Kupa Mihály (MDF)

1992. november 25.

DR. KUPA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A társasági adó módosításáról szóló törvényjavaslatról az általános és részletes vitában, a plenáris üléseken és a parlamenti bizottságokban elhangzott vélemények közül kiemelem a leglényegesebbnek tartott kérdéseket, és kitérek képviselőtársaim egyes hozzászólásaira is. A társasági adó módosításáról szóló törvényjavaslat a társaságok adóztatására irányuló, múlt évben elfogadott adófilozófiát nem érinti, változatlanul a normatív szabályozás megvalósítása a célja. Ez az adónem a megtermelt jövedelemhez és a központi költségvetési bevételhez mért nagyságrendje miatt speciális ösztönzésre különösen nem alkalmas, egyre kisebb súlyt, arányt képvisel a költségvetés bevételeiben. A törvényjavaslat ezért nem célzott meg mást, mint a törvény kiegészítését, pontosítását, a jobb végrehajtás segítő rendelkezésekkel. A törvényjavaslatról folytatott vita során képviselőtársaim megerősítették, hogy összességében a javaslatban szereplő, az adómegkerülés lehetőségét szűkítő pontosításokkal egyet lehet érteni. Elismerték azt is, hogy a törvényjavaslat az időközben meghozott törvényekhez való hozzáigazítást nagyobbrészt korrektül és logikusan valósította meg. Természetesen reagálnom kell a nagyobbrészt kitétel mögötti kritikára is, amiről elsősorban dr. Lotz Károly és Katona Béla képviselőtársaim szóltak az általános vitában. Egyik negatívumként a törvénynek és a törvényjavaslatnak is a számviteli törvény és az adótörvény költségelszámolásának különösen az amortizáció, a céltartalék és a készletek átértékelése terén változatlanul fennmaradó eltérését említették. Valóban több év óta neuralgikus pontja az adórendszernek az amortizáció elszámolása. E téren 1992-től a költségvetés helyzetét is mérlegelve, az új eszközök leírását érintően érdemi előrelépés történt. Tény, hogy a korábban beszerzett eszközökre többnyire a hosszabb megtérülést biztosító leírások maradtak életben. Ennek egyetlen oka a költségvetési bevételt érintő jelentős hatása. Elvi oka is van annak viszont, hogy az adóalap számításánál érvényesíthető amortizáció és céltartalék eltér a számvitelben elszámolttól, éspedig mindenhol, ahol ezt az adórendszert vagy adónemet alkalmazzák, egzaktan meghatározzák az adóalapot, nem bízzák azt az adóalany mérlegelésére. Márpedig a számviteli rendelkezések maradéktalan érvényesülése ez utóbbit jelentené. Plenáris ülésen és a bizottsági munka során felmerült kérdések közül egy témakörre szeretnék viszszatérni, mégpedig az egyes adókedvezmények viszszaállítását, vagy új jogcímen adókedvezmény bevezetését szorgalmazó felvetésekre. Az elmúlt évben a társasági adótörvény megalkotásakor úgy döntött a Parlament, hogy a társasági adó szakít azzal a korábbi adópolitikával, amelyben az állam az adózás eszköztárával különböző kedvezmények révén befolyásolja a gazdaság működését. Az adókedvezmények piaci viszonyok között a nemzetközi tapasztalatok által is bizonyítottan torzítják a munka és tőke értékesülési feltételeit. Éppen ezért a hatályos törvény az állam befolyásolási, döntéseket torzító funkciójának leépítéséről rendelkezik. A kedvezmények leépítése átmeneti szabályok alkalmazásával, a jogstabilitás követelményeinek megfelelően került kidolgozásra. A többéves kifutású kedvezmények jogszerzési lehetőségének megszüntetése a következő időszak adópolitikai mozgásterét növeli, illetve a korlátokat feloldja. Ezt a lehetőséget, amely első ízben 1994-ben ad majd nagyobb mozgásteret az adópolitika számára, nem lenne szerencsés a szándékolt célt jellemzően nem biztosító, a régi, vagy új kedvezmények beépítésével megszüntetni. Eredetileg szándékom lett volna még néhány hozzászólásra reagálni, de miután az érintett felvetésekhez kapcsolódó módosító indítványokat a bizottsági munka során képviselőtársaim visszavonták, úgy gondolom, hogy nem terhelem ezzel az Országgyűlést. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Remélem, hogy a döntéshez sikerült a vitatott kérdéseket jobban megvilágítani, a félreértéseket tisztázni. Ennek jegyében ajánlom a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra a társasági adó módosításáról szóló törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.)