Kuncze Gábor (SZDSZ)
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Akkor számukra is javaslom természetesen - generális javaslat. (Derültség.) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amint az itt már a bevezetőben elhangzott, tegnap a költségvetési bizottság délután 4-től ülést tartott. Ezen az ülésen elvileg a költségvetés részletes vitájában benyújtott csatlakozó módosító indítványokat tárgyalta meg a bizottságunk. Egy sajátosság azonban végig jellemezte az ülést; nevezetesen az, hogy kormánypárti képviselőtársaim időnként benyúltak a táskájukba és különféle módosító indítványokat kaptak onnan elő. Ezekre kérték a bizottság támogatását azzal, hogy a költségvetési bizottság mint bizottsági módosító indítványokat nyújtsa be őket. Közben olyan helyzetek fordultak elő, hogy Fekete Gyula képviselőtársunk előkapott egy módosító indítványt, meglobogtatta, hogy: én ezt szeretném javasolni. Az elnök úr föltette szavazásra, a bizottság támogatta a javaslatot. Ebben a javaslatban egyébként 450 millió forintos csomagról volt szó, ez körülbelül 8 tételből állt. Ezeket a tételeket a költségvetési bizottság tagjai természetesen nem láthatták, egyrészt, mert Fekete Gyula képviselőtársunk messze ült a többségtől, másrészt túl gyorsan lobogtatta, nagyon nehéz lett volna elolvasni. Ennek ellenére azonban a bizottság kormánypárti többsége ezt a javaslatot támogatta. Ez több alkalommal előfordult. (16.10) Ezeknél a módosító indítványoknál végig azt lehetett érzékelni, hogy itt különböző érdekcsoportok részére különböző engedmények megadása történik. Hogy mondjak néhány példát. Itt a Művelődésügyi Minisztérium költségvetésének a kiadási oldala csökkentéséről szólt ez a javaslat. Volt ugyanakkor olyan javaslat, ahol az egyházi ingatlanok felújítására további 400 millió forintos támogatást javasoltak a képviselők. Volt olyan javaslat, amelyik a Magyarok Világszövetsége részére további 180 millió forintos támogatást adott, és volt olyan javaslat, amelyik a külföldi magyar sajtó támogatása részére 120 millió forint támogatást javasolt. Másik jellemzője volt ennek a bizonyos vitának, hogy szokás szerint a kormánykoalíció pártjainak kedvenc játékszere, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió költségvetése folyamatosan több módosító indítvány formájában előjött. Ezek hol csökkenteni akarták, hol zárolni akarták a rádió és a televízió költségvetésének egészét vagy annak egy részét. Az egyik javaslat szerint például több milliárd forintot ezekből át kellett volna csoportosítani a magyar honvédség támogatására innen. Volt olyan javaslat - részben kereszténydemokrata oldalról -, amelyik többet akart elvonni a televíziótól, mint amennyi annak költségvetési támogatása. (Derültség.) Ezzel a világon egyedülálló módon megvalósult volna, hogy egy közszolgálati intézmény költségvetési befizetővé válik. (Derültség.) Ezek a javaslatok szakmailag teljesen megalapozatlanok. Itt következetességet egyedül Csurka István képviselőtársunk módosító indítványánál lehetett felfedezni. Az ő javaslata ugyanis már tavaly is szakmailag teljesen megalapozatlan volt. (Derültség, taps a bal oldalon.) Már akkor sem fogadta el a bizottság. Most is vitára alkalmatlannak nyilvánította. Ekkor, körülbelül 10 óra 5 perc, 10 óra 10 perc táján egyik képviselőtársunk, sajnálatos, hogy pont ő, de Bakó Lajos képviselőtársunk egy módosító indítványt vett elő. E módosító indítványban javasolja megszüntetni a rádiót és a televíziót mint önálló költségvetési fejezetet. (Derültség, szórványos taps Dénes Jánostól.) Ha ez nekem szólt - ez a taps -, akkor nem örülök neki, tisztelt képviselőtársaim. (Derültség.) És javasolja a miniszterelnökségi fejezetbe besorolni ezeket az eddig önálló költségvetési