Zsiros Géza (EKgP)

1992. december 16.

DR. ZSIROS GÉZA (FKgP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy csodálatos buzdítást hallottunk az előbb, mármint az állampolgár felé, hogy csak bátran és nyugodtan tegye a dolgát, és forduljon a bíróságokhoz panaszával. Nos, ha ezt ilyen szépen és simán lenne mód megoldani, nem került vona sor erre a törvényjavaslatra. Miért mondom ezt? Azért mondom ezt, mert a elnök úr és jó néhány képviselőtársam itt e Házban tanúsíthatja, hogy a napi postájában mennyi, de menynyi gond, probléma leírásra kerül, és a panaszaikra gyors választ várnak az állampolgárok. De hogy, hogy nem, nem olyan képviselőtársainkat keresnek meg, akik ez ügyben másként gondolkodnak. De ha ez így lenne, örömmel venném, ha képviselőtársaim közül sokan bemutatnák - az MSZP padsoraiból, mondjuk - és megbeszélnénk közösen ezeket a dolgokat. De én azt hiszem, többről van itt szó, mintsem az állampolgárok esetleges nem kellő és nem bátor fellépéséről, hogy nem fordulnak bíróságokhoz ez ügyben. (16.40) Miről is van szó? Arról, hogy mi nem voltunk kellően körültekintőek, amikor a szövetkezeti átmeneti törvényt megalkottuk, és nem akkor adtuk meg az FM- hivataloknak vagy másoknak, más hivatalnak azt a jogkört, amit most szeretnénk megadni. Miért nem tettük meg? Lehet vitatkozni, lehet gondolatokat elmondani róla, de én azt hiszem, azért nem tettük meg, mert bízott ez a Ház az érintettek, az ott élő dolgozók és vezetők demokratikus, emberileg tisztességes fellépésében a teljes folyamat során. Hogy ez mennyire sikerült, ezt a levelek nagyon jól visszatükrözik. Meg kell mondanom, hogy sajnos nem sikerült. Olyannyira nem sikerült, hogy az érintettek jelentős része panasszal élt és él ma is. És nem egy-két kivétel van. Csak a legutóbbi dolgokról hadd számoljak be, szűkebb pátriámból, ahol az egyik ügyvéd hozza szépen sorba a dokumentációkat, hogy íme a bíróság sorra helyezi hatályon kívül a közgyűlési határozatokat. Na most: ezt megcsinálni fizikai képtelenség. Miért fizikai képtelenség? Azért fizikai képtelenség, mert a személyi, tárgyi feltételek a jelenlegi rövid időszakban már erre kevesek. Március is, én félek ettől a három hónaptól is, hogy még a három hónap, tehát március végéig is kevés lesz. Vitathatatlan tény, hogy az állampolgárok egy része, akiknek ott üzletrésze volt, nem figyelt oda saját érdekeire, vagy nem gondolta, hogy ez mivel jár. És most megkésve szeretne kiválni. Illetve akik meg bejelentették, azok elé nagyon komoly akadályokat gördítettek és gördítenek ma is, és a csodálatos ócskavasakat elkülönítve odateszik, hogy na, íme, itt van, váljatok ki és ezt vigyétek. Tessék elhinni, ez nem kitaláció. Nagyon szívesen meg tudom nevezni az érintett szövetkezeteket is, akik ezt így teszik. Ha ez igaz, joggal mondhatják, hogy a szövetkezet vezetésének elemi érdeke, hogy az ottlévő tagok érdekében lépjen fel. De ez nem azt jelenti, hogy tisztességtelen eszközökkel lépjen fel, félrevezetéssel lépjen fel és etikátlan magatartást folytasson. Mert mindaddig szövetkezeti tag az az állampolgár, amíg nem vált ki, tehát a termelőszövetkezet jogászának kutya kötelessége teljes körű felvilágosítást adni, az egyén szempontjából a legjobb megoldásra javaslatot tenni. De hát ez messze nincs így. És azok a híres szövetkezeti érdekképviseletek korántsem az állampolgár érdekeinek megközelítéséből teszik a dolgukat. Hanem minek a megközelítéséből? Olyan megközelítésből, hogy jó, jó, mint a kotlós, ha a feneke alól a húsz- egynéhány tojásból öt-hat ki is gurul, a többi azért ott maradjon, és visszaterelni, még ha ki is akar gurulni. Tehát nem abban segítik az állampolgárt, hogy a kiválás, a szétválás úgy történjen meg, hogy az ő érdeke ne sérüljön, hanem minden eszközzel arra törekedtek, hogy egy akolban tartsák az állampolgárt és az állampolgárokat, még ha nem akarják, akkor is. Hogy ennek milyen eszközei vannak? Finoman közlik, hogy az unokáddal esetleg ez történhet, megszűnhet a munkahelye itt vagy ott, és így tovább, és így tovább. Van, aki ezt gengsztermódszernek nevezi, van, aki másnak. Én nem akarom minősíteni, de tény, hogy nem védtük le az állampolgár érdekeit törvényes módon, teljeskörűen, és ezért nem a termelőszövetkezetet kell kizárólag hibáztatni, nem ott lévő tagokat vagy vezetőket, hanem önmagunkat. És ez a törvényjavaslat egy utolsó kiáltás, ami itt csúcsosodik ki köztünk. Tudom jól, nem fog sok mindent megoldani. Pontosabban: nem mindent fog megoldani. De ha semmi mást nem tesz, de egy korképet mutat nekünk, hogy mit, mikor és hogyan kellett volna tenni, már az is nagy segítség. És azt is megmutatja az egész eljárás a következő három hónapban, majd a jövő év első negyedévében, hogy mit is tettek valójában. Mert nemcsak a dokumentációt kell megvizsgálni, és remélem, hogy a törvényjavaslat nemcsak arra szorítkozik, hanem az állampolgárokat meghallgatja a vizsgálatot végző, hogy mit is közöltek vele, hogyan vezették félre. Hogy ez megtévesztés vagy valami más? Az majd kiderül. Én azt hiszem, hogy nagyon helyes ez a törvényjavaslat, csak nem most kellett volna erről tárgyalnunk, hanem jóval korábban. Vitathatatlan, hogy a 24. órában vagyunk, mert itt van az év vége. Tény, hogy a törvényjavaslat - miután ezt a három hónapot meghatározza, mert az átalakulás után is lefolytathat vizsgálatokat -, de gondoljuk át, hogy nem kellene-e szinkronba hozni a Cséfalvay Gyula képviselőtársam, a Gál képviselőtársam javaslatával ezt az egészet, hogy adott esetben elhangzott Kis képviselőtársam részéről, hogy jó lenne. Ő abban gondolkodik, hogy jó lenne mindegyiket visszavonatni+ (dr. Géczi József Alajos: Jó ötlet.) Az MSZP részéről elhangzott, a Géczi képviselőtársam részéről, hogy jó ötlet. De én úgy gondolom - mindegyik törvényjavaslatra utalva -, hogy az előterjesztők egyike sem ebben gondolkodik. Meg kell mondanom, hogy a koalíció sem. Nagyon szerencsés dolognak tartom azt, hogy az ellenzék egyfelől törvényességi dolgokra hivatkozva, másfelől meg politikai érdekre alapozva kőkeményen a szövetkezeti mozgalom védőszentjévé válik. Valakinek kell. Ebben Juhász Pál képviselőtársamnak teljesen igaza van. Hát még a többszörös gyilkost is védi egy védőügyvéd, ha nem is kér védőügyvédet, kijelölik neki+ (Dr. Vastagh Pál: Alkotmány 7. szakasz, Géza!) + Ezzel nincs is semmi probléma. Hanem ott kezdődik a probléma, hogy az állampolgárt nem tudtuk (Zaj.) januártól napjainkig olyan helyzetbe hozni, hogy teljes körű információval bírjon, hogy számára mi a legjobb. Mert ha azt mondja az itt lévő termelőszövetkezeti elnökök mindegyike+ (Vargáné Piros Ildikó: Kettő van csak!) + Hát az már többes szám - mármint hogy kettő van, reagáltam Piros Ildikó hozzászólásához -+ hogy minden egyes termelőszövetkezeti tag az ő termelőszövetkezetében teljeskörűen tudott mindenről, akkor gratulálok nekik. Ha azt mondják ők, hogy Magyarországon a termelőszövetkezeti tagok mindegyike pontosan tudta a jogait és kötelességeit, akkor gratulálnék ennek a Háznak. De nem így van! És ha nem így van, akkor meg segíteni kell az állampolgárt abban, hogy felelősséggel döntsön a tulajdonáról, és rá kell döbbenteni arra, hogy a termelőszövetkezetben lévő tulajdon az ugyanolyan, mint bármi más magántulajdon, ami után örökösödési illetéket fizet. És ha ő bánik vele jobban, akkor gyarapszik, vagy ha másnak adja oda, ott gyarapszik, de a döntés felelőssége az övé. Ne siránkozzon utána, hogyha a szövetkezetben ez a vagyon lecsökken felére vagy csak harmadára, mert nem ő bánik vele, vagy nem jó kezekbe adta azt a vagyont. (16.50) Nos, ha ezt a témakört átgondoljuk, akkor a védőszenteknek mondom, a szövetkezeti mozgalom védőszentjeinek, hogy ne legyenek olyan problémáik, hogy mindenáron kell védeni ezt a szövetkezetet. Higgyük el, a legjobb védőszentje a szövetkezeteknek és minden más gazdasági társulásnak az, ha azt látja a tulajdonos, hogy a vagyona gyarapszik. Nem fogja kivinni a tulajdont. (Dr. Gál Zoltán tapsol.) De ha nem gyarapszik a vagyon, ebek harmincadjára megy, akkor meg mért akadályozzuk meg őt abban, hogy kivihesse onnan bármikor? Nem folyamatosan, egész év során. A gazdasági év végén, amikor a betakarítási szezonnak is vége, még az új munkák nem kezdődtek el, tehát értem alatta, hogy október végétől március elejéig, vagy 1-jéig ki lehessen vinni a tulajdont, aki úgy látja, hogy nem jól bánnak a vagyonával. Nemcsak papíron: tárgyiasítva. De nem úgy, hogy megmondják neki, hogy itt van egy ócskavas, és ezt viheted, mást nem. Egyezség alapján. Ha meg nincs egyezség, akkor készpénzben tessék neki kifizetni. Nos, e gondolatok mindenképpen ideillettek, ezért remélem, hogy az ellenzéki képviselőtársaimat kellően felcsigáztam, hogy bejelentkeznek hozzászólásra, hogy fejtsék ki véleményüket. Én azt hiszem, hogy mi nem egymással vitázunk, és nem egymásra haragszunk, hanem egy ügyet, egy szemléletet igyekszünk kifejteni és közösen szolgálni. Köszönöm. (Taps.)