Soós Károly Attila (SZDSZ)
SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ): Köszönöm, Elnök Úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az általános vitában 26 perces beszédet tartottam. Ennek most se a hosszúságát, se a tartalmát reprodukálni nem szeretném. A módosító javaslataim közül némelyek nem leltek bizottsági támogatásra, és ezek közül szeretnék kettőt kiemelni - mint amelyet ajánlok a képviselőtársaim figyelmébe. Az egyik ilyen javaslat az idegenforgalmi alapnál van, amit fontosnak tartok. Itt a törvényjavaslat szerint július 20-án, illetve október 20-án, tehát addig kell befizetni a hozzájárulást, amit egyes gazdálkodó alanyoknak kell fizetni. (16.10) Akkor kell ennek a hozzájárulásnak az előlegét megfizetni. Nyilvánvaló, hogy ez a július 20-a ez még eléggé az idegenforgalmi szezon elejére esik. Általában az idegenforgalomban az év első felében kiadások vannak, mondjuk, június végétől már csorgadozik a bevétel, de elég kevéssé, ezért ez a július 20-i előlegfizetési kötelezettség nagyon problematikus. Én ehelyett június 20-át javasoltam, ami természetesen még előrébb van és így lehetne még problematikusabb is, de azzal - és ez a lényeges -, hogy a KSH által hivatalosan közzétett idegenforgalmi bevételek szezonális indexével korrigált befizetési kötelezettséget kellene előírni. Tehát június 20-án annyit kellene befizetni, amennyi idegenforgalmi bevétel addig időarányosan általában be szokott folyni, ami nem túl sok. Ez az érintett gazdálkodók számára józanabb tehereloszlás lenne szerintem időben, mint amit a törvényjavaslat így előirányoz, nem állítaná őket olyan kényszerűség elé, hogy az idegenforgalmi szezon elején fizessenek jövőbeli bevételeik terhére - nyilván akkor hitelből, és manapság azért nem túl alacsony kamatok mellett, hogy nagyon finoman fogalmazzak - felvett hitelből adót - tulajdonképpen itt egy adó jellegű befizetésről van szó. Tehát ajánlom a tisztelt kollégák figyelmébe ezt a módosító javaslatomat. Egy másik javaslatom - amelyiknek nagy fontosságot tulajdonítanék - a 75. §-hoz szól, amelyik általában vonatkozna az elkülönített pénzalapokra. Ennek megfelelően a törvénynek ahhoz a részéhez nyújtottam be, amelyik az államháztartási törvényt módosítaná. Ez úgy szólna, hogy az alap gazdálkodását a pénzügyminiszter ellenőrzi, és még azzal egészülne ki, hogy: a mindenkori költségvetésen túli kiadási kötelezettséget az alap csak a pénzügyminiszter egyetértésével vállalhat, aztán még ez tovább folytatódik azzal, hogy a pénzügyminiszter köteles az Országgyűlésnek beszámolni arról, hogy ezen a területen mit tett, milyen kötelezettségek vállalásához járult hozzá. A lényeg, ami a dologban új lenne - az nyilván nem új, hogy a pénzügyminiszter köteles beszámolni az Országgyűlésnek - a pénzügyminiszternek ez a szerepe. Én nagyon szerencsétlen dolognak tartom azt, hogy ennél a sok elkülönített állami pénzalapnál ágazati miniszterek vagy egyáltalán bármelyik másik miniszter, mint a pénzügyminiszter, a következő évekre vonatkozó kiadási kötelezettséget vállalhat. Ez azzal a következménnyel jár azután, hogy amikor készítik a következő évi költségvetést, akkor informálják a pénzügyminisztert: én ezt vállaltam, én ezt vállaltam, te pedig szedd be ehhez a megfelelő mennyiségű adóbevételt. Azt hiszem, ez nem egy szerencsés eljárás. Egy kormányban egy pénzügyminiszternek a jövőre vonatkozó állami kiadási kötelezettségvállalásokat kézben kell tartania, keményen kézben kell tartania, csak ha így szól a törvényi szabályozás, akkor várható el az, ami egyébként szerintem valóban elvárható kell legyen egy pénzügyminisztertől, hogy a leghatározottabban törekedjék az adóterhek csökkentésére. Ha ilyen szabályozás kerül elfogadásra, ami itt a törvényben van, hogy ágazati miniszterek külön-külön vállalhatnak alapjaik terhére kiadási kötelezettségeket, ennek elkerülhetetlen következménye lesz az, hogy a pénzügyminiszter aztán széttárja a karját, sajnos így adókat csökkenteni nem tudok, netán még növelni is kell azokat az adókat, mert a kollégáim bevállaltak egy csomó kiadási kötelezettséget. Kérem a kollégákat, fontolják meg ezt. Az adóterhek csökkentése fontos dolog. Ha ezt megfontolják, akkor be fogják látni, hogy a pénzügyminiszter ilyen ellenőrző szerepe nélkül - bárki legyen is a pénzügyminiszter, ez nem egy személyi kérdés - a rendszer jól nem működhet. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)