Pásztor Gyula (EKgP)
DR. PÁSZTOR GYULA (FKgP): Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Immár harmadszor vagyok kénytelen a Békéscsabai Konzervgyár ügyét ide, a tisztelt Ház elé hozni. Körülbelül másfél hónappal ezelőtt Kupa miniszter úrnak tettem fel egy kérdést az adóssággal kapcsolatban, akkor a miniszter úr egy szép, kerek választ adott. Nem is volt a válasszal semmi baj, csak annyi baj volt - egyetlenegy dolog volt, ami azóta sem történt meg -, hogy a felszámolási eljárás azóta nem gyorsult és a több tízezer kistermelő, parasztember mind a mai napig nem kapta meg az együttesen több mint százmillió forint kintlévőségét. Ezt követően Gergátz miniszter úrhoz Békés megyei képviselőtársaimmal közösen - akik szintén a Békéscsabai Konzervgyár ügyét vizsgálták -, együttesen benyújtott interpellációnkat válaszolta meg, körülbelül egy hónappal ezelőtt, akkor a miniszter úr válaszát éppenhogy elfogadta a Parlament, három emberen múlott, ha sportnyelven akarnék szólni, akkor azt kellene mondani, hogy rezgett a léc. Tehát gyakorlatilag a Parlament majd fele nem volt elégedett ezzel a válasszal. Ezért kényszerültem ismételten interpellálni e kérdésben. Emlékeztetném a tisztelt képviselőtársaimat arra, hogy a vállalat 1990-ig nyereséges volt, 1990-ben, amikor az új igazgató kinevezésre került, azon nyomban, egy év leforgása alatt 700 millió hiány vagy adósság halmozódott össze, többek között úgy, hogy 300 millió forintos beruházást eszközöltek a gyárnál minden fedezet nélkül. Ezt követően +92 tavaszán egy csődegyezség jött létre - mert már akkor ilyen állapotban volt a konzervgyár -, ígéretet kaptunk a Kormánytól a kihelyezett kormányülésen, hogy segítségére lesz a gyárnak, segítségére lesz annak a térségnek, hogy ezt a problémát megoldja, mert köztudott, hogy ott az emberek túlnyomó többsége a mezőgazdaságból él, tehát ez az egyetlenegy olyan nagy feldolgozóüzem van, amelyik a termékeiket nagyobbrészt át tudja venni. +92 májusában volt egy csődegyezség, azonban ez végül is nem jött létre, valami miatt meghiúsult, és ezután került sor a felszámolási eljárás megindítására. Megjegyezném még, hogy a felszámolási biztos kinevezésre került ez év tavaszán, azóta ebben az évben is közel egymilliárd forintnyi tartozást sikerült összeszednie a gyárnak, tehát semmiféle remény nincs arra, hogy kilábalna a gyár ebből az adósságtömegből. Jelenleg 3,6 milliárd forint a tartozása, és ez havonta több mint 50 millió forinttal növekszik. Éppen ezért kérdezem azt, miután köztudott, hogy Békés megyében körülbelül 20%-os a munkanélküliség, sürgősen tenni kellene emiatt is - és amiatt - valamit, hogy a tavasszal beinduló termelésnél már a termékértékesítési szerződéseket biztonsággal meg tudják kötni a termelők, ezért a következő kérdéseinket intézem a miniszter úrhoz: Az ÁVÜ miért nem kezdeményezte a gyár privatizációját akkor, amikor még a vállalat eladása komoly állami bevételt jelentett volna? Mikor fejeződik be a hosszú ideje húzódó felszámolási eljárás? Milyen koncepció szerint kívánják a gyárat eladni, részben vagy egészben? Vannak-e már konkrét vételi ajánlatok az ÁVÜ birtokában? Megfelelőnek tartja-e ön a felszámolóbiztos eddigi tevékenységét, a jövő évben eleget tud-e tenni a felszámolóbiztos a részére kitűzött feladatoknak? Utoljára: a kistermelők érdekében mit kíván tenni, hogy azok hozzájuthassanak a körülbelül 102 millió forint tartozáshoz? Köszönöm szépen. (Taps.)