Juhász Pál (SZDSZ)
JUHÁSZ PÁL (SZDSZ): Köszönöm. Klasszikus volt Izsó képviselő úr példája, és éppen azt mutatja, ami nekem is rettenetes gondom. Azt állítom - és a példa tökéletesen mutatja, hogy miért állítom -, hogy az utolsó pillanatban bevitt kívülálló üzletrész-tulajdonosi intézménye tartotta egybe a szövetkezeteket. De mi történt Jászapátiban? Az történt, hogy kiválni akart 8 vagy 9 ember. 8 vagy 9 ember indult árverésre, de mivel abban a pillanatban az attól független száz vagy kétszáz vagy háromszáz kívülálló üzletrész-tulajdonos is belépett ebbe a játékba - akik egyébként nem léphettek be - a 9 ember számára felajánlott árverési tárgyra több mint 100 ember indult rá. Tehát a 9 ember, aki vállalta azt a kockázatot, hogy kiszálljon a szövetkezetből, ott maradt minden nélkül. Aki kicsit is tud előre gondolkodni és látja, hogy nem tud egyezségre jutni a szövetkezeti többséggel, az ezek után nem fog kilépni, mert retteg a kívülálló üzletrész-tulajdonosoktól. Azért mondom, hogy a rosszul csinált törvény megfordította a törvény értelmét. Az utolsó nap elrontott törvény megrontotta a törvény értelmét és egybentartotta a szövetkezeteket. Egy felelőtlenül csinált új tulajdonosi közösséggel. Meggondolatlanul csinálták, nem gondolták végig, hogy ezzel milyen jogok és játékszabályok járnak. Újabb gyerekességgel mehetünk a korábbi gyerekesség után és mivel akkor belerögtönöztünk egy új tulajdonosi kört és nem nézték meg, milyen jogokat kap, nem építették be a törvénybe csak odarögtönöztek egy pontot bele. Most utánamenve a dolognak, értelmezik és most ezt valóságos tulajdonossá teszik, csakhogy ez akkor azt jelenti, hogy az egész törvény kifordul magából és már csak egy út marad: az azonnali szétszedése a szövetkezeteknek. Addig - ahogy az előbb mondtam - nem a szövetkezeti elittel lesz kiszúrás, hanem a szövetkezeti szegény emberekkel lesz kiszúrás. És mindnyájunkkal. (Vargáné Piros Ildikó: Így van! Szórványos taps.)