Kupa Mihály (MDF)
DR. KUPA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az szja. módosításáról szóló törvényjavaslat koncepcionális változást nem tartalmaz. Alapvető cél továbbra is a piacgazdasághoz igazodó adózási alapelvek megőrzése, illetve megerősítése volt. A vitában több mint 120 módosító indítvány érkezett, a javaslatok többsége csomagszerűen kezelhető, az általános és részletes vitában a plenáris üléseken és a parlamenti bizottságokban elhangzott vélemények is ilyen megközelítésűek voltak. Köszönöm, hogy tisztelt képviselőtársaim többsége megértette a törvénymódosítás 1993. évi szándékát, elismerte az arányos közteherviselés megvalósításának szükségességét, az egyszerűsítő, pontosító javaslatokat és módosításokat. Azt külön köszönöm, hogy a vitában elhárították az adó kikerülésére irányuló törekvéseket. Sajnálom ugyanakkor, hogy néhány képviselőtársam kétségbe vonja a személyi jövedelemadózásban e törekvéseink helyességét. Békesi László képviselő úr például a költségvetési kényszer hatását az adótörvényekkel szembeni bizalom gyengülését emlegetve a szektor- és szervezetsemleges követelmények érvényesülésének megtiprásával vádol. Úgy gondolom, képviselő úr alapvetően téved, amit az is alátámaszt, hogy a módosító indítványai a bizottsági vitákban nem találtak támogatásra. Tisztelt Ház! Számos indítvány tesz kísérletet ismét a kedvezmények, a törvényes adókikerülési lehetőségek körének bővítésére, a korábban már megszűnt könnyítő szabályok visszacsempészésére. Megnyugtató azonban, hogy ezek a vitákban nem arattak sikert. Sok indítvány érintette a megtakarításokkal, a tőke- és vagyonmozgásokkal, a tőkejövedelmekkel összefüggő adózási regulákat. Ezek közös jellemzője, hogy a rendszer egészéből kiszakítva egy-egy sajátos érdekkör oldaláról közelítve javasolnak módosításokat, így azok összességében egymásnak is ellentmondó megoldásokat eredményeznének. A kormány nem támogatja ezeket, hiszen felelősen csak az elvek, eltérő nézetek egyeztetése után kezdeményezhetné elfogadtatásukat. (20.00) Ugyanakkor a jövő év elején erre vonatkozóan alapos elemzéseket végzünk, szándékunkban áll kidolgozni a befektetésekre, tőkejövedelmekre egy új megközelítésű, piacibb adókoncepciót mindkét jövedelemadó-törvényt érintően, tehát a társasági és a személyi jövedelemadót érintően. Most mindössze egy módosító javaslat elfogadását ajánlom a figyelmükbe, Remport Katalin indítványát, amely a befektetési kedvezmény jogcímeit a privatizációban értékesített kft.-üzletrésszel bővíti. Tisztelt Képviselőtársaim! A folyamatos adókorszerűsítés egy újabb állomásának is tekinthetjük az idei törvénymódosítást két fontos változás miatt. Az egyik: Az adóreform bevezetése óta fennmaradt adósság rendeződik el és a két jövedelemadó integrálásának újabb lépése, a természetbeni juttatásokra kialakított szabályozás, amelyet az Érdekegyeztető Tanács elfogadott. A bizottsági ajánlások alapján elmondható, hogy kedvező fogadtatásra talált a javasolt rendezőelv, amelynek egyik felét a társasági adótörvényben már el is fogadtuk. Ha a következő szavazás az szja-ban törvényerőre emeli a természetbeni juttatások adómentességét, akkor 1993-tól érvényesülhet az az alapelv, hogy az a természetbeni juttatás, amelyik az egyik adónemben adómentes, az a másik adótörvény szerint viszont adózik. A másik fontos előrelépés és nagy vitát kavaró lépés a külföldön munkát vállalók devizaellátmányának adókötelessé válása. A vita igen hasznos volt, végül is azt hiszem, hogy a többség számára elfogadható megoldás született. Halász István képviselőtársam erre vonatkozó módosító csomagjával a Kormány is egyetért, kiegészítve a gazdasági bizottság javaslatával, amely egy évi átmeneti mentességet biztosít az 1992. december 15-éig megkötött szerződések alapján kiküldöttek részére. Tisztelt Képviselőtársaim! A legvitatottabb ügy természetesen a valorizáció volt, illetőleg az új áfa-törvény hatásának a személyijövedelem-adóztatásban való ellentételezése, különösen a gyermekes családoknál. Számos módosító indítvány érkezett az adótábla mértékeinek változtatására, a különböző kedvezmények növelésére. Úgy gondolom, hogy a koalícióban, illetve az Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodás, amelyet Becker Pál és társai módosító csomagja tartalmaz, mindannyiunk számára kompromisszumos megoldást és a társadalmi béke megőrzését jelenti. Ez a javaslat fenntartja a családi pótlék adómentességét, és annak megemelésével az adózáson kívül rekedők körében is juttat egy méltányos kompenzációt. A korábbi adóalapot csökkentő gyermekkedvezmény adókedvezménnyé történő módosítása, valamint az aktív alkalmazotti kör havi 200 forintnak megfelelő adólevonási lehetősége egy szociálisan igazságosabb és célirányosabb közvetett valorizációt valósít meg annál a megoldásnál, mintha az adóalap- csökkentő kedvezményt növeltük volna, illetőleg egységesen megemeltük volna az adómentes sávot. Éppen ezért feleslegesnek és értelmetlennek tartom azt az érvelést, hogy a gyermekkedvezménynél mégis megtartsuk az adóalap-csökkentő kedvezményt. Kétségtelen, hogy a sokgyermekes nagycsaládok helyzete a legnehezebb. Számukra minden lehetséges segítség indokolt. Ezért a Kormány támogatja Csépe Béla képviselő úr azon módosító indítványát, hogy a három- és többgyermekesek adócsökkentő kedvezménye havi 400 forint legyen. Tisztelt Ház! Igen sok igazság van azokban az érvekben, amelyek a kormánynak az adótáblára vonatkozó javaslatát kritizálják az 50%-os kulcs visszaállítása miatt. Az ezzel összefüggő módosító indítványok jelzik a várható többségi véleményt. Elfogadva a kritikát, Seszták László módosító indítványát támogatjuk, amely csak a kettőmillió forintot meghaladó jövedelemsávban javasolja bevezetni az 50%-os kulcsot. Tisztelt Ház! Tisztelettel kérem, hogy az szja-törvény módosítását a fentiek szellemében szíveskedjenek elfogadni. Köszönöm, Elnök Úr! (Taps. - Szünet, amíg a képviselők elfoglalják helyüket az ülésteremben.)