fejezeteket. Hozzáteszem, hogy a javaslat bizonyos önmérsékletre vall, mert nem a Belügyminisztérium alá kívánja besorolni (Derültség a bal oldalon.), és ezzel a közismert tanulmány bizonyos pontjainak egyelőre még nem lehet eleget tenni, már amennyiben ezen közszolgálati intézmények vezetőinek rendőrség általi kivezetéséről értekezik a tanulmány írója, akinek pusztán csak a felidézéssel is látom, hatalmas örömet sikerült szereznem. (Derültség, taps az SZDSZ padsoraiban.) Tisztelt Képviselőtársaim! Mi a probléma ezzel a javaslattal? Engedjék meg, hogy az Alkotmánybíróság 37/1992. VI. hó 10-ei határozatából idézzek önöknek. Ez az a határozat, amely megállapította, hogy az 1047/1974-es minisztertanácsi határozat 6. pontja, amely fenntartja a miniszterelnök bizonyos jogosítványait a rádió és a televízió vonatkozásában, alkotmányellenes. Miért alkotmányellenes ez a javaslat az Alkotmánybíróság szerint? "A minisztertanácsi határozat 6. pontja - mondja az Alkotmánybíróság - tartalmilag nem azért alkotmányellenes, mert a Magyar Rádió és a Magyar Televízió felügyeletét a Kormányra bízza, hanem azért, mert semmilyen további anyagi, eljárási vagy szervezeti rendelkezést nem tartalmaz, amely kizárná annak lehetőségét, hogy e jogosítványokkal élve a Kormány a műsorra akár csak közvetetten is meghatározó tartalmi befolyást gyakorolhasson." Mit mond az alkotmánybírósági határozat arra vonatkozóan, hogy mik legyenek ezek a garanciák? "A rádió és a televízió szabadságának sajátos garanciái nincsenek eleve sem szervezési megoldáshoz, sem jogi formához kötve. A véleménynyilvánítási szabadságot a rádió és televízió esetében azonban jogilag részletesen szabályozott szervezeti megoldásokkal kell biztosítani. A szervezeti megoldások alkotmányosságát az minősíti, hogy elvileg képesek-e biztosítani a társadalomban meglévő vélemények teljes körű, kiegyensúlyozott arányú és valósághű kifejezésre juttatását." Ennek érdekében - mondja az Alkotmánybíróság - törvényt kell alkotni. Itt elmarasztalja az Országgyűlést azért, mert ezt a törvényt nem alkotta meg, és ezen törvény meghozatalára szabta meg a november 30-ai határidőt. Mit kell tartalmaznia ennek a törvénynek? Megint az Alkotmánybíróság indoklásához fordulok. "A törvénynek ki kell zárnia, hogy a közszolgálati rádióban és televízióban akár az állam szervei, akár egyes társadalmi csoportok a műsorok tartalmára meghatározó befolyást gyakorolhassanak." Az Alkotmány tehát egyrészt garanciát nyújtó pozitív cselekvést, másrészt tartózkodást követel meg az államtól. Úgy van, igen, az államtól is, és annak egyes polgáraitól is. "A fenti pozitív eredmény elérésére alkalmas szabályozásnak ki kell zárnia annak a lehetőségét, hogy állami szervek a műsor tartalmát úgy befolyásolják, hogy a társadalomban meglévő vélemények bemutatásának teljessége, arányainak kiegyensúlyozottsága, valósághű kifejezése, illetve a tájékoztatás elfogulatlansága megsérüljön." Az Alkotmány megköveteli a rádió és a televízió szabadságát az államtól és egyes társadalmi csoportoktól. Nem lehet tehát olyan jogosítványuk, amellyel a műsorkínálatot egyoldalúvá tehetik vagy tartalmára meghatározó befolyást gyakorolhatnak. Ez a tilalom a közvetett befolyásolásra és a befolyásolás lehetőségére egyaránt vonatkozik. Az Alkotmánybíróság ezen indokok alapján helyezte hatályon kívül, illetve állapította meg az alkotmányellenességét a már idézett minisztertanácsi határozatnak. Ugyanakkor viszont bizonyos jogi problémák kezelhetősége érdekében nem helyezte azt hatályon kívül, hanem - amint azt már említettem - azt mondta, hogy november 30-áig hatályban marad, és addig a törvényt meg kell alkotni. Az Alkotmánybíróság tudja természetesen, hogy ez a helyzet némileg visszás, hiszen egy, egyébként