Kiss Gyula
DR. KISS GYULA munkaügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A közalkalmazottak jogállásáról szóló +92. évi XXXIII. törvény általános szabálya alapján a közalkalmazottat alapszabadságán felül egyszerre többféle jogcímen is megilletheti pótszabadság, - mondja a hivatkozott törvény 58. szakaszának (1) bekezdése. Mindez nemcsak a közalkalmazotti törvényben, hanem a Munka Törvénykönyvében biztosított pótszabadságokra is irányadó rendelkezés. Ezen általános szabály alól azonban a törvény kivételeket is teremt. Ennek elsődleges indoka, hogy bizonyos mértéken felül a különböző jogcímen járó és egymással összeszámított pótszabadságok kiadása munkaszervezési szempontból megoldhatatlan feladat elé állítaná a munkáltatót. Ugyanakkor viszont a kivételes szabályként megfogalmazott pótszabadság- összeszámítási korlátnál tekintettel kell lenni arra is, hogy a pótszabadság biztosításának egyik indoka a közalkalmazottnak az átlagostól eltérő munkaterhe. A fenti elv figyelembevételével a hivatkozott törvény 58. szakaszának (3) bekezdése a munkakör és a beosztás alapján járó pótszabadságokat évi 15 munkanap mértékig összeszámítani rendeli. Ennek a szabálynak azonban kizárólag akkor van jelentősége, ha a munkakör és a beosztás alapján járó pótszabadságok közül egyik sem éri el, vagy egyik sem haladja meg az összeszámítás mértékeként meghatározott 15 munkanapot. Amennyiben ugyanis valamelyik pótszabadság mértéke 15 munkanap vagy azt meghaladó, az összeszámítás lehetetlenné válik, mivel ez a pótszabadság magában foglalja az összeszámítási határként megjelölt mértéket. Ez esetben tehát a közalkalmazottat mindig az egyik jogcímen járó, éspedig a hosszabb tartamú pótszabadság illeti meg. A leírtak alapján tehát a magasabb vezető, illetve vezető beosztású, oktató-nevelő munkát végző közalkalmazottat csak munkaköre alapján illeti meg a pótszabadság, amelynek mértéke a törvény alapján évi 25 munkanap. Az összeszámítási korlát alapján tehát az oktató-nevelő munkakört betöltőket a vezető beosztás alapján járó pótszabadság már nem illeti meg. Ennek megfelelően tehát téves az a jogértelmezés, mely szerint legalább évi 15 munkanapnyi pótszabadság jár a vezető beosztású, oktató-nevelő munkakört betöltő közalkalmazottnak. Ebben az esetben - mint kifejtettem - a közalkalmazottat tehát munkaköre alapján járó évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, éspedig a hivatkozott törvény 57. szakaszának (3) bekezdése alapján. Kérem a válasz tudomásulvételét. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)