Böröcz István (EKgP)

1992. november 15.

DR. BÖRÖCZ ISTVÁN, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Politikai és gazdasági céljaink sokszor emlegetett fontos eleme az európai kapcsolódások elszakított szálainak összekötése és egyre erősebb kötelékké fonása. Sokszor és számos összefüggésben hivatkoztunk erre a törekvésünkre az elmúlt két és fél év során, és most örömmel állapíthatjuk meg, hogy kézzelfogható eredményt értünk el ebben a folyamatban. Nagyon fontos közbenső állomáshoz érkeztünk, ahonnan már reményeink szerint biztosabb - ha nem is könnyebb - út vezet egy további cél, a teljes jogú tagság felé. Örömmel üdvözöljük ezt a szerződést, mert bízunk abban, hogy a magyar gazdaságot és a magyar társadalmat előre viszi azon az úton, amelyet a szabad választások előkészítése során és azt követően magunk elé kijelöltünk. Lehetne az előremenetel talán gyorsabb is és nyilván lassúbb is - ahogy ma az itt elhangzott, vannak ilyen vélemények -, de a tartós szerződéseknek valamennyi szerződő fél érdekeire figyelemmel kell lennie - jelen esetben Magyarországon kívül az Európai Közösségek egészének és mind a 12 tagországnak az érdekeire is. A szerződés értelemszerűen így kompromisszumokat is kell, hogy tartalmazzon. A teljes tagság elérése az ezredfordulóig komoly felkészülést igényel tőlünk, és ez a szerződés ennek megoldását is elő fogja segíteni. Komoly feladatvállalások nélkül nem érhető el az Európához való felzárkózás, ami hitünk és meggyőződésünk szerint az ország közelebbi és távolabbi jövője szempontjából egyaránt az egyedüli biztonságos megoldás. A szerződés nagyon sok kérdéskörrel foglalkozik: az iparral és a mezőgazdasággal, a kereskedelemmel, érinti a termelés és a szolgáltatások számos területét, de a kultúra, a tudomány és a külpolitika szféráját is. Sokirányú és bonyolult feladatot ró a társadalomra, az állampolgárokra, a vállalkozókra és a termelőkre. Úgy vélem, nagyon fontos feladat, különösen a kormányzati szervek számára, hogy nagy figyelmet és gondot fordítsanak arra, hogy a társadalom és a gazdaság minden területén az állampolgárok értsék - és jól értsék - a szerződés rendelkezéseit, mert csak így tudják annak előnyeit kihasználni. Nem szabad elfelejteni, hogy egy új típusú szerződésről van szó, amilyennel eddig még nem volt dolgunk. A most tárgyalt megállapodással a kölcsönös érdekek alapján olyan szoros és tartós kapcsolatok hozhatók létre, amelyek megkönnyíthetik hazánknak az európai integrációs folyamatban való részvételét. Megkönnyíti az utat a piacgazdaság irányába történő előrehaladáshoz, és meg fogja könnyíteni a társulás teljes megvalósulását. Frakcióm nevében kijelenthetem: hisszük, hogy az Európai Közösség döntő segítséget tud nyújtani a piacgazdasághoz vezető folyamat befejezéséhez és a szerkezeti alkalmazkodás feladataihoz. Tudomásul kell vennünk: ahhoz, hogy el tudjunk mozdulni a holtpontról, gazdasági, technikai és pénzügyi segítségre van szükségünk, csakúgy, mint a kereskedelem vagy a beruházások fejlesztéséhez. Ez viszont azzal jár együtt, hogy sok területen igazodnunk kell az Európai Közösség normáihoz, gyakorlatához, azaz új szabályozórendszert kell kialakítani, új intézményeket kell létrehozni, s több területen kell szakítani a korábbi időszak és esetleg a jelen gyakorlatával is. A megállapodás aszimmetrikus jellege, azaz, hogy a közösség a kedvezmények túlnyomó többségét azonnal, illetőleg viszonylag gyorsan hatályba lépteti, s ezeket Magyarország csak később, 3-4 év eltolódással viszonozza, nem ajándék hazánknak. E türelmi idő alatt nagyon sokat kell tennünk azért, hogy a szabad kereskedelem követelményeinek megfelelően növelni tudjuk versenyképességünket. Elő kell segítenünk az áruk mozgását, a szabad munkavállalást, az iskolai és szakmai képesítések, diplomák elfogadását, igazodnunk kell majd a szabványok, előírások és engedélyezési eljárások rendjéhez. Fel kell majd számolnunk a tőkeforgalom akadályait, és azonos versenyfeltételeket kell majd biztosítanunk. Csatlakoznunk kell majd a pénzügyi akadályok felszámolásának folyamatához, így például az adók harmonizálásához, az európai agrárpolitikához, az európai pénzügyi rendszerhez - és még hosszan sorolhatnám. (18.20) A szerződés egyaránt ad feladatokat és új lehetőségeket a városnak és a vidéknek, az iparral és a mezőgazdasággal foglalkozóknak. Engedjék meg, hogy röviden kitérjek ez utóbbi kérdésre. A megállapodás sok cikke, számos melléklete foglalkozik annak szabályozásával, hogy a szerződés első ötéves időszakára a magyar gazdaság és külkereskedelem szempontjából oly fontos mezőgazdaság tekintetében a Közösség milyen piacra jutási könnyítéseket adott részünkre. A könnyítések érintik a mezőgazdasági exportban szereplő termékeink kétharmadát meghatározott, de növekvő mennyiségi keretek között. Nem rejtjük véka alá, hogy több könnyítést is el tudtunk volna képzelni. De tudomásul vesszük, hogy indulásként ennyit sikerült kiharcolni, és nagyra értékeljük ezt is. Kérjük a kormányzatot, hogy a szerződés adta intézményes keretek és lehetőségek között a könnyítések további bővítését folyamatosan tartsa napirendjén. A feladat a mezőgazdaság számára így sem kicsi. Az egységes európai piac magas színvonalon meghatározott növény- és állat-egészségügyi követelményei mellett kell a versenyt állni és a szerződés adta kedvezményeket kihasználni. Helyesnek tartjuk a szerződésnek azt a megközelítését, hogy a felek a kölcsönös kedvezmények nyújtásában csak az elkövetkező öt évre rögzítették a kötelezettségeiket. A mi mezőgazdaságunk is átalakulóban van tulajdonviszonyaiban, működési módjában és feltételeiben, termelési szerkezetében, de átalakulóban van a saját maga által teremtett feszültségek, s az idők folyamán korszerűtlenné vált eszközök miatt az Európai Közösségek úgynevezett közös agrárpolitikája is. Az öt év tapasztalatait leszűrve, a mindkét oldalon végbemenő változások alapján kell majd továbblépnünk a kedvezmények fejlesztése irányába. Aggodalmak merültek fel a tekintetben, hogy a magyar fél a Közösségnek is nyújtott e szerződésben bizonyos kedvezményeket a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek magyar piacokra való jutása terén. A kapott kedvezmények azonban többszörösen meghaladják az adott kedvezményeket. Másrészről az adott kedvezmények nagyrészt olyan termékekre terjednek ki, amelyek nem jelentenek igazán versenyt a magyar termékek számára. De ezzel együtt tudomásul kell vennünk, hogy az integráció hosszabb távon elengedhetetlenül együtt jár azzal a következménnyel, hogy a mi belső piacainkon megjelennek a közösségi termékek is. Ez a feltétele annak, hogy a Közösség is hozzásegítsen bennünket, méghozzá egyre bővülő mértékben, a tagországok piacaira való bejutás megkönnyítéséhez. Mindezen gondolatokat mérlegelve a szerződést teljes felelősséggel frakcióm nevében a Parlamentnek megerősítésre, illetve elfogadásra javaslom. Köszönöm a szót. (Taps.)