Hatvani Zoltán (SZDSZ)
DR. HATVANI ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egyes elkülönített pénzalapokon belül kifejezetten a területfejlesztési alapok fejezettel, szakasszal szeretnék a részletes vitában röviden felszólalni. Véleményem szerint ennek az alapnak, tehát a területfejlesztési alapnak kifejezetten az a kimondott, kimondatlan célja, hogy a kormányzat területfejlesztési politikájának a látszatát keltse. Azt a látszatot keltse, mintha valamilyen tudatos, tervszerű munka folyna annak érdekében, hogy elmaradott térségek érjenek utol más területeket, valamiféle területi kiegyenlítődés következzen be. (15.50) Sajnos, ez az alap nem így működött eddig sem, ezután sem fog így működni ennek az előttünk fekvő törvénytervezetnek a szellemében. Mégis azt kell mondanom, hogy a törvénytervezetnek ezt a szakaszát most, ebben a felszólalásomban támogatom, és örülök annak, hogy van. Örülök, mert ennek felhasználása mégis a kistelepülések, elmaradott települések érdekében történik. Tehát hangsúlyozom: a kifogásom csupán az, hogy mindez nem tudatosan, tervszerűen, hanem kijárásos alapon, több minisztérium, tárca egymás közötti vitája kapcsán érvényesül úgy, ahogy ez eddig érvényesült. Mire is irányulnak módosító javaslataim, illetve a kapcsolódó módosító javaslataim? Mert az eredeti az kettő, és kapcsolódik majd ehhez még kilenc darab. Az egyik problémakörnek azt vélem, hogy ez a tervezet egy régi problémát próbál tisztázni: azt, hogy a támogatásnak ezt a fajtáját településekre, vagy térségre irányozzuk és így szánjuk. Úgy tűnik, ebben a változatban a térségi odaítélés került előtérbe - egy szakasz kivételével, ahol az történik, hogy a korábbi tárcaközi bizottsági döntéssel szemben a jövőben a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter urat és a belügyminiszter urat jelöli meg döntéshozó szervként. Ezt nem helyeslem, módosító javaslatom ennek megszüntetésére irányul. Nem tudom, miért kell ebbe a belügyminiszter urat bevonni? Ez területfejlesztési alap, amivel - véleményem szerint is -, ha ez most így van, gazdálkodjon, megfelelő tárcaközi bizottság döntése alapján, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium. A másik problémakör, amit felfedeztem ebben a szakaszban, a kedvezményezett területté való minősítés kérdésköre. Ebben az ügyben szólalt fel egyébként az előbb Tarnóczky Attila képviselőtársunk is, és az elmúlt időszakban is nagyon sok felszólalás történt ebben a kérdéskörben, mindkét oldalról. Kifogásoltuk, kerestük azokat a listákat, hogy készülnek, milyen érvek alapján, milyen mércék alapján alakulnak ki végül is ezek az úgynevezett elmaradott térségi településeket tartalmazó listák. Azt hiszem, nagyon sok képviselőtársam nem tudja, a felszólalók közül sem mindenki tudta - ha tudná, azt hiszem indulatosabban szólalt volna fel -, hogy pillanatnyilag például a legújabb lista körülbelül, azt hiszem, a háromnegyedét tartalmazza az előző évinek, holott mind a két oldalról állandóan annak lehetünk tanúi, hogy ezt a listát bővíteni kell, mert egyre több a jelenlegi mérték szerint elmaradott térségnek számító település. Tehát a másik módosító indítványom - majd az ehhez kapcsolódóak is - arra irányulnak, hogy ezt a listát, ennek összeállítását valahogy az Országgyűlés által ellenőrizhetőbbé kell tenni, az Országgyűlésnek ebben a munkában részt kell vennie, hisz az elmaradott térségeken él a képviselők nagy része, az elmaradott térséghez kapcsolódik a képviselői munkánk, a képviselői felelősségvállalásunk nagy része. Ebből a munkából minket egyszerűen nem szabad kihagyni! Tehát az a javaslatom, hogy az Országgyűlés mindenképpen határozatban vegyen részt ennek a bizonyos listának az összeállításában, illetve a feltételrendszer kialakításában. A kapcsolódó módosító javaslataim harmadik iránya - erről már bővebben nem beszélek - pontosító jellegűek, elírás-kiküszöbölőek. Tehát ezt majd úgy kérem figyelembe venni és tulajdonképpen ezt akartam elmondani ezzel a szakasszal kapcsolatban. (Szórványos taps.)