mely már napjainkban is érvényben van, hisz a mezőgazdasági kivitel 75%-a már vámmentesen jut a nyugati fogyasztóhoz. A jövőre nézve pedig a vámlebontás - mint ahogy itt az expozéban is elhangzott, és mások is említették - aszimmetrikus lesz, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy Magyarország 1995-ig 10%-kal építi le a vámjait, ugyanakkor az Európai Közösség kötelezettséget vállal arra, hogy évente 20%-kal csökkentse a saját vámjait. Hasonló kedvezményeket kaptunk mezőgazdasági vonatkozásban a kvóták területén is. Az exportra engedélyezett mennyiségeknek csupán egy töredékét teszi ki az importkvóta, ami gyakran még a 10%-ot sem éri el. Ugyanezen a területen belül a behozott termékek köre zömében déligyümölcs, mely nem rontja a hazai termelők piaci pozícióit, és ezáltal elkerüli azt, hogy a hazai túltermelési válság és a hazai piac beszűkülése bekövetkezhessen. Természetesen kisebb mennyiségben egyéb feldolgozott termékek is bekerülhetnek. Köztudott - ami a Parlamentben is többször szóba került már - a tejfeldolgozott termékeink. Erről azonban el kell mondani azt, hogy a hazai termelésnek egy százalékát sem teszi ki, és gyakorlatilag a piac szempontjából nincs jelentősége mennyiségi vonatkozásban. További bennünket segítő intézkedés, hogy a mezőgazdasági termékek körére nem mondták ki a standstill megállapodás érvényességét, ami számunkra azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termékek vonatkozásában nem kellett befagyasztani a magyar vámokat, és így indokolt esetben a magyar mezőgazdaságnak, illetve a kereskedelemnek joga van hozzá, hogy vámot emeljen még az idén is. További kérdéscsoport volt, hogy milyen várható változások lesznek a Közös Piac politikájában, közelebbről az agrárpolitikában. Minthogy a változások nyilvánvalóan a közeljövőben minket is közelebbről fognak érinteni, ez különösen érdekes kérdés volt. Az előterjesztő szerint ma a Közös Piac vonatkozásában az az elképzelés körvonalazódik egyre inkább, hogy a korábbi termékszubvenció helyett a termelői szubvenciót fogják megvalósítani. Ez gyakorlatilag azért kedvező, mert a piaci feszültségeket oldja, és Magyarország szempontjából jobb pozíciókat biztosíthat. Összefoglalva az elmondottakat: a társulásból következő előnyök jóval meghaladják a hátrányokat, és Magyarországnak az egyetlen utat ez a megoldás jelentheti ahhoz, hogy szuverenitását és függetlenségét megvédje. Igaz ez még akkor is, ha tudjuk, hogy a szerződés következtében bizonyos mértékű gazdasági korlátozást is fel kell vállalni. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kérem, az elmondottak alapján fontolják meg a szerződés ratifikálását és támogassák azt. Köszönöm. (Taps.)