Balogh Gábor (független)
BALOGH GÁBOR (független): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! A részletes vitában két témához szeretnék hozzászólni. Az egyik a családi pótlékhoz kapcsolódik, a másik pedig a törvényjavaslat 14.§-ához, vagyis az adómérték változásához. A családi pótlékkal kapcsolatban mindannyiunk előtt ismert az Érdekegyeztető Tanáccsal folytatott vitában történt megállapodás. Ott egyértelműen leszögezték, hogy a családi pótlék továbbra is adómentes marad, és a jelenlegi 1300 forint gyermekenkénti adóalap-csökkentő kedvezmény megszűnik, helyébe pedig gyermekenként havi 150 forint családipótlék-emelés, illetve havi 300 forint adókedvezmény lép. Az is mindannyiunk előtt ismert, hogy ennek költségvetési kihatása nulla, legalábbis a számítások szerint. A problémát nem ebben látom, és ezt méltánylandónak is tartom, hogy az új fogalommal, illetve az adóalapcsökkentő kedvezmény helyett adókedvezményként kerül meghatározásra egy bizonyos összeg. Azt viszont már nehezményezem, hogy az elmozdulás nem egészen családcentrikus elmozdulást jelent. Tudniillik azok a családok, amelyeknek a jövedelmük rendkívül alacsony, nagyobb hátrányt fognak szenvedni, mind azok, akik ki tudják használni a jelenleg is meglévő rendszerben az úgynevezett adómentességet. Hiszen jelenleg egy háromgyermekes családnál, hogyha a két szülő 400 ezer forint fölött keres, és ha összevonnák ezt a jövedelmet, akkor 400 ezer forintig a családi pótlékkal együtt adómentességet élvezne. Ugyanakkor a most beterjesztett törvényjavaslat nem teszi lehetővé, hogy a családok összevonják a személyi jövedelmüket, és ennek alapján adózzanak. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy az azonos sávba eső szülőknél ez nem jelent lényeges kedvezményt. Ugyanakkor, ha a férfi és a nő eltérő adósávba esik, akkor komoly kedvezményben részesülhetnek, és ez a 400 ezer forint akár 450 vagy 500 ezer forintig is felmehetne. Természetesen ebbe már bele van számítva a családi pótlék összege. A 150 forint családipótlék-emelés a jelenleg is alacsony jövedelműeket még nehezebb helyzetbe hozza. Megmondom őszintén, szívesebben vettem volna, hogyha előkészítettek volna egy olyan anyagot, amely megvizsgálta volna a családi pótléknak egy meghatározott szint fölötti adóztatását. A másik, hogy tisztában vagyok azzal, hogy a jelenlegi személyi jövedelemadó-rendszer liberális modell alapján működik, tehát az individuumra helyezi a hangsúlyt. Már a múlt évben, illetve azelőtt a parlamenti vitában is felszólaltam a mellett, hogy ne individuumként kezeljék a szülőket, a családokat, hiszen, mint ahogy a Kormány álláspontjában is benne szerepel, a család egy minőségileg más közösség, más egység. Az értékrend az egyén, család és társadalom. Ezen a dimenzión húzódik, és a jelenlegi magánszemélyek jövedelemadójáról szóló rendszernek a családot érintő része inkább az individuum felé mozdul a továbbiakban is. A másik a törvény 37. § (1) bekezdésének a módosítására vonatkozik a törvényjavaslat 14. §-a által. Itt beiktatódik az egymillió forint feletti 50%-os adókulcs. Még a múlt év folyamán a KDNP-frakció megbeszélésének egyik témája volt, hogy nem szabad 50%-ról 40%-ra csökkenteni az adókulcsot, mivel ez abban az időben 20%-pontos jövedelemkiáramlást tett lehetővé az egymillió forint fölötti jövedelemtulajdonosok esetében. Most úgy néz ki, hogy a Kormány ezt a bakit, ezt a hibát észrevette, illetve a költségvetés hiánya arra indukálta, hogy foglalkozzék ezzel a témával. Természetesen a meglevő nagyjövedelem-tulajdonosoknál visszatetszést talált, és úgy néz ki, hogy a Parlament sem fogja az 50%-os kulcsot elfogadni. Véleményem szerint abban az esetben, hogyha ezt egy kicsit megfontoltabban egy családcentrikus jövedelemadó felé való elmozdulással vezette volna be vagy terjesztette volna elő a Kormány, akkor kevésbé váltott volna ki ilyen disszonanciát, ilyen ellenkezést. A harmadik: azzal is tisztában vagyok, hogy a jelenlegi információs rendszer nem teszi lehetővé, hogy viszonylag nagy pontossággal becsülni lehessen a családi jövedelemadó bevezetése vagy afelé való elmozdulása esetén a befolyt adókat. Az elmúlt másfél, két év során már volt lehetősége arra mind a PM-nek, mind pedig az egyéb szerveknek, itt gondolok a népjólétre, gondolok a társadalombiztosításra is, hogy egy ilyen információs rendszer bázisát kiépítsék. Úgy tudom, hogy mind a mai napig ez nem történt meg. Csak reménykedni tudok abban, hogy a családot valóban családként fogják a jövőben kezelni, nem pedig jelszóként, és nem pedig úgy, mint jó választási propagandafogást. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)