Ráday Mihály (SZDSZ)
RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én a múlt évi költségvetési vitában ebben a témakörben már elmondtam ezt-azt, de akkor nem volt módjuk a nézőknek ezt hallgatni, mert éjszaka volt - remélem, most még van. Szeretném elmondani, hogy egy évben 52 hét van - bármikor érdekes vizsgálatot lehetne tartani. A képviselő urak mondhatnának egytől ötvenkettőig egy számot, elővehetnénk az ennek megfelelő heti televíziós műsort, és mindenki kivánsága szerint kihúzhatna, beírhatna televíziós műsorokat ebbe+ Én feltételezem, hogy a képviselő urak megpróbálnának úgy viselkedni, mint akik számítanak arra, hogy őket majd valahol megítélik, és ebből kifolyólag olyan műsorokat húznának ki a televíziós műsorból, amelyeket túl populárisnak, túl egyszerűnek, népszerűnek tartanak - nos, ezek a műsorok ugyanakkor hiányoznának a nézőknek, mert nem elég+ - hogy is mondjam? - + átvittek, nem elég mélyek, és ezért valamilyen okból kifolyólag élvezik+ Meg kell mondanom, hogy én nem szeretem azt, hogy Sindy gyémántszemét reklámozzák nekem vasárnap délután, de Sindy gyémántszemének reklámozása kedvéért kapja a Magyar Televízió és a magyar néző ingyen azt a három vagy négy különböző Walt Disney-filmet, amit ha levennének a műsorról, nagyon idegesek lennének a gyerekek. Lehetne helyette mást csinálni, biztos - de ahhoz pénzt kellene adni. Ez a műsor így ingyen van: egy reklám fejében kapott ingyenműsor. És egyre több ingyenműsor fogja kitölteni a televízió képernyőjét, ha nem lesz pénz műsort készíteni. Egyet tudok mondani. Úgy tudom, különböző alapítványokon vannak pénzek bőven. Az előző rendszerben, azon rendszer ízlésének megfelelő módon próbáltak pénzt adni - mármint kormányzati pénzt - a Televíziónak különböző irodalmi, művészeti pályázatok lebonyolítására, hogy azért az írók olyan műveket írjanak, amelyekből tévéjáték készül, és ami akkor megfelel a műsor iránti elvárásoknak. Gondolom, nincs akadálya annak, hogy különbözöző alapítványokra összegyűjtött pénzekből a kormánypárti urak megtegyék ezeket a javaslataikat, és azt mondják, hogy egy újabb Tenkes kapitányára adnak 20 millió forintot vagy 30-at vagy 50-et, és akkor valaki kiszámolja, hogy ebből hány honfibút lehet lefaragni vagy megcsinálni. Nincs akadálya! Egyszerűen azon múlik a dolog, hogy a televíziónak ki kell tudni fizetni a műsorsugárzást - ami egyre drágább -, akkor egyre több lesz a műsoridő, ezt az egyre több műsoridőt ki lehet tölteni pompás, mindenkinek - pardon: aki fizet, annak - tetsző művekkel. Csak ki kell fizetni, hogy ezek a művek legyárthatók legyenek, és akkor a szolgalelkű emberek - én is - le fogjuk őket gyártani, ha megfizetik, és lesz miből tévéjátékot csinálni. Jelenleg ugyanis nincs pénz, amiből tévéjátékot lehetne csinálni. Tavaly elmondtam, most is elmondom: az, hogy az egy szál Televízió kormánykézben legyen, nem alkalmas megoldás. Az az alkalmas megoldás, ha több televízió van. Ha több televízió van, és mind csak olyan televízió, amelyik bizonyos alkotmányos, törvény adta szabályokat betart. (17.00) Tehát létre kell hozni egy törvényt, amely szabályozza, hogy miként lehet televíziót alapítani, s akkor engedni, hogy mindenki sokféle televíziót csinálhasson. Akkor minden néző tetszés szerint választhat, hogy most éppen mit akar nézni. Olyan műsort-e, ami Markó úrnak tetszik, olyan műsort, amelyik Szabó urak valamelyikének tetszik, olyan műsort fog nézni, amilyet sugároznak neki, a sokféléből fog választani. Tavaly is elmondtam, most is elmondom: ha sokáig megy ez a huzavona, akkor a nézők egyre inkább a videokazetták és a szatellitcsatornák közül fognak nézni televíziót, és nem fogják nézni a magyar nyelvű televíziók műsorát. Többféle magyar nyelvű televízióra van szükség, törvényt betartó magyar nyelvű televízióra, és azok közül a műsorok közül kellene tudni a nézőknek választani, nem pedig egyfajta televíziót, azok szerint diktálandót, akik éppen a magyar politikai életben hatalmon vannak. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)