alkotmányellenes minősítést kapott minisztertanácsi határozatot hagy érvényben. Ezzel kapcsolatban azonban a következőket mondja: a felügyeleti jog felhasználható mind a sajtószabadság hasznára, mind pedig a sajtószabadság kárára. Igaz, hogy az Alkotmánybíróság e határozata szerint ennek az ambivalenciának a léte is alkotmányellenes, azaz a két lehetőség közül a kormányzati tartalmi befolyás lehetőségének kizártnak kellene lennie. Ugyanakkor a Kormánynak alkotmányi kötelessége is az alkotmányos rend védelme - mondja az Alkotmánybíróság határozatában. Én úgy gondolom, hogy abban az esetben, ha a Magyar Rádiót és a Magyar Televíziót mint költségvetési fejezetet a Miniszterelnökség fejezetébe soroljuk be mindenfajta más szankció nélkül - ebben az esetben -, megteremtjük annak a lehetőségét, hogy akár közvetlenül, akár közvetetten az állam beavatkozzon a médiák függetlenségébe, beavatkozzon azok műsorpolitikájába. Ezért ez a javaslat, amit a kormánypárti képviselők a költségvetési bizottság ülésén tegnap éjszaka lopva előterjesztettek, alkotmányellenes. Ezért arra szeretném kérni képviselőtársaimat, azokat, akik ezt a javaslatot beterjesztették, hogy vonják vissza a javaslatot, ne hozzák a Parlamentet olyan helyzetbe, hogy alkotmányellenes javaslatról kelljen állást foglalnia. Ha ez nem történik meg, akkor felszólítom kormánypárti képviselőtársaimat, hogy ne támogassanak olyan javaslatot, amely sérti az Alkotmányt. (16.20) Meg szeretném említeni, hogy abban az esetben, ha nem vonják vissza a javaslatot és azt támogatni kívánják, erre az esetre vonatkozóan a Szabad Demokraták Szövetsége csatlakozó módosító indítványt nyújt be. A módosító indítvány benyújtása perceken belül meg fog történni. Ebben a Szabad Demokraták Szövetsége javasolja, hogy a törvényjavaslat 44. §-ának (1) bekezdése, az a bekezdés, amelyik arról beszél, hogy a miniszterelnökség fejezetén belül milyen jogai és lehetőségei legyenek a közigazgatási államtitkárnak, terjedjen ki a Magyar Rádió és a Magyar Televízió előirányzatára is, vagyis a tervezési, előirányzat-módosítási és felhasználási, beszámolási és információszolgáltatási kötelezettsége és joga ne terjedjen ki a közigazgatási államtitkárnak a Magyar Rádió és a Magyar Televízió költségvetésére, vagyis tehát maradjon meg ezen intézmények költségvetése fölött az Országgyűlés ellenőrzési és cselekvési joga és lehetősége. Végül, tisztelt képviselőtársaim, hadd hívjam fel a figyelmüket arra, hogy ez a javaslat eltávolítja egymástól a politikai erőket; ezen javaslat elfogadása a továbbiakban nem teszi lehetővé, hogy együttműködés alakuljon ki a pártok között; ez a javaslat bemerevíti a jelenlegi politikai helyzetet, nem teremt a jövőre nézve kibontakozási lehetőséget. És hadd tegyem fel önöknek a kérdést, a jelenlegi politikai helyzetben vajon Csurka István és köre az, akivel megegyezést kell keresni, vagy pedig az országban mértékadó politikai erők azok, akikkel megegyezést kell keresni. (Taps a bal oldalon.) Én úgy gondolom, hogy meglehetősen rövid távú politikai bölcsességre vall ezen javaslat kezdeményezése. A Szabad Demokraták Szövetsége nevében közölnöm kell önökkel, hogy mi a megoldást továbbra is a médiatörvény meghozatalában látjuk. (Közbeszólások a jobb oldalról: Helyes! Mi is ebben látjuk.) Ezt örömmel hallom, leírva még jobban szeretnénk látni. A kibontakozás lehetőségét csak itt véljük felfedezni, csak ez az, amiben az előrelépés lehetőségét látjuk. Mi a tárgyalásokra készek vagyunk, ugyanakkor viszont igen veszélyesnek tartjuk a jövőbeni politikai helyzetre nézve ezen javaslat elfogadását. Ezért kérem önöket, hogy a szavazás során fontolják meg az általam elmondottakat és ne támